Megjelent: 13 éve

Társadalom-biztosítás: változások április 1-jétől

1.Táppénzjogosultság időtartama (Lsd. 1997/LXXXIII. tv. 46. §)

2007. április 1-jétől azon magánszemélyek és egészségbiztosítási ellátásra jogosultak, akiknek biztosított jogviszonya megszűnt, a megszűnés időpontjától számítva 45 napig vehetik igénybe a táppénzt, ellenben a jelenleg is érvényben lévő 90 nappal. Vagyis a passzív jogú táppénz időtartama a módosítás értelmében a felére fog csökkeni. Amennyiben a biztosított egészségügyi állapota alapján (kezelőorvosa igazolása mellett) rokkantsági nyugdíjra jogosult, úgy a kezelőorvosnak a táppénz lejárta előtt 15 nappal kezdeményeznie kell a csökkent keresőképességének a megállapítását.

A táppénzt érintően további törvényben és jogszabályban előírt változtatások 2007. április 1-vel nem várhatóak, tehát a táppénzfizetés maximális időtartama (1 év, amennyiben előzetesen legalább ennyi ideig folyamatos volta biztosítás), valamint a táppénzre való jogosultság meghatározása sem változott (1997/LXXXIII. tv. 48 1-5 bekezdés).

2. Nyugdíjas evások járulékfizetési kötelezettsége (Lsd. 1997/LXXX. tv. 37. § 1-2 bekezdés)

Április 1-jétől a nyugdíjas egyéni vállalkozóknak 9 százalék egészségügyi szolgáltatási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetniük, szemben a 2007. január 1-jével módosított 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékkal. A járulékfizetés alapja továbbra sem módosult, vagyis marad az eva-alap 10 százaléka.

3. Nyugdíjas foglalkoztatottak járulékfizetésének módosulása (Lsd. 1997/LXXX. Tv. 19. § 2 bekezdés és 1997/LXXXI. tv. 22/A § 1 bekezdés)

A nyugdíjas foglalkoztatottak 8,5 százaléka nyugdíjjárulékot köteles fizetni a járulékalapot képező kereste után. A járulékbefizetés a nyugdíjas foglalkoztatott döntésétől függően már 2007. január 1-jétől megkezdődhetett, azonban kötelező érvényűvé április 1-jétől válik. A nyugellátás mértékét a járulékalapot képező jövedelem havi átlagos összegének 0,4 százalékával kell emelni (egy évre, azaz 365 napra vonatkozóan, ettől eltérően időarányosan számítható ki).

4. Alkalmi munka közterhei

A foglalkoztatónak 2007. április 1-jétől nem kell természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetnie alkalmi foglalkoztatás esetén. Az alkalmi munkavállaló a minimálbér (2007-ben 65 500 forint) 9 százalékát fizeti be a járuléktörvény szabályai szerint, ami a természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetét szolgálja. Amennyiben az illetékes önkormányzat polgármestere igazolja, hogy az alkalmi munkavállaló bére nyugdíjminimum és a minimálbér összege közé esik, úgy a tényleges jövedelme képezi a járulékbefizetés alapját.

Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatónak már nem kell a továbbiakban az alkalmi munkavállalók után a természetbeni egészségbiztosítás járulékait megfizetni, mentesül annak fizetési kötelezettsége alól, viszont továbbiakban is a foglalkoztató terhe a nyugdíjbiztosítási-járulék befizetése, valamint a közteherjegy kiváltásával az egyéni nyugdíjjárulék, magánpénztári tagdíj, a tételes egészségügyi hozzájárulás, a személyi jövedelemadó, valamint a munkaadói és munkavállalói járulék megfizetése.
Az ilyen jellegű foglalkoztatás során, az alkalmi munkavállaló beleegyezése mellett, annak fizetési kötelezettségét más személy vagy szerv is átvállalhatja, amennyiben ebbe az adóhatóság beleegyezik (pl. a foglalkoztató).

Az átvállaló félnek az átvállalást követően 15 napon belül be kell jelentenie az illetékes adóhatóságnak a fizetési kötelezettség változását, aki az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv felé továbbítja a kérést.

5. Külföldön munkát vállalók járulékfizetési kötelezettsége (Lsd. 1997/XXX. Tv. 39. § 2-6 bekezdés)

A külföldön munkát vállalók 9 százaléka egészségügyi járulék fizetésére köteles. A járulékfizetési kötelezettséget – hasonlóan, ahogy az alkalmi foglalkoztatottak körében – egy arra illetékes személy vagy szerv átvállalhatja. A járulékfizetés átvállalását a járulékfizetésre kötelezettnek 15 napon belül az adóhatóság felé jelezni szükséges. Amennyiben a járulékfizetési kötelezettséget átvállaló mégsem tesz eleget kötelezettségének, úgy a 2007. április 1-jétől 9 százalékos egészségbiztosítási járulékot az eredeti kötelezettnek, azaz a külföldön munkát vállalt magánszemélynek kell megfizetnie.

Végül egy módosulás az igazgatási szervek feladatkörében: a kifizetőhellyel nem rendelkezők részére április 1-jétől a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai látják el a családtámogatási feladatokat, vagyis állapítják meg és folyósítják a családtámogatásokat.


Mohácsi Györgyi
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Megbízási szerződés és munkaviszony különbsége

Az alapvető különbség a két jogvszony között, hogy míg a megbízási szerződés szerinti jogviszonyt a Polgári törvénykönyv szabályozza, míg a... Teljes cikk

Munkaidő-beosztás

A munkaidő beosztása a munkáltató feladata, és az ebből eredő felelősség is az övé. A munkaidő beosztásának főbb szabályait a Munka törvénykönyve határozza meg. Teljes cikk

Munkaköri leírás kitöltve

A munkaköri leírás, nem része a munkaszerződésnek, de vitás kérdések eldöntésében a munkaügyi bíróságok minden esetben kérik a feleket a... Teljes cikk