kapubanner for mobile

Terjed az önfoglalkoztatás

Magyarországon egyre nagyobb szerepet kapnak a rugalmas foglalkoztatási formák, így az önfoglalkoztatás is. Egyre többen lennének önmaguk főnökei: tíz magyarból négy indítana saját vállalkozást, leginkább a függetlenség miatt. A jövő vállalkozói a fiatal diplomás férfiak közül kerülnek ki, áll egy kutatásban.

Mit gondolunk az önfoglalkoztatásról? Miért érdemes saját lábra állni? Vállalkozónak születni kell, vagy tanulható? - ezeket a kérdéseket járta körül az Amway 2014-es nemzetközi kutatásában. Az önfoglalkoztatásról 2010 óta rendszeresen végzett felmérés fontos eredménye, hogy világszerte javul a vállalkozások megítélése (2013-ban 70 százalék, 2014-ben 75 százalék vélekedik pozitívan a vállalkozásokról), a megkérdezettek kétötöde (42 százalék) elképzelhetőnek tartja, hogy saját lábra álljon.

A kutatás legfontosabb hazai eredményeit a cég a Fiatal Vállalkozók Hetén mutatta be. - Az önfoglalkoztatás világszerte fontos szerepet játszik a gazdaság élénkítésében, a foglalkoztatottság növelésében - mondta el Gárdus Péter, az Amway Hungária ügyvezető igazgatója.


Optimistábbak a magyarok is



A kutatási összefoglaló szerint, a nemzetközi eredményekkel összhangban hazánkban is egyre többen, a megkérdezettek közel kétharmada (61 százalék) pozitívan áll a vállalkozási létformához. Ez az arány 8 százalékkal jobb az egy évvel korábban mértnél, idén megelőztük Szlovákiát, Németországot és Ausztriát is. Amellett, hogy javult a vállalkozói létforma megítélése, a vállalkozói potenciál is jelentősen nőtt: 10 magyarból 4 el tudja képzelni, hogy önálló vállalkozásba kezdjen. A javuló tendenciák mellett ugyanakkor az adatokból az is látszik, hogy a magyarok még mindig óvatosak az önfoglalkoztatás külső feltételeivel kapcsolatban. Bár a megítélés tavaly óta némileg javult, de a döntő többség (66 százalék) továbbra is úgy gondolja, a magyar társadalom nem igazán vállalkozóbarát.


Legfontosabb a függetlenség



Nincs főnök, többet keresünk és megvalósíthatjuk, amit szeretnénk - elsősorban ezek sarkallják a magyarokat saját vállalkozás indítására. A válaszadók szerint az önfoglalkoztatás elsődleges előnye, hogy saját magunk főnökei lehetünk (42 százalék), de fontos szempontot jelent a kiegészítő jövedelem (31 százalék) és az önmegvalósítás (29 százalék) lehetősége is. Ugyanakkor sokak számára a saját cég a család, a munka és a magánélet jobb összehangolását jelenti (19 százalék), illetve az önfoglalkoztatás esélyt teremt arra is, hogy némi kihagyás - pl. gyermekszülés - után visszatérjünk a munka világába (12 százalék).


A fiatalok, a diplomások és a férfiak könnyebben lesznek vállalkozók



Noha a 35 év alatti magyar fiatalok közül minden második el tudná képzelni, hogy saját vállalkozást indít, 35-49 éves kor között tíz megkérdezettből már csak négy vállalná az önfoglalkoztatást, 50 felettiek körében tíz közül mindössze kettő. A férfiak nyitottabbak a saját vállalkozásra - 45 százalékuk gondolkodik önálló cég elindításában, míg a nők 30 százaléka állna saját lábra. Míg az egyetemi diplomások közül minden második válaszadó (46 százalék) indítana vállalkozást, a diploma nélküliek körében ez az arány már kevesebb (35 százalék).


A vállalkozás tanulható - nemcsak az elmélet, a gyakorlat is fontos



A magyar válaszadók többsége szerint a vállalkozási ismeretek tanulhatók (61 százalék), és vállalkozónak nem csak születni lehet (34 százalék), a szükséges készségek elsajátíthatók. Fontos azonban a megfelelő képzés, a további lehetőségeket a tanulásban látják: a megkérdezettek többsége szerint még több, a vállalkozások indításához szükséges oktatásra lenne szükség. A vállalkozói ismeretek tanítását a megkérdezettek fele már az általános és középiskolai oktatás keretein belül is szorgalmazná.

Hazánkban a vállalkozási ismeretek közül legfontosabbnak az alapvető üzleti ismeretek (pl. pénzügyi kontrolling, marketing, számítógépes alkalmazások - 43 százalék) oktatását és a gyakorlati képzéseket (pl. üzleti tervek, üzleti versenyek/üzleti szimulációk, mini vállalati programok - 38 százalék) tartják - olvasható a portálunknak eljuttatott kutatásban.
  • 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Elfogynak a dolgozók Magyarországon? Durva számok a 2026-os munkaerőpiacról

A magyar munkaerőpiac 2026-ra jelentős átalakulás előtt áll – derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának évindító... Teljes cikk

Befagyott álláspiac: enyhülés vagy újabb jégkorszak vár ránk 2026-ban?

Hónapok óta alig mozdul a munkaerőpiac: kevés az új felvétel, ritkák az elbocsátások, a döntéseket pedig általános bizonytalanság bénítja.... Teljes cikk

Több tízezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon – a férfiaknál drámai a csökkenés

2025 novemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 637 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 213 ezer fő, a... Teljes cikk