Vigyázat, HR-területen is tilos a kartell!
A cégek akár úgy is versenyjogsértés gyanújába keveredhetnek, ha nem is kommunikálnak egymással - hangzott el a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett online eseményen, amelyen a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda versenyjogi partnere, Dr. Horányi Márton tartott előadást.
Korábban a versenyhatóságok jellemzően az értékesítési kartelleket, azaz az egyébként konkurens cégek eladási árainak összehangolását szankcionálták. A versenyjog ugyanakkor folyamatos változásban van, és egyre több olyan magatartás kerül a hatóságok célkeresztjébe, amelyek felvethetik a versenyjogsértés gyanúját.
A vállalatoknak így egyre szélesebb körben - a HR-től az árazó algoritmusokig - kell ügyelniük a szabályok betartására.
„Az utóbbi időben előtérbe kerültek az atipikus kartellek, amikor a cégek nem közvetlenül játszanak össze a verseny torzítása érdekében, sőt, adott esetben még csak nem is kommunikálnak egymással - mondta el Dr. Horányi Márton. - A kartelljogi szabályokat a piacon egyébként nem versenyző vállalatok esetében is alkalmazzák, többek közt a munkavállalók bérének leszorítása ellen.”
Kartellezésnek minősül például a HR területén, amikor a cégek fizetési plafonnal korlátozzák a hozzájuk jelentkezők munkabérét, vagy megállapodnak abban, hogy nem csábítják át egymástól a szakembereket.
Ez az úgynevezett „no-poaching” kartell az Egyesült Államokban már akár büntetőjogi következménnyel járhat. Itt a cégeknek a gyártott termékek tekintetében nem kell versenytársi viszonyban lenniük a jogsértéshez, hiszen ugyanazért a munkaerőért versenyezhet egymással például egy informatikai és egy vegyipari cég is.
Magyarországon még nincs kifejezetten erre vonatkozó iránymutatás, de a no-poaching és HR kartellek világszerte a versenyhatóságok fókuszában állnak. Ez azt jelenti, hogy a HR vezetőknek itthon is figyelni kell: a hasonló megállapodások, illetve a bérekre vonatkozó információcsere itthon is sértheti a versenyt.
A vállalatoknak így egyre szélesebb körben - a HR-től az árazó algoritmusokig - kell ügyelniük a szabályok betartására.
„Az utóbbi időben előtérbe kerültek az atipikus kartellek, amikor a cégek nem közvetlenül játszanak össze a verseny torzítása érdekében, sőt, adott esetben még csak nem is kommunikálnak egymással - mondta el Dr. Horányi Márton. - A kartelljogi szabályokat a piacon egyébként nem versenyző vállalatok esetében is alkalmazzák, többek közt a munkavállalók bérének leszorítása ellen.”
Kartellezésnek minősül például a HR területén, amikor a cégek fizetési plafonnal korlátozzák a hozzájuk jelentkezők munkabérét, