Megjelent: 4 éve

Univerzális egészségügyi ellátás és izmosodó emberi jogok jellemzik az USA-t

Az idén nyáron több nagy horderejű kérdésben döntött az USA Legfelsőbb Bírósága, melyből hármat emelnék ki. Az egyik az egészségügyet, a másik a lakhatással kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést, míg az utolsó az azonos neműek házasságát érinti.

Az USA bírósági rendszere az Európaitól lényegesen eltér. Léteznek szövetségi és tagállami bíróságok is az USA-ban, melyek eltérő joganyag érvényesülését vizsgálják. Leegyszerűsítve elmondható, hogy a tagállami bíróságok a tagállami jogot tartatják be, míg a szövetségi bíróságok a szövetségi Alkotmány, szövetségi jog, valamint a kapcsolódó joggyakorlat érvényesülését biztosítják.

A kettő között persze van némi átfedés. A különbség jól megmutatkozik például a büntetőjog területén. Előfordul ugyanis, hogy bizonyos bűncselekmények (pl. kábítószer birtoklás) mind a szövetségi, mind pedig a tagállami jog által üldözendőek. Ilyen esetben két külön büntető eljárás folyik a vádlottal szemben tagállami és szövetségi bíróság előtt és mindkét bíróság által kirótt büntetést le kell tölteni. Tagállami szinten a bírósági rendszer általában háromszintű: alapszint, felülvizsgálati szint, valamint legfelsőbb fórum. Ezeknek az elnevezése államonként különbözik. Szövetségi szinten kerületi bíróságok (district court) működnek a rendszer alján. Felettük találhatóak a fellebbviteli bíróságok (Court of Appeals), melyből 11 található (1st Circuit, 2nd Circuit etc.). A rendszer csúcsán pedig a szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court:SCt.) helyezkedik el a maga 9 bírójával. A szövetségi bíróság kiemelkedő jelentőséget tölt be, hiszen a szövetségi jogot kötelező erővel értelmezi, mely jogrend a tagállami jogra is kihatással van. A szövetségi alkotmány ugyanis valamennyi személyre kiterjed és érvénytelenít valamennyi ellentétes tartalmú tagállami jogot. Ennek legfőbb őre a Legfelsőbb Bíróság (Marbury v. Madison). Azt is érdemes tudni, hogy az amerikai legfelsőbb bírói fórum is ideológiailag megosztott. A helyzet jelenleg az, hogy a két oldalnak 4-4 bírája foglal benne helyet, s van egy ide-oda szavazó bíró is. A döntések jelentős része 5:4 arányú csekély többséggel születik. A szövetségi legfelsőbb bírósághoz egyebekben nincsen senkinek alanyi joga fordulni. Az ügyek zöme így a fellebbviteli bíróságokon lezárul. Évente mintegy 200 ügyben fogad fellebbezést az USA Legfelsőbb Bírósága (certiorary), amely tehát maga dönt arról, hogy fogadja-e a jogorvoslatot.

Jelentős kérdésekben döntött nyáron az USA Legfelsőbb Bírósága

Az idén nyáron több nagy horderejű kérdésben döntött az USA Legfelsőbb bírósága, melyből hármat emelnék ki. Az egyik az egészségügyet, a másik a lakhatással kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést, míg az utolsó az azonos neműek házasságát érinti. Nézzük meg mit is mondanak ezek a döntések közelebbről.

Nem jogsértő az Obama elnök nevével fémjelzett új egészségügyi ellátás, az Obamacare (King v. Burwell)

Amerikában az állam által megszervezett egészségügyi ellátás az ördögtől való, számos elnök hiába kísérletezett annak bevezetésével. Ennek oka az, hogy az amerikaiak mélyen hisznek az egyén szabadságában és mindenhatóságában, a szolidaritás elvét pedig kommunista képződménynek tartják. Ennek a következménye pedig az, hogy sok millió amerikai állampolgárnak nincsen semmiféle egészségbiztosítása, így betegség esetén a lakásukat is el kell adni. Nem ritka ugyanis az, hogy egy daganatos betegség kezeléséért 40.000.000 forintot meghaladó összeget is kérnek, de egy szülés is belekerülhet 10.000.000 forintba. Ennek tudatában megállapítható, hogy rendkívüli teljesítmény volt, hogy Obama elnök számos kompromisszum árán át tudta nyomni a demokrata (balliberális) többségű kongresszuson néhány éve az egészségügyi reformot, s a szabályozás azóta is heves támadások központjában áll.

