Továbbra is jelentős a vidéki bérek lemaradása
A megyék többségében az elmúlt évtizedben megduplázódott a nettó fizetések értéke, ám a budapestiekkel összevetve nem csökkent számottevően a vidéki keresetek lemaradása.
Hiába emelkedett nagy mértékben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 2010 óta, alig szűkült az olló a fővárosi és a vidéki fizetések között. Miközben a megyék többségében az elmúlt évtizedben a nettó fizetések értéke megduplázódott, a budapestiekkel összevetve nem csökkent számottevően a lemaradás - írja a VG a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) területi statisztikái alapján.
Győr-Moson-Sopron megyében 130 ezer forintról 303 ezer forintra, azaz 131 százalékkal nőttek a nettó keresetek, az ország egyik legszegényebb megyéje, Szabolcs-Szatmár-Bereg azonban továbbra is sereghajtó, itt arányaiban is kisebb volt a béremelkedés üteme (105 ezerről 196 ezerre).
Még mindig Budapesten keresik a legtöbbet a munkavállalók: a 351 ezer forintos nettó több mint a duplája a tíz évvel ezelőtti bérszintnek.
Az iparosodottság és a bérszint között van összefüggés, a négy leginkább iparosodott megye közül három esetében a bérszint is magasabb. A legnagyobb értéket előállító Győr-Moson-Sopron megye után a sorban Komárom-Esztergom és Fejér megye következik, amit a fizetési rangsor egy az egyben lekövet, e három megyében a legmagasabb a nettó átlagbér. Az iparosodottság azonban önmagában nem elég, hiszen például a szintén erős iparral rendelkező Jász-Nagykun-Szolnok megye átlagbérszínvonala (231 ezer forint) viszonylag alacsony, annak ellenére, hogy az egy főre jutó ipari termelési érték a negyedik legmagasabb - írja a VG.
A keleti országrészben továbbra is átlagosan alacsonyabbak a keresetek az országosnál. Itt Heves megyében a legmagasabbak a fizetések, a megyében az idei első fél évben 270 ezer forint volt az átlagbér.
Fotó: unsplash.com