kapubanner for mobile
Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 8 éve

Végignézzük, ahogy minden tönkremegy

A gazdaság fenntartását, az emberi erőforrások újratermelését az állam működése által biztosított szektorokban és odahaza is, többnyire nők végzik. Most azt látjuk, hogy ezek a közalkalmazotti állásokkal betöltött szektorok szétesnek, leépülnek. Arról beszélt a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség kerekasztal beszélgetésén Sándor Mária, a fekete ruhás ápoló, Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke és Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, hogyan jutott a helyzet a mélypontra, és milyen változások szükségesek ahhoz, hogy nőként, emberként, munkavállalóként megint jó legyen ezeken a területeken dolgozni. Ez az alkalom volt az utolsó, amikor Sándor Mária, az általa szervezett mozgalom képviselőjeként állt a nyilvánosság elé. A szakértői helyzetelemzése alapján érthetőbbé válhat a szombaton bejelentett visszavonulása.

Az egészségügyben, és az oktatásban, de a szociális területen is elsősorban nők dolgoznak. Több százezer ember lehetetlenült el az elmúlt évtizedekben munkavégzési körülményeiben, de emberként is. Arról nem is beszélve, hogy az adófizetők sem kapnak olyan szintű szolgáltatást a befizetett összegeikért cserébe, amit érdemelnének, és amit az államnak kötelessége lenne nyújtani.

Az oktatásban dolgozók 80 százaléka nő, de a vezetők 80 százaléka mégis férfi

Az igazságtalanul alakuló női és férfi karrierutak felvázolásával kezdte a pedagógustársadalmat érintő problémák bemutatását Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, aki maga is pedagógusként, iskolában tanított több évtizeden át. Mivel a gyerekszülés, és utána a családi elfoglaltságok egyirányú terhelése gyakorlatilag lefoglalja a nők jelentős energiakészletét, ezért míg a férfiak karrierje folyamatosan ível felfelé, addig a nőké meg-megszakítva csupán követi azt. Ennek a szakaszos karriernek időskorban mutatkozik meg igazán a tragikus eredménye. Mivel alacsony lesz a jövedelem is, ami ehhez a szaggatott karrierúthoz kapcsolódik, jóval kevesebb lesz a nyugdíja a családot vállaló nőknek. „A nőiségükből eredendően, és a jelen társadalom berendezkedése miatt hátrány éri a nőket, ezért ki lehet mondani, hogy a mai, magyar társadalomnak jelentős adóssága van a nőkkel szemben.” Míg a nők az aktív éveiket gyerek-, vagy idősgondozással, részmunkaidőben, vagy munka nélkül töltik, elszáll a karrier-, és a magasabb jövedelem lehetősége. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a fenti adat, amit Szabó Zsuzsanna ismertetett. A minimális arányú, női vezetői részvétel még a közszférában is általános.

Ritka az egyenlő feladatmegosztási minta a családokban

Sándor Mária szerint az egészségügyben dolgozó nők a gyakori éjszakai műszakok miatt súlyos árat fizetnek. A dolgozók felének rámegy a házassága erre az életformára. A másik felébe tartozott ő is, aki 10 éven át állandó éjszakai beosztást vállalt, mert a férje átvette tőle a gyerekgondozást erre a napszakra. Sok nő egyébként úgy áll az egészségügyi munkabeosztáshoz, ahogy az egyik kolléganője is említette: „megengedheti magának azt a luxust, hogy ezen a területen dolgozzon.”

Azt, hogy hogyan romlott le a munkabeosztás erre a szintre, Sándor Mária a következőkkel kötötte össze. Egyrészt a rendszerváltás előtt még hatórás időkeretben dolgoztak a kórházi nővérek, ami sokkal kényelmesebb volt, jobban alkalmazkodott a munkán kívüli életkörülményekhez. Akkor még „volt nővér a rendszerben”, most viszont a képzés ellehetetlenülése, az utánpótlás megszűnése, és a szektorból, illetve az országból való elvándorlás következtében át kellett térni a 12 órás beosztásra. Sőt, ami még rosszabb, sok esetben, nem hivatalosan 24 órában dolgoznak a nők. „Ez kipihenhetetlen” - mondta a nővér, akinek úgy tűnik ez a beszélgetés volt az utolsó nyilvános szereplése - feladja. Ha pedig arra gondolunk, hogy a nővérek 90 százaléka valahonnan, másik munkahelyről megy dolgozni 12, vagy 24 órába, még rosszabb képet kapunk. Ilyen esetben a minőségről már nem is lehet beszélni.

