Vége a nyolcórás munkaidőnek!
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA munkavállalók egyre gyakrabban intézik privát ügyeiket irodájukból, viszont ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a munkaidőn kívüli munkával töltött órák száma is. A végeredményből pedig nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató is profitálhat.
Az európai munkavállalók szerint hatékonyabb, gyorsabb munkavégzés lehetséges, ha az alkalmazottak korlátlan internet-hozzáférést kapnak számítógépükön, mobiltelefonjukon, és ha szabadabban oszthatják be munkaidejüket. A Samsung megbízásából végzett kutatás szerint az európai munkavállalók egyre gyakrabban intézik privát ügyeiket irodájukból, viszont ezzel párhuzamosan jelentősen megnőtt a munkaidőn kívüli munkával töltött órák száma is. A végeredményből pedig nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató is profitálhat.
A legújabb kutatások arra világítanak rá, hogy a 9-től 5-ig tartó munkaidőnek vége, hiszen manapság egyre inkább összemosódik a munkával töltött idő és a privát életünk. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezett 4500 európai munkavállaló 75 százaléka intézi személyes ügyeit munkaidőben, és körülbelül ugyanennyien munkaidőn kívül végzik el irodai teendőik egy részét. Érdekesség, hogy a munkavállalók közel fele szerint azáltal, hogy megválaszthatják, mikorra essenek a munkaórák, nem csak sokkal több feladat elvégzésére képesek egy adott időn belül, de a személyes teendőiket is hatékonyabban tudják elintézni. (Egyébként egyre több cég döbben rá a távmunka előnyeire.)
A megkérdezett vállalatok hasonló tapasztalatokról számolnak be: ha teljes ellenőrzésük alatt tartják, hogy mikor mit csinálnak a munkatársaik, a munka eredményessége ellen dolgoznak. Ha engedik, hogy a munkaidejüket a nekik tetsző módon összehangolják, sokkal hatékonyabban végzik el a feladataikat.
A munkaadók nagy része nem mert eddig távmunkában gondolkozni, aki mégis megtette, jó tapasztalatokról számol be, miközben munkavállalói oldalról egyre nagyobb az igény az irodán kívüli munkavégzésre.
A magánéletnek és a munkának ezt a fajta összemosódását egyértelműen a hordozható elektronikus eszközök és az ahhoz kapcsolódó alkalmazások tették lehetővé: egy átlagos munkavállaló okostelefonján például 10 személyes célokra használt alkalmazás - mint például a Facebook, a WhatsApp vagy a Candy Crush - és 8 munkához köthető applikáció - úgy mint a Microsoft Outlook vagy a Lync - található.
A válaszadók közel fele saját telefonját munkahelyi feladatok elvégzésére is használja, cserébe pedig egy részük személyes ügyeit céges telefonról intézi, így ez az összemosódás komoly IT biztonsági kérdéseket is felvet. A számok is igazolják, hogy a megkérdezettek több mint negyede - elsősorban a 18 és 34 év közöttiek - használta már saját készülékét arra, hogy egy, a cégük által blokkolt oldalhoz hozzáférjen, és azon keresztül dolgozzon. A vállalaton belüli adatvédelmi kérdésekkel már az Európai Unió is foglalkozik: a legújabb adatvédelmi rendelettervezet például azt javasolja, hogy legfeljebb 100 millió euróig, vagy a vállalat forgalmának legfeljebb 5 százalékáig legyen büntethető az, aki megszegi az uniós vállalati biztonsági szabályokat.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a trendek alapján kivehető munkavállalói magatartást és a vállalati érdekeket érdemes közös nevezőre hozni, amelyhez a technológia adhat segítséget. Célszerű olyan üzleti gyakorlatot megvalósítani, amelyben a munkavállalók teljesítményét nem a ledolgozott munkaórákban mérik, hiszen a munkavállalók és a cégek is profitálhatnak a szabadabb, rugalmasabb munkavégzésből, a technológiák használata pedig a megfelelő platformon ellenőrizhető.
A legújabb kutatások arra világítanak rá, hogy a 9-től 5-ig tartó munkaidőnek vége, hiszen manapság egyre inkább összemosódik a munkával töltött idő és a privát életünk. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezett 4500 európai munkavállaló 75 százaléka intézi személyes ügyeit munkaidőben, és körülbelül ugyanennyien munkaidőn kívül végzik el irodai teendőik egy részét. Érdekesség, hogy a munkavállalók közel fele szerint azáltal, hogy megválaszthatják, mikorra essenek a munkaórák, nem csak sokkal több feladat elvégzésére képesek egy adott időn belül, de a személyes teendőiket is hatékonyabban tudják elintézni. (Egyébként egyre több cég döbben rá a távmunka előnyeire.)
A megkérdezett vállalatok hasonló tapasztalatokról számolnak be: ha teljes ellenőrzésük alatt tartják, hogy mikor mit csinálnak a munkatársaik, a munka eredményessége ellen dolgoznak. Ha engedik, hogy a munkaidejüket a nekik tetsző módon összehangolják, sokkal hatékonyabban végzik el a feladataikat.
Szívesen dolgozna köntösben a magyar
A munkaadók nagy része nem mert eddig távmunkában gondolkozni, aki mégis megtette, jó tapasztalatokról számol be, miközben munkavállalói oldalról egyre nagyobb az igény az irodán kívüli munkavégzésre.
A magánéletnek és a munkának ezt a fajta összemosódását egyértelműen a hordozható elektronikus eszközök és az ahhoz kapcsolódó alkalmazások tették lehetővé: egy átlagos munkavállaló okostelefonján például 10 személyes célokra használt alkalmazás - mint például a Facebook, a WhatsApp vagy a Candy Crush - és 8 munkához köthető applikáció - úgy mint a Microsoft Outlook vagy a Lync - található.
A válaszadók közel fele saját telefonját munkahelyi feladatok elvégzésére is használja, cserébe pedig egy részük személyes ügyeit céges telefonról intézi, így ez az összemosódás komoly IT biztonsági kérdéseket is felvet. A számok is igazolják, hogy a megkérdezettek több mint negyede - elsősorban a 18 és 34 év közöttiek - használta már saját készülékét arra, hogy egy, a cégük által blokkolt oldalhoz hozzáférjen, és azon keresztül dolgozzon. A vállalaton belüli adatvédelmi kérdésekkel már az Európai Unió is foglalkozik: a legújabb adatvédelmi rendelettervezet például azt javasolja, hogy legfeljebb 100 millió euróig, vagy a vállalat forgalmának legfeljebb 5 százalékáig legyen büntethető az, aki megszegi az uniós vállalati biztonsági szabályokat.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a trendek alapján kivehető munkavállalói magatartást és a vállalati érdekeket érdemes közös nevezőre hozni, amelyhez a technológia adhat segítséget. Célszerű olyan üzleti gyakorlatot megvalósítani, amelyben a munkavállalók teljesítményét nem a ledolgozott munkaórákban mérik, hiszen a munkavállalók és a cégek is profitálhatnak a szabadabb, rugalmasabb munkavégzésből, a technológiák használata pedig a megfelelő platformon ellenőrizhető.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?