Szerző: Szarka Dóra
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 6 éve

Vannak még, akik tovább éltetik a népi mesterségeket (+videó)

Manapság igen nagy problémát jelent a különféle népi mesterségek esetében az utánpótlás kinevelése - mutat rá a népi iparművészeti ágazat egyik legmarkánsabb nehézségére Igyártó Gabriella, a Mesterségek Ünnepének szervezője, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének ügyvezető igazgatója. Ezért az immár huszonhetedik alkalommal, az impozáns Budai Várban megrendezett Mesterségek Ünnepén idén is lehetőséget biztosítottak a kézműves iskoláknak tevékenységük bemutatására. Az eseményre kilátogató fiatalok kapcsolatba kerülhettek ezen iskolák kínálatával, tanáraival, és talán még kedvet is kaphattak egy-egy mesterség eltanulására. Szintén a népi iparművészet szélesebb körrel való megismertetését szolgálta a Mesélő Mesterek programsorozat, melynek keretében a Népművészet Mestere címmel kitüntetett fafaragók, csipkekészítők, hímzők, viseletkészítők és más mesteremberek tartottak előadásokat szakmájukról, életútjukról, mindennapjaikról - mondta el Igyártó Gabriella.

A Mesterségek Ünnepén osztották ki a Népművészet Mestere díjakat, melyeket idén Bagdi Lajosné Matkó Mária (hímző népi iparművész, Debrecen), Dobiné Vass Júlia (fazekas népi iparművész, Nádudvar), Hajda György Zsigmond (faműves-restaurátor népi iparművész, Cserkút), Haris Mária (szövő népi iparművész, Budapest) és Kovács Szabolcs (festettbútor-készítő népi iparművész, Mezőkövesd) kapott. Ezzel az eseménnyel párhuzamosan osztották ki a Népművészet Ifjú Mestere díjat is a Szépművészeti Múzeumban.

2013-ban készült el - a Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére a Hagyományok Háza, a Muharai Elemér Művészeti Szövetség és a Népművészeti egyesületek Szövetségének közreműködésével - a népi kézművesség stratégiája, melyben többek között megfogalmazták ezen terület továbblépési lehetőségeit is - fejtette ki Igyártó Gabriella.

"Akit érdekel, annak átadom a szakmát."

Mégis honnan lehet manapság elsajátítani a tradicionális népi mesterségeket? A békéscsabai kézműves szakiskolában például a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjai oktatják a gyapjúszövést és a vászonszövést, valamint a nemezkészítést. Az egyesületnek emellett vannak általános iskola utáni csoportjai is, ahol a fiatalok többek között a gyapjúszövéssel ismerkedhetnek meg, a nemezelés és vászonszövés szakma fortélyait pedig a felnőttek sajátíthatják el - mondta el Debreceni János, népi iparművész, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagja, aki úgy nyilatkozott, hogy még nem gondolkodott azon, gyerekei átveszik-e a mesterségét vagy sem, de úgy gondolja, még van ideje betanítani saját családjából is valakit.



A gyapjú története

"Noé, amikor a negyven napi hajózás után partra terelte az állatokat, a hajó padlóján egy új, eddig soha nem látott anyagra lelt. A lehullott állatszőrök, a nedvesség és a taposás hatására anyaggá álltak össze, és ez lett a nemez" - legalábbis így szól a gyapjú születéséről szóló legenda. Manapság elsősorban a juh szőréből állítják elő a gyapjút, de más állatnak - tevének, lámának - is fel lehet használni a szőrét. A gyapjúnak számtalan felhasználási módja van: hímezhetjük, festhetjük, batikolhatjuk. A Kárpát-medencében a racka, a cigája, a cikta és merinó fajtájú birka gyapja alkalmas nemezkészítésre, fonásra, szövésre, kötésre és hímzésre. A feldolgozási módok közül a nemezkészítés mestersége a legrégebbi. A közép-ázsiai pásztornépek állítottak elő először nemezből készült használati eszközöket - például sátrakat, takarókat. Európába honfoglaló őseink hozták be a mesterséget. Mára nincs olyan földrész, ahol ne lennének nemezkészítő mesteremberek. "Ez egy varázslatos dolog, mert tulajdonképpen az ember kezébe kerül egy csomag szőr, és aztán az ember két keze munkájával varázslatot tud vele előállítani, ami bármi lehet: a viselettől kezdve a nemeztakarókon keresztül bármi. Számtalan felhasználási módja van, hímezhetjük, festhetjük, batikolhatjuk. Annyira gazdag, hogy a benne rejlő mérhetetlen lehetőség fogott meg a nemezkészítésben" - vallja Bors Franciska, nemezkészítő népi iparművész.
Follow hrportal_hu on Twitter