Mi alapján diszkriminálják a magyar dolgozókat a munkahelyeken?

A Pénzcentruma Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján azt vizsgálta, milyen arányban éri diszkrimináció a magyar lakosságot, és milyen okok miatt kerülhetnek hátrányba a munkaerőpiacon. Tíz évvel ezelőtt a lakosság 14,5 százaléka élt át megkülönböztetést, 2019 IV. negyedévében ez az arány 10,7 százalékra csökkent.

A statisztikák összesítéséből az derül ki, hogy a magyar embereket álláskereséskor éri leggyakrabban diszkrimináció, ezt követi a napi munkavégzés során elszenvedett és a létszámleépítések esetén előforduló megkülönböztetés. A munkahelyen, napi munkavégzés során legtöbbször a származás és az iskolai végzettség áll a diszkrimináció hátterében. Elbocsátáskor szintén az iskolai végzettség a legfontosabb tényező, de a származás és az egészségi állapot is „előkelő” helyen áll a rangsorban.

A cikk arra is kitér, hogy hazánkban nemzetközi viszonylatban is rendkívül alacsony a kisgyermekes anyák munkavállalása. Dániában ez az arány 80 százalék, de Svédország, Szlovénia, Hollandia és Ausztria is jól áll ebből a szempontból. A lista végén Görögország és Magyarország áll 50 százalék körüli aránnyal.

Pénzcentrum
fotó: pexels