A törvény elfogadására is csupán úgy kerülhetett sor, hogy a szabályok egy részét salátatörvényekbe tették bele, hogy ezzel a módosítások lehetőségét csökkentsék. A salátatörvények parlamenti vitájára ugyanis eltérő szabályok vonatkoznak. Több keresetet is benyújtottak a reform törvény ellen szövetségi bíróságokon. Az első kereset közelebbről arra hivatkozott, hogy az Obamacare (ACA) elfogadására a szövetségi államnak nem volt hatásköre azaz, a tagállamok hatásköreit vonta el ezzel. Ezt a Legfelsőbb Bíróság korábban, szűk többséggel elutasította arra hivatkozva, hogy az a szövetségi állam adóztatási joga alapján alkotmányos. Erre a döntésre és hivatkozásra senki sem számított. A kisebbségi véleményt szerző Scalia gúnyosan ki is emelte, hogy az egészségügyi reformot semmilyen racionális alapon nem lehet adókérdésnek tekinteni, s így alkotmányos alapon megmenteni csupán azért, mert a kötelező egészségbiztosításban részt nem vevő személyeknek büntető adót kell fizetniük. Más adóztatási eleme ugyanis nincsen a törvénynek. A döntéshez ráadásul csatlakozott a Bush elnök által kinevezett Justice Roberts, a jelenlegi főbíró.

A mostani döntés egy olyan kérdést vizsgált, melynek eldöntése azonban az egész egészségügyi ellátás rendszerére kihatással van. Előbb azonban nézzük meg, hogy miből is áll össze az egészségügyi reform, mely egy 900 oldalas törvényben ölt testet (Affordable Care Act: ACA).
A reformnak 3 lába van. Az első az ún. guaranteed issue requirement, mely garantálja, hogy egészségügyi alapon a biztosítás kötését nem lehet megtagadni. Amerikában ugyanis az ún. preexisting medical condition elvre hivatkozva a biztosítók betegekkel nem kötöttek szerződést csupán egészséges személyekkel. Ezen felül pl. daganatos betegség esetén a biztosítást fel is mondhatták.

A második elem az ún. community rating requirement, mely megtiltja, hogy egészségi alapon magasabb díjat kérjenek a biztosítottól. A harmadik elem a rendszer működőképességét biztosítja azzal, hogy a törvény kevés kivételtől eltekintve kötelezővé teszi az egészségbiztosítás kötését (insurance mandate) (26 U.S.C. §5000A). Aki ennek nem tesz eleget, az az adóhatóságnak büntetést köteles fizetni. Ennek hiányában ugyanis csupán az idős, illetve beteg személyek töltik fel a rendszert (adverse selection) és az működésképtelenné válik. Ez történt Washington államban, ahol 3 év alatt a biztosítási díjak 78 százalékkal emelkedtek, a biztosítottak száma pedig 25 százalékkal csökkent. 1999-ra a 19 biztosítóból 17 kivonult a piacról, a fennmaradó kettő pedig bejelentette a távozási szándékát. A szövetségi állam egyebekben a biztosítási költségek csökkentésére egyéni támogatást is nyújt jövedelmi alapon azoknak, akiknek a jövedelme a szövetségi létminimum 100 és 400 százalék között mozog. A biztosítások megkötésére a törvény virtuális piacokat (fórumot) hoz létre tagállami (state exchange) szinten. Amennyiben egy állam ezt maga nem teszi meg (nem kötelező), akkor a szövetségi állam ezt az adott tagállamban maga létrehozhatja. Konzervatív vezetésű államokban ugyanis nem támogatják az egészségügyi reformot még akkor sem, ha az állampolgárok nagy része pl. kora alapján sokat profitálna ebből. Ilyen esetekben lép közbe a szövetségi állam és létrehozza a saját piacát.

A szabályozást ebben a második perben azzal támadták, hogy a 900 oldalas törvény egy elírása okán az egyéneknek juttatott támogatás nem vehető igénybe azon tagállamok lakosai által, ahol nem került sor tagállami virtuális piac létesítésére, azaz ahol így csupán szövetségi virtuális piac működik. Amennyiben ezt az érvelést a bíróság elfogadta volna, több millió embernek emelkedett meg volna a biztosítási díja, hiszen elestek volna a szövetségi támogatásból, s ami a rendszerből való kiesésüket és ezzel a rendszer halálát jelentette volna. A kerületi bíróság a keresetet elutasította azzal, hogy a támogatás egyértelműen valamennyi igénylőre vonatkozik függetlenül attól, hogy tagállami vagy szövetségi virtuális piacon vették a biztosítást. A fellebbviteli bíróság (4th Circuit) azzal hagyta helyben a döntést, hogy a kérdés nem egyértelmű, de az IRS, mint adóhatóság (szakhatóság) gyakorlatát veszi alapul.

