Több lett az erőszak az iskolákban: így csökkenthető tréninggel

Atzél Réka úgynevezett “utazó gyógypedagógus”, általános iskolába járó sajátos nevelési igényű gyerekek integrációját segíti. Az évek során prevenciós képzést dolgozott ki csapatával, hogyan csökkenthető a gyerekek közötti fizikai és lelki bántalmazás. Az enyhébb-súlyosabb erőszak - például a lökdösődés, a gáncsolás, a hajhúzás, a fojtogatás, a székkihúzás, a lépcsőről lelökés, a Viberen a gyűlölködés, a félelemkeltés és még lehetne folytatni - sajnos jelen van az iskolákban. Mivel egyre több tanár érdeklődött gyakorlatai és módszerei iránt, pedagógus tréningeket is elindított. A Tréneri Edzőtábor Egyesület “Az Év trénere” pályázatán a tanároknak készült tréningjével különdíjban részesült.

Mennyire égető probléma a gyerekek egymás közötti bántalmazása?

Egyértelmű trend, hogy a fizikai és lelki bántalmazás, a bullying növekedett az általános iskolások körében az utóbbi években. Ennek az okai összetettek. A gyerekek csak tünethordozók, a szülők és a társadalom viselkedését tükrözik vissza. Rossz állapotban van a társadalom, a médiában is azt látni, hogy lehet gyűlölködni, a másikat bántani, megalázni, a közösségi médiában pedig mindezt már arc nélkül is. A gyerekek egy része a Viber és a Messenger csoportokban kegyetlenül kommunikál. A szülők kevesebbet foglalkoznak a gyerekekkel, nem beszélgetnek eleget, nincs meg az a közeg, amelyben fejlődni tud a gyerek. Pedig a gyerekek ki vannak éhezve a kommunikációra, a pozitív visszajelzésre. A Covid is sok kárt okoz: a felnőttek szoronganak, ezt a gyerekek átveszik és ez könnyen átfordul agresszióba.

Vannak olyan osztályok, ahol gyakoribb a bántalmazás?

Végeztünk egy kutatást, aminek az egyik fő eredménye, hogyaz 5. és a 7. osztályban megugrik a bántalmazás mértéke. 5. osztályban a felső tagozatba lépéssel új helyzet alakul ki: egy tanító helyett sok szaktanár lesz hirtelen, amit a gyerekek nehezen szoknak meg. 7. osztályban pedig egy új helyzet okoz feszültséget és frusztrációt: a tanárok és a szülők is azt kommunikálják 6. osztályban, hogy aki okos és ügyes, el tud menni egy 6 osztályos gimnáziumba. Akinek ez nem sikerül, ő 7. osztályba lépve azt érzi, hogy buta, alkalmatlan, mélybe zuhan az önértékelése, ami vagy agresszióban vagy depresszióban jelenik meg. Ráadásul sok iskolában osztályösszevonásokra kerül sor, új hierarchia alakul ki, ami ugyancsak szorongással jár. Éppen ezért már májusban megkérdezzük az iskoláktól, hol lesz osztályösszevonás és szeptemberben elkezdjük a közösségek újraépítését 3 alkalmas bullying prevenciós tréningsorozatttal. Ha megtalálják azt, hogy miben ügyesek, miben erősek, melyek a kapcsolódási pontok az érdeklődési körben, a játékban, akkor csökken a bántalmazások száma, ide az agresszor és a szorongó is tud kapcsolódni. Ahol tréninget tartottunk, szinte mindenhol javult a helyzet.   

Mekkora szerepe van a szülőknek az osztályon belüli feszültségekben?

Több mindenbe szólnak bele, mint tíz-húsz éve és sajnos megjelent egy új tendencia: a szülők összefognak azért, hogy kitegyenek egy problémás gyereket az osztályból, a leggyengébb láncszemet. Facebook csoportban erősítik egymást, a gyerekek előtt beszélnek gyűlölködve az osztálytársról. Aztán ha célt érnek, akkor jön a következő gyenge láncszem. A gyerekek ezt beviszik az osztályba és azt a mintát kapják otthonról, hogy a probléma megoldása helyett a problémás tanulót kell elzavarni. Szülői értekezleten mutatjuk be, miben káros ez a viselkedés és azt, hogy az ilyen foglalkozások ahhoz segítik a gyerekeket, hogy közösségként működjenek.

Mi az önök módszerének a lényege?

Megoldásfókuszú foglalkozásokat tartunk általános iskolásoknak és pedagógusoknak egyaránt. Nem a bántalmazás okait derítjük ki, nem felelősöket keresünk, hanem arra összpontosítunk, hogy a csoport ezt a jövőben miként tudja elhagyni. Nem mondunk meg semmit kívülről, hanem hagyjuk, hogy a gyerekek felismerjék erősségeiket, hogy mi köti össze őket a tanuláson kívül, hogy merjék jelezni, ha bántást éreznek és tanulják meg, hogyan lehet nem sértően a másikhoz viszonyulni.

A pedagógusoknak szóló tréningek szerepe az, hogy a tanároknak legyen saját élményük a gyakorlatokról és tudatosítsa bennük azt, hogy sok jó módszerük van. Megtanulják azt, hogyan tudják a diákokat megerősíteni erősségeikben, miként csendesítsék le őket, hogyan vezessék rá őket arra, hogy egy minősítő mondatot másképpen fogalmazzanak meg.

Sokan azt jelzik vissza, hogy ‘jé, ezt is csináltam, csak nem tudtam, hogy ez efelé visz, most bátrabban folytatom’. A tanároknak ez azt is jelzi, ha a gyerekek szociális készségeinek fejlesztésével foglalkoznak, akkor a tanmenetben is jobban haladnak.

Tudna konkrét gyakorlatot mondani, amivel a cél elérhető?

Nagyon egyszerű, 10 perces játékos gyakorlatok ezek, amelyek akár a szakóra egy részébe is beilleszthetők, de gyakrabban osztályfőnöki, hittan és erkölcstan órákon alkalmazzák őket.

Ilyen például a kétkörös gyakorlat: egy belső és egy külső körben állnak a gyerekek ugyanannyian, mindenki mögött áll egy másik gyerek, ő a védőangyala. A belső körben valaki a szomszéd vállát a tenyerével meglöki. A szomszédnak egy egységgel erősebben vagy gyengébben kell az érintést továbbadnia. Egy idő után valaki kibillen az egyensúlyából. Ha valakinek túl erős, amit kap a szomszédtól, akkor arra kérjük, hogy mondja azt, hogy stop. Ha nem mondja, de a védőangyal (a mögötte álló gyerek) érzékeli, akkor a védőangyal kettejük közé áll és ő mondja, hogy stop. Hatásos játék, ami után meg lehet beszélni a tanulságokat: például azt, miért nem mondtad, hogy stop, amikor kibillentél illetve az őrangyalnak, hogy máskor is közbeléphetsz, ha ilyet látsz. Itt a szemtanúk szerepére akarunk elsősorban rávilágítani. A gyerekek később jelzik, hogy használják a mindennapokban a stop jelzéseket, mernek beszélni, ha bántás éri őket és a körülöttük lévők is gyakrabban közbelépnek.

Olyan szociális készségekre is megtanítjuk őket, amelynek felnőtt korában is hasznát veszi:a pozitív visszajelzésre, az erőszakmentes kommunikációra, minősítések helyett az “én-közlésekre”, azaz én hogyan érzem magam az adott helyzetben. És ennek társadalmi hatása is van.