SZTMSZ: aggályos az iskolaszövetkezetekre vonatkozó törvényjavaslat
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMa tárgyalja a Parlament a Szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítására vonatkozó javaslatot, amelyet a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége alkotmányellenesnek tart. A javaslat kivonná a Munka Törvényve hatálya alól az iskolaszövetkezetek által végzett tevékenységeket.
2009. decemberében négypárti képviselői indítvány keretében a Parlament elé benyújtásra került a Szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítására vonatkozó javaslat, amely jelenleg 2010. február 22-én hétfőn kerül a Parlament elé szavazásra.
A javaslat alapvetően arra irányul, hogy egyrészt az iskolaszövetkezetek tagságának egyértelműen munkaviszony keretében foglalkoztatása gyakorlatilag szinte teljes mértékben kikerüljön a Munka Törvénykönyve hatálya alól, másrészt, hogy a fenti foglalkoztatás semmiképp se legyen munkaerő kölcsönzésnek minősíthető. A javaslat elfogadása esetén az iskolaszövetkezetek egy speciális, keretjellegű munkaviszonyt hozhatnának létre saját tagjaikkal, ezzel a munkaerő-kölcsönzéshez hasonló foglalkoztatási formát generálva.
"Az iskolaszövetkezetek által végzett tevékenységek igen jelentős része a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének álláspontja szerint valójában munkaerő-kölcsönzés, ám ezt a felek - annak érdekében, hogy a kapcsolódó járulékkedvezményeket kihasználják - vállalkozási tevékenységnek állítják be. Ezt támasztja alá az OMMF utóbbi évekre vonatkozó ellenőrzési tapasztalata is, mely a hasonló tevékenységet jelentős számban minősítette jogosulatlan munkaerő-kölcsönzésnek. Emellett álláspontunkat a mérvadó szakmai szervezetek, illetve az illetékes minisztérium véleménye is megerősíti, sőt a fenti álláspontunk a jelenlegi EU kölcsönzési direktíva definíciója alapján is egyértelműen igazolható" - szögezte le ezzel kapcsolatban Gönci Dániel, az Adecco Magyarország területi igazgatója, az SZTMSZ elnökségi tagja, a Szövetség munkaerő-kölcsönző szekciójának vezetője.
A Szövetség szerint egyértelműen megállapítható, hogy a javaslat benyújtása előtt - annak ellenére, hogy ez jelenleg is jogszabály által előírt kötelezettség - megfelelő hatástanulmány nem készült, arról sem az érintett szakmai szervezetek jelentős részének, sem a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteinek véleményét nem kérdezték meg. A Szövetség szerint a javaslat elfogadása egyrészt alkotmányellenes és az Európai Unió már jelenleg is hatályos jogszabályrendszerével ellentétes helyzetet idézne elő, másrészt kivonná a kérdéses foglalkoztatási formát a munkaerő-kölcsönzés szigorú hazai és EU-s irányelvek által megfelelő keretek közé szorított szabályai alól is.
Ezt az álláspontot támasztja alá a Versenyhivatal előzetes véleménye is, melyet az illetékes minisztérium megkeresése alapján fogalmazott meg. A fentiek egyik komoly következménye lehet, hogy az Mt. szerinti szabályok keretei között legálisan működő kölcsönző cégek által foglalkoztatott nem diák munkavállalók nagy száma szorulna ki a munkaerőpiacról (és maradna ezáltal jövedelem és biztosítási jogviszony nélkül) és helyüket a biztosítási jogviszonnyal amúgy is rendelkező diákok vennék át, jelentősen csökkentve ezáltal a társadalombiztosítás bevételeit és a költségvetés kiadásait is - hívja fel a figyelmet az
SZTMSZ.
- Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint a javaslat nem alkalmas a probléma rendezésére, sőt további konzultáció hiányában, igen jelentős problémát generálna a gondokkal amúgy is jelentősen terhelt munkaerőpiacon, ezért további kidolgozásra javasoljuk - fogalmazott Gönczi Dániel.
A javaslat alapvetően arra irányul, hogy egyrészt az iskolaszövetkezetek tagságának egyértelműen munkaviszony keretében foglalkoztatása gyakorlatilag szinte teljes mértékben kikerüljön a Munka Törvénykönyve hatálya alól, másrészt, hogy a fenti foglalkoztatás semmiképp se legyen munkaerő kölcsönzésnek minősíthető. A javaslat elfogadása esetén az iskolaszövetkezetek egy speciális, keretjellegű munkaviszonyt hozhatnának létre saját tagjaikkal, ezzel a munkaerő-kölcsönzéshez hasonló foglalkoztatási formát generálva.
"Az iskolaszövetkezetek által végzett tevékenységek igen jelentős része a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének álláspontja szerint valójában munkaerő-kölcsönzés, ám ezt a felek - annak érdekében, hogy a kapcsolódó járulékkedvezményeket kihasználják - vállalkozási tevékenységnek állítják be. Ezt támasztja alá az OMMF utóbbi évekre vonatkozó ellenőrzési tapasztalata is, mely a hasonló tevékenységet jelentős számban minősítette jogosulatlan munkaerő-kölcsönzésnek. Emellett álláspontunkat a mérvadó szakmai szervezetek, illetve az illetékes minisztérium véleménye is megerősíti, sőt a fenti álláspontunk a jelenlegi EU kölcsönzési direktíva definíciója alapján is egyértelműen igazolható" - szögezte le ezzel kapcsolatban Gönci Dániel, az Adecco Magyarország területi igazgatója, az SZTMSZ elnökségi tagja, a Szövetség munkaerő-kölcsönző szekciójának vezetője.
A Szövetség szerint egyértelműen megállapítható, hogy a javaslat benyújtása előtt - annak ellenére, hogy ez jelenleg is jogszabály által előírt kötelezettség - megfelelő hatástanulmány nem készült, arról sem az érintett szakmai szervezetek jelentős részének, sem a munkavállalók érdekvédelmi szervezeteinek véleményét nem kérdezték meg. A Szövetség szerint a javaslat elfogadása egyrészt alkotmányellenes és az Európai Unió már jelenleg is hatályos jogszabályrendszerével ellentétes helyzetet idézne elő, másrészt kivonná a kérdéses foglalkoztatási formát a munkaerő-kölcsönzés szigorú hazai és EU-s irányelvek által megfelelő keretek közé szorított szabályai alól is.
Ezt az álláspontot támasztja alá a Versenyhivatal előzetes véleménye is, melyet az illetékes minisztérium megkeresése alapján fogalmazott meg. A fentiek egyik komoly következménye lehet, hogy az Mt. szerinti szabályok keretei között legálisan működő kölcsönző cégek által foglalkoztatott nem diák munkavállalók nagy száma szorulna ki a munkaerőpiacról (és maradna ezáltal jövedelem és biztosítási jogviszony nélkül) és helyüket a biztosítási jogviszonnyal amúgy is rendelkező diákok vennék át, jelentősen csökkentve ezáltal a társadalombiztosítás bevételeit és a költségvetés kiadásait is - hívja fel a figyelmet az
SZTMSZ.
- Mindezekre tekintettel álláspontunk szerint a javaslat nem alkalmas a probléma rendezésére, sőt további konzultáció hiányában, igen jelentős problémát generálna a gondokkal amúgy is jelentősen terhelt munkaerőpiacon, ezért további kidolgozásra javasoljuk - fogalmazott Gönczi Dániel.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek



Izsó Balázs munkaerő-kölcsönző szakértő a Prohuman operatív igazgatója.
Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?