Ugyanezen a napon azonban egy másik keresetnek egy másik fellebbviteli bíróság azonban helyt adott (Court of Appeals for the District of Columbia Circuit) és megállapította, hogy a szövetségi virtuális piacok biztosítottjai nem jogosultak adókedvezményre. A szövetségi legfelsőbb bíróság így úgy döntött, hogy az ügyben benyújtott fellebbezést elbírálja (granted certiorary), hogy egységes legyen a joggyakorlat.

A bíróság elsőként is kimondta, hogy a szabályozás nem egyértelmű. Ilyen esetekben pedig figyelembe kell venni a jogszabályt alkalmazó közigazgatási szerv gyakorlatát, kivéve, amennyiben az nyilvánvalóan önkényes (Chevron). A bíróság ugyanis jogi fikció alkalmazásával úgy tekinti, hogy kétértelmű szabályozás esetén a törvényhozás a joghézag kipótlását a jogszabályt alkalmazó és tapasztalattal rendelkező közigazgatási szervre delegálta (FDA v. Brown and Williamson Tobacco Corp.). Tekintettel azonban arra, hogy itt jelentős jogkérdésről van szó, az értelmezést nem lehet egy közigazgatási szerv gyakorlatától függővé tenni (Utility Air regulatory Group v. EPA). Ilyen esetekben tehát a bíróságok feladata a jogértelmezés. Ezzel összefüggésben a bíróság leszögezte, hogy a törvény céljából kell kiindulni. A célja az, hogy az egészségbiztosítást valamennyi állampolgárra kiterjessze. Egyes paragrafusokat soha nem lehet önmagukban értelmezni. A szabályozás lényege, hogy ún. virtuális piacokat (internetes felület, telefonos ügyfélszolgálattal) kell létrehozni az egyes tagállamokban, ahol biztosítást lehet vásárolni. A tagállam azonban dönthet úgy, hogy ezt nem hozza létre. Ennek hiányában a szövetségi állam jogosult arra, hogy felállítsa az adott államban a virtuális piacot. A kérdés tehát az, hogy melyik piacra vonatkozik az adókedvezményes rendelkezés. Amennyiben az adókedvezmény a szövetségi állam által létrehozott virtuális piacokra nem vonatkozna, abban az esetben a biztosítottak 87 százaléka esne ki a rendszerből. Ezen személyeknek ugyanis olyan alacsony a jövedelme, hogy támogatás nélkül mentességet kellene a számukra biztosítani. A 13 százalék ugyanakkor nem teszi a rendszert működőképessé. A bíróság kijelentette, hogy valószínűtlen, hogy a Kongresszus ezt akarta volna, hiszen a törvény célja az egészségbiztosítás kiterjesztése volt. Végezetül leszögezte, hogy a bíróság feladata az, hogy a törvényeket értelmezze. Amennyiben a törvénynek van alkotmányos értelmezési lehetősége, akkor azt kell alkalmazni és az alkotmányellenességet kimondani csupán végső esetben lehet. A jogalkotást ugyanis tiszteletben kell tartani. Az egészségügyi törvénynek ugyanakkor van alkotmányos értelmezési lehetősége.

A szövetségi Legfelsőbb Bíróságon a kisebbség hevesen támadta a döntést

A kisebbségi vélemény megfogalmazója Scalia bíró leszögezte, hogy a kérdés nem lett volna túl bonyolult. Amennyiben a törvény azt mondja, hogy adókedvezmény csupán a tagállami virtuális piacokon jár, abban az esetben nincs mit vizsgálni. Furcsának találta, hogy jogértelmezésre van szükség olyan esetben, amikor a törvény nem kétértelmű. A Legfelsőbb Bíróság szerepe az, hogy a jogot értelmezze és nem az, hogy átírja vagy javítsa. (Pavelic LeFlore v. Marvel Entertainment Group). Az sem feladata a bíróságnak, hogy a jogalkotót a saját maga butaságaitól megmentse. A bíróság értelmezésére egyetlen magyarázat van a meglátása szerint: az, hogy minden áron meg kívánták menteni az egészségügyi reformot. Ez azonban meghaladta a hatáskörüket.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Univerzális egészségügyi ellátás és izmosodó emberi jogok jellemzik az USA-t
2. oldal - A közvetlen hátrányos megkülönböztetés is sérti az egyenlő bánásmód követelményét
  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter