Tömeges távmunka - magyar álom

Tömeges távmunka – magyar álom 2004. november 19. " class="kapcsszoveg">NLC, FN A magyar szabályozás szerint ma bárki kérheti, hogy távrendszerben foglalkoztassák, ám minden cég szabad döntése, hogy enged-e a kérésnek. Egy Magyarországon létesülő távmunkahelyre százszoros a túljelentkezés. Ön mit szól hozzá? Magyarországon a munkáltatók többsége idegenkedik a távmunka gondolatától is, míg a munkavállalók többsége szívesebben dolgozna otthonról. Nálunk általában csak akkor vetődik fel a távmunkavégzés lehetősége, amikor egy fontos munkatárs váratlanul nem tud naponta bejárni az irodába. Például kórházi kezelés után otthon lábadozik, szülési szabadságra megy, vagy kisgyermekét még nem tudja egész napra másokra bízni. Ilyenkor – hogy az illető ne essen ki a megszokott munkatempóból – mindenkinek jobb, ha található köztes megoldás. Sok munkakörben semmi szükség rá, hogy ténylegesen bejárjunk a munkahelyünkre. Idén május óta bármelyik magyar munkavállaló kérheti, hogy távmunkásként foglalkoztassák. Mire kell kitérni? A kezdetben egy-egy ilyen speciális helyzet kapcsán kipróbált forma mára törvényi szabályozást kapott, hogy meglegyen a lehetősége annak, hogy aki akar, eleve távmunka-formában vegyen fel munkatársakat. A Munka Törvénykönyvének távmunka kérdését rendező módosítása 2004. május 1-jén lépett életbe. A szabályozás szerint ma bárki kérheti, hogy távrendszerben foglalkoztassák, ám minden cég szabad döntése, hogy enged-e a kérésnek (erre köteles 15 napon belül választ adni). Senki nem kötelezhető ugyanakkor arra, hogy otthonából dolgozzon, az ilyen irányú felkérést bárki következmények nélkül visszautasíthatja. A törvény meghatározza, milyen feltételekben kell megegyezni azoknak a vállalatoknak és alkalmazottaiknak, akik bevezetik az új formát. Szerződésben kell rögzíteniük a munkavégzés helyét, idejét, meg kell állapodniuk abban, hogy az illető munkavállaló otthonába telepített gépeket mikor, mire lehet használni, ki azoknak a tulajdonosa, ki viseli a fenntartási, javítási költségeket, mi számít ez esetben üzemi balesetnek, ki mikor kötelezhető kártérítésre, hogyan lehet elkerülni, hogy céges információk kiszivárogjanak. Kényelmes magyarok Úgy tűnik a magyar munkavégzők álma, hogy otthonról dolgozhassanak. Százszoros a túljelentkezés minden ilyen felajánlott távmunkahelyre. A jelenlegi szűkös lehetőségek nem kecsegtetnek túl sok reménnyel, a kormány által kitűzött célok azonban a magyar álom megvalósítása felé tartanak. Kormányvállalás garantálja, hogy 2006-ig a távmunkások aránya eléri az öt százalékot, sőt az évtized végére minden tizedik munkavállaló így tevékenykedik majd. Optimista terv ez ahhoz képest, hogy tudjuk, egyelőre csak a családok 27 százalékának van internetkapcsolata, laptoppal nálunk feleannyi menedzser rendelkezik, mint Nyugat-Európában, és a távközlési lefedettség még mindig hiányos hazánkban. Ráadásul, ahol lenne is személyi számítógép, ott sem biztos, hogy az elég gyors, és alkalmas a szükséges adatátvitelre. A magyarok túlságosan magasnak tartják a napközbeni internetezés költségeit is. Tele helyett e-work A távmunka nem feltétlenül jelent egyet azzal, hogy az ember a saját nappalijában dolgozik. Az Egyesült Államokban már számos példa van arra, hogy egy nemzetközi céghálózat nem nyit irodát minden egyes városban, ahol jelen van, hanem régiónként működő távmunka-központokban bérel íróasztalokat, ahol munkatársai más cégek alkalmazottaival osztoznak az épületen. Ezzel a nyugati világban a „telework" helyett, bevezették az „e-work" kifejezést. Az elmélet tehát szépen fejlődik, a távlati lehetőségek szinte beláthatatlanok. A magyar gyakorlat viszont – úgy tűnik – még sokáig nem tart lépést az ábrándokkal.