SZTMSZ: aggályos az iskolaszövetkezetekre vonatkozó törvényjavaslat
Ma tárgyalja a Parlament a Szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amelyet a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége alkotmányellenesnek tart. A javaslat kivonná a Munka Törvényve hatálya alól az iskolaszövetkezetek által végzett tevékenységeket.
2009. decemberében négypárti képviselői indítvány keretében a Parlament elé benyújtásra került a Szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítására vonatkozó javaslat, amely jelenleg 2010. február 22-én hétfőn kerül a Parlament elé szavazásra.
A javaslat alapvetően arra irányul, hogy egyrészt az iskolaszövetkezetek tagságának egyértelműen munkaviszony keretében foglalkoztatása gyakorlatilag szinte teljes mértékben kikerüljön a Munka Törvénykönyve hatálya alól, másrészt, hogy a fenti foglalkoztatás semmiképp se legyen munkaerő kölcsönzésnek minősíthető. A javaslat elfogadása esetén az iskolaszövetkezetek egy speciális, keretjellegű munkaviszonyt hozhatnának létre saját tagjaikkal, ezzel a munkaerő-kölcsönzéshez hasonló foglalkoztatási formát generálva.
"Az iskolaszövetkezetek által végzett tevékenységek igen jelentős része a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének álláspontja szerint valójában munkaerő-kölcsönzés, ám ezt a felek - annak érdekében, hogy a kapcsolódó járulékkedvezményeket kihasználják - vállalkozási tevékenységnek állítják be. Ezt támasztja alá az OMMF utóbbi évekre vonatkozó ellenőrzési tapasztalata is, mely a hasonló tevékenységet jelentős számban minősítette jogosulatlan munkaerő-kölcsönzésnek. Emellett álláspontunkat a mérvadó szakmai szervezetek, illetve az illetékes minisztérium véleménye is megerősíti, sőt a fenti álláspontunk a jelenlegi EU kölcsönzési direktíva definíciója alapján is egyértelműen igazolható" - szögezte le ezzel kapcsolatban Gönci Dániel, az Adecco Magyarország területi igazgatója, az SZTMSZ elnökségi tagja, a Szövetség munkaerő-kölcsönző szekciójának vezetője.
A Szövetség szerint egyértelműen megállapítható, hogy a javaslat benyújtása előtt - annak ellenére, hogy ez jelenleg is jogszabály által előírt kötelezettség - megfelelő hatástanulmány nem készült, arról sem az érintett szakmai szervezetek jelentős részének, sem a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteinek véleményét nem kérdezték meg. A Szövetség szerint a javaslat elfogadása egyrészt alkotmányellenes és az Európai Unió már jelenleg is hatályos jogszabályrendszerével ellentétes helyzetet idézne elő, másrészt kivonná a kérdéses foglalkoztatási formát a munkaerő-kölcsönzés szigorú hazai és EU-s irányelvek által megfelelő keretek közé szorított szabályai alól is.
Ezt az álláspontot támasztja alá a Versenyhivatal előzetes véleménye is, melyet az illetékes minisztérium megkeresése alapján fogalmazott meg. A fentiek egyik komoly következménye lehet, hogy az Mt. szerinti szabályok keretei között legálisan működő kölcsönző cégek által foglalkoztatott nem diák munkavállalók nagy száma szorulna ki a munkaerőpiacról (és maradna ezáltal jövedelem és biztosítási jogviszony nélkül) és helyüket a biztosítási jogviszonnyal amúgy is rendelkező diákok vennék át, jelentősen csökkentve ezáltal a társadalombiztosítás bevételeit és a költségvetés kiadásait is - hívja fel a figyelmet az
SZTMSZ.
- Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint a javaslat nem alkalmas a probléma rendezésére, sőt további konzultáció hiányában, igen jelentős problémát generálna a gondokkal amúgy is jelentősen terhelt munkaerőpiacon, ezért további kidolgozásra javasoljuk - fogalmazott Gönczi Dániel.
A javaslat alapvetően arra irányul, hogy egyrészt az iskolaszövetkezetek tagságának egyértelműen munkaviszony keretében foglalkoztatása gyakorlatilag szinte teljes mértékben kikerüljön a Munka Törvénykönyve hatálya alól, másrészt, hogy a fenti foglalkoztatás semmiképp se legyen munkaerő kölcsönzésnek minősíthető. A javaslat elfogadása esetén az iskolaszövetkezetek egy speciális, keretjellegű munkaviszonyt hozhatnának létre saját tagjaikkal, ezzel a munkaerő-kölcsönzéshez hasonló foglalkoztatási formát generálva.
"Az iskolaszövetkezetek által végzett tevékenységek igen jelentős része a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének álláspontja szerint valójában munkaerő-kölcsönzés, ám ezt a felek - annak érdekében, hogy a kapcsolódó járulékkedvezményeket kihasználják - vállalkozási tevékenységnek állítják be. Ezt támasztja alá az OMMF utóbbi évekre vonatkozó ellenőrzési tapasztalata is, mely a hasonló tevékenységet jelentős számban minősítette jogosulatlan munkaerő-kölcsönzésnek. Emellett álláspontunkat a mérvadó szakmai szervezetek, illetve az illetékes minisztérium véleménye is megerősíti, sőt a fenti álláspontunk a jelenlegi EU kölcsönzési direktíva definíciója alapján is egyértelműen igazolható" - szögezte le ezzel kapcsolatban Gönci Dániel, az Adecco Magyarország területi igazgatója, az SZTMSZ elnökségi tagja, a Szövetség munkaerő-kölcsönző szekciójának vezetője.
A Szövetség szerint egyértelműen megállapítható, hogy a javaslat benyújtása előtt - annak ellenére, hogy ez jelenleg is jogszabály által előírt kötelezettség - megfelelő hatástanulmány nem készült, arról sem az érintett szakmai szervezetek jelentős részének, sem a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteinek véleményét nem kérdezték meg. A Szövetség szerint a javaslat elfogadása egyrészt alkotmányellenes és az Európai Unió már jelenleg is hatályos jogszabályrendszerével ellentétes helyzetet idézne elő, másrészt kivonná a kérdéses foglalkoztatási formát a munkaerő-kölcsönzés szigorú hazai és EU-s irányelvek által megfelelő keretek közé szorított szabályai alól is.
Ezt az álláspontot támasztja alá a Versenyhivatal előzetes véleménye is, melyet az illetékes minisztérium megkeresése alapján fogalmazott meg. A fentiek egyik komoly következménye lehet, hogy az Mt. szerinti szabályok keretei között legálisan működő kölcsönző cégek által foglalkoztatott nem diák munkavállalók nagy száma szorulna ki a munkaerőpiacról (és maradna ezáltal jövedelem és biztosítási jogviszony nélkül) és helyüket a biztosítási jogviszonnyal amúgy is rendelkező diákok vennék át, jelentősen csökkentve ezáltal a társadalombiztosítás bevételeit és a költségvetés kiadásait is - hívja fel a figyelmet az
SZTMSZ.
- Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint a javaslat nem alkalmas a probléma rendezésére, sőt további konzultáció hiányában, igen jelentős problémát generálna a gondokkal amúgy is jelentősen terhelt munkaerőpiacon, ezért további kidolgozásra javasoljuk - fogalmazott Gönczi Dániel.
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek



Izsó Balázs munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman operatív igazgatója.
Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?