Teljesítménykényszer alatt a bérrendszer
Egy szervezet bérstruktúrájának kialakításakor elsőként felmerülő kérdés, hogy vajon kompetencia vagy munkakör alapján mondjunk ítéletet a dolgozókról. Mégis melyikkel sarkallhatjuk őket nagyobb teljesítményre? Összeállításunkból kiderül, miként kapcsolható össze a bérezés a teljesítményértékeléssel, méghozzá úgy, hogy egyetlen munkavállaló se érezhesse igazságtalannak a rendszert.
A munkabéren belül a személyi alapbér vagy besorolási bér a munkavállaló besorolására utal. A bérmeghatározás alapja lehet:
A szenioritáson alapuló bérrendszer kiegyensúlyozása
A közszférában alkalmazott tarifarendszer a szenioritást, vagyis a szolgálati időt veszi figyelembe a besorolási bér meghatározása során. A szenioritás vagy szolgálati idő szerinti besorolás esetén a szolgálati jogviszonyban eltöltött idő szerint halad előre a foglalkoztatott az előmeneteli rendszerben, ami egyben fizetési fokozatokban való előrejutást is jelent. A szolgálati idő szerint megállapított bérek nincsenek közvetlen kapcsolatban a végzett munka mennyiségével és minőségével, így az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítésére az ilyen típusú bérezési rendszerek csak korlátozottan alkalmasak. Ennek áthidalására, illetve mérséklésére különböző megoldások alkalmazhatók. A bérbesorolási rendszerek az egyes fizetési fokozathoz tartozó alapbért fix összegben rögzíthetik, illetve alsó-felső határ, valamint alsó határ szerint szabályozhatják.
A fix bértételekre épülő bérbesorolási rendszer rendkívül rugalmatlan, mivel a munkáltató számára nem biztosít mozgásteret az egyéni alapbérek meghatározása során. Nagyobb mozgásteret nyújt az alsó-felső határos bértarifa rendszer, amelyet például a köztisztviselők alapilletményének meghatározása során alkalmaznak. Ennél is rugalmasabb az alsó határos bérbesorolási rendszer, amely a közalkalmazottak díjazásánál használatos. Az egyéni bérek igazságos, a végzett munkával arányban álló meghatározását segít(het)i elő az egyéni teljesítményértékelés, melynek eredményeként a munkavállalók között meglévő valóságos teljesítménykülönbségek kimutathatók és érvényesíthetők a bérezésben. Jobb teljesítmény esetén magasabb, rosszabb teljesítménykor alacsonyabb besorolási bér állapítható meg, mint amit az adott fizetési fokozat előír.
Bérezés kompetenciák alapján
A kompetenciaalapú bérek esetében a bérmeghatározás alapja a kompetenciaelemzés és az egyéni kompetenciák mérése. A munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák azok a teljesítményt befolyásoló tényezők, amelyek a munkaköri feladatok ellátása szempontjából lényeges szereppel bírnak. A munkakörhöz rendelt kompetenciák, illetve a munkavállaló egyéni kompetenciáinak összevetése alapján állapítható meg a munkavállaló munkaköri alkalmassága. A kompetencia alapú bérrendszer a szükséges képességekre, kompetenciákra épül, a bér nagysága az egyéni kompetenciáktól függ. A kompetenciaalapú bérek legfontosabb érdeme a teljesítményorientáltság, melynek eredményeként a munkavállaló motiválttá válik a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek fejlesztésében, mivel a bére ettől függően alakul. A kompetencia alapú bérek ugyanakkor nincsenek direkt kapcsolatban az elvégzett munka mennyiségével és minőségével.
Bér vállalati hierarchia szerint
A munkaköralapú bérbesorolási rendszerek esetében az alapbér nagysága nem az egyéni készségektől, képességektől függ, hanem a munkáltató által meghatározott munkakör értéke szerint változik. A munkaköralapú bérek összege a munkavállaló által betöltött munkakör fontosságától, relatív súlyától függően kerül meghatározásra. A munkaköralapú tarifarendszer esetében a homogén tevékenységet ellátó, vagyis ugyanazon munkakört betöltő, így azonos munkát végző munkavállalók bére között nem alakul ki indokolatlan különbség. A szervezeten belüli bérek és arányok kifejezik a munka szerinti különbségeket, ezáltal a besorolási bér és a munka, illetve az azt kifejező munkakör közötti összhang biztosítható, az egyenlő munkáért egyenlő bér elve gyakorlatba átültethető. A munkaköralapú tarifarendszer összekapcsolása az egyéni teljesítményértékeléssel hasznos és célszerű, mivel a bérbesorolási rendszer kizárólag a munkakörök szerint differenciálja az alapbéreket, nem számol(hat) a munkakört betöltő személy egyéni adottságaival, személyes kvalitásaival. Az azonos munkakörben dolgozók teljesítménye jelentősen eltér(het), amit a munkavállaló alapbérében is kifejezésre kell juttatni. Ezzel érhető el az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének hatékonyabb érvényesítése a munkaköralapú bérezés esetében.
A munka díjazása során nem lehet különbséget tenni a munkaviszony jellegétől függően, így a határozott vagy a határozatlan idejű munkaviszonyban, a teljes munkaidőben, illetve a részidőben foglalkoztatott munkavállalók között, azzal a megszorítással, hogy a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók díjazása a részidő arányában történik.
Lindner Sándor
Humánpolitikai Szemle 2008/7-8.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
Úgy tűnik, idén a középvezetők maradtak le a legjobban a bérversenyben: átlagosan kevesebb mint 7 százalékkal nőtt a fizetésük, miközben több... Teljes cikk
Az Egyenlő Díjazás Napja idén október 27-re esik. Ettől a szimbolikus naptól kezdve olyan, mintha a nők az év végéig „ingyen” dolgoznának a... Teljes cikk
A minimálbér-emelés hatása messze túlmutat a bérek korrekcióján – az egész ügyviteli és adminisztrációs folyamatra kihat, ezért érdemes... Teljes cikk
- Ács 3 hete
- Production Planner 3 hete
- Ez az ára az igazságtalan bérezésnek 3 hete
- A jövő a bátor lányoké: így válhatnak a tinik az AI-korszak nyerteseivé 1 hónapja
- 24 ezer tanár teljesen kimaradt, a többieknek morzsák jutottak a béremelésből 1 hónapja
- Így változik a teljesítményértékelés a globális IT-szektorban 1 hónapja
- Meglepő eredmény: a magyar pedagógusok az átlagnál elégedettebbek 2 hónapja
- 3000 alkalmazottját figyelmezteti a brit bankcég, hogy alulteljesítés miatt elbocsátás vár rájuk 3 hónapja
- Trade Marketing Manager 3 hónapja
- IT Auditor 3 hónapja
- 120 dolgozó mondott fel - HR-krízisben az oktatás irányítása 4 hónapja

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?