A kerekasztal-beszélgetést vezető Keveházi Kata, aki a Női Érdek nevű ernyőszervezet szociálpolitikáról szóló szakpolitikai ajánlásának szerzője, szomorú tendenciát lát emögött. „ Az egészségügy rendszerszinten épült le az elmúlt 25 évben. Az oktatás nem bocsátott ki elegendő szakdolgozót, az egészségügyben fennmaradt a patriarchális hierarchia és a hálapénz. Míg a hierarchiában lejjebb lévők illetve annak legalsó szintjén dolgozó nővérek munkakörülményei és javadalmazása folyamatosan romlott. Nagyobb leterheltségig, és az alacsony fizetésekig az összes folyamat egyöntetűen nem szektorbarát, és sajnos, nem nőbarát, hiszen ebben a szektorban, ezen a területen, a nővérek közt közel 100 százalékban nők dolgoznak”.

Az a tény, hogy most az egészségügyben a fizikailag nehéz feladatokat is nők, és a már létező emelő, mozgató szerkezetek nélkül látják el, együttesen olyan helyzetet eredményez, amely napi harccá, frusztrációvá változtatja a szakmaszeretetet. „Nehéz bemenni, és látni azt, hogy megint túl sok lesz a munka ahhoz képest, amit el tudnánk végezni”- mondta a nővér.

Önérvényesítési képesség hiányzik

Keveházi Kata kérdésére, miszerint ezeknek a szektoroknak a lecsúszása megállítható lenne-e, ha lenne elegendő asszertivitás az ott dolgozókban, egyértelmű választ kaptunk. Ez nem járható út a most ott dolgozók számára, hiszen – Szabó Zsuzsanna szerint - az önérvényesítési képesség a pedagógusokból teljességgel hiányzik. Még olyan szinten sem képesek – a szakszervezet támogatásával - megvédeni magukat, hogy a szabályozás által tiltott, mégis létező túlórázást nyomon kövessek, és annak nyilvántartását elküldjék a szakszervezetnek. Akkor látszódna, hogy valójában hány órát töltenek munkával a gyerekeinket tanító pedagógusok. De a szakszervezeti vezető szerint, egyrészt félnek a következményektől, másrészt ők maguk sem hisznek abban, hogy bármit ki lehet harcolni. Önbizalom nélkül nincs érdekérvényesítés.

Az egészségügyben, Sándor Mária szerint, még súlyosabb a helyzet. Az önérvényesítés hiánya mellett ő ugyanis megtapasztalta „a leépülő rendszer korrupcióját.” Mivel - a nővér szerint- nincs hiteles érdekképviselete az egészségügynek, ezért olyan ember sincs, aki szót emeljen a nővérekért. Ráadásul a vezetők körében jelentős pozícióféltés is jelen van a hétköznapokban. Hatalmas a bérfeszültség a nettó 100 ezer forintot sem kereső egészségügyi szakdolgozók, a minimálbér körül kereső sterilizálók, laborosok, és a vezetőség, például a most frissen kinevezett kancellárok közt. A dolgozók látják a saját szemükkel, hogy míg ők harmadik, negyedik állásban, heti 130 órát dolgoznak a puszta megélhetésért, addig mások – ahogy azt Sándor Mária egy konkrét példán, egy fővárosi kórház orvosigazgatója esetében említette – autót kapnak, sofőrrel együtt. Mindezt az adófizetők pénzéből.

Sándor Mária szigorú ellenőrzést javasol a törvénytelenségek felfedésére, hogy „ne csak a fiók mélyén lévő kockás füzetben álljon az, hogy mennyi túlórát kell egy-egy nővérnek teljesítenie”.

A kisgyerekeinket gondozók keresik a legkevesebbet

Szűcs Viktória, aki nem tudott személyesen jelen lenni ezen a fórumon, a témával kapcsolatos mondanivalóját megosztotta a HR Portállal.

Náluk is ugyanaz a tendencia, mint a másik két ágazatnál. A bölcsődei dolgozók száma körülbelül 10 ezer fő, és közülük 98 százalék nő. A teljes szociális ágazatban 93 ezer főt foglalkoztatnak, 91 százalékuk nő. A férfiak főleg a gyermekvédelmi szakellátásban dolgoznak. A Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény (Kjt.), illetve a rájuk érvényes illetménytábla 2008 óta be van fagyasztva, a szociális ágazat dolgozói eszerint kapják a fizetésüket.

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság tevékenységének némi eredménye az ágazatban bevezetett két pótlék, amelyeknek mértéke, jogcíme és a pótlék elosztásának logikája azonban a mai napig sok feszültséget okoz. A „pótlékolás”, láthatóan nem hozott megnyugtató megoldást. A területen sok probléma van a folyósításukkal kapcsolatban is. „De azt is tudjuk, hogy sztrájkbizottságunk nélkül még ez a két pótlék sem lett volna, csak a Kjt. befagyasztott bértáblájának a szintje”- nyilatkozta a szakszervezeti vezető.

Ugyanazért a munkáért más-más bér

A legsúlyosabb válságot most egy félmegoldás okozza. A diplomás kisgyermeknevelők január elsejétől bekerültek a pedagógus életpálya alá. „Sajnos ez az intézkedés a mintegy 6000 szakdolgozónak csak a tíz százalékát érinti. Tizedmegoldás született a kormánynál, mely megosztja a dolgozókat és emiatt a munkahelyeken belül a feszültség óriásivá nőtt.” - sorolja a hibás lépés következményeit a szakember. „Nem tehetné meg egyetlen hatalom sem, hogy megossza a dolgozókat. Ugyanazt a munkát végezik, ugyanakkora felelősséggel, viszont a diplomások és a nem diplomások rendkívüli mértékben eltérő bérekért dolgoznak.” Ez – Szűcs Viktória álláspontja szerint-, sérti az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvét. Diszkriminál, hiszen jellemzően a tapasztalt és idősebb kollégák nem rendelkeznek főiskolai diplomával, míg esetleg a fiatal, pályakezdők igen.

Átfogó bérintézkedésre van szükség mindhárom szektorban

Mindhárom ágazatra igaz az, amit Szűcs Viktória is említett. „Aki egy kicsit beszél idegen nyelvet, vagy mobil, elhagyja az ágazatot, de sokszor még az országot is.”

Sándor Mária, Szabó Zsuzsanna, és Szűcs Viktória is ugyanazt a megoldást sürgeti. Béremelést, azonnal és mindenkire kiterjesztve.

Az egészségügyre, az oktatásra, a szociális szférára egyaránt érvényesnek kell lennie annak a törekvésnek, miszerint mindenki számára tisztességes megélhetést nyújtó bérrendszert kell kialakítani, illetve az adókat befizető lakosság számára egyenlő hozzáférés kell biztosítani az intézmények, és a minőségi szolgáltatások tekintetében. Ahogy Szűcs Viktória külön is kiemelte, ezt szabályozás szintjén kell biztosítani. Ezen felül még egy fontos tényezőre hívta fel Szűcs Viktória a figyelmet. „A forrásokat oda kell rendelni a feladatok mellé. Ha itt, ezen a ponton spórolunk, az később meg fogja bosszulni magát....”
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk

Irreális fizetési elvárások okozzák a legnagyobb problémát - HR Trendek Magyarországon 2024-ben

A HR Trends 2024-ből - a Randstad legfrissebb kutatásából - többek között kiderül, hogy a felmérésben részt vevő több mint 350 vállalat... Teljes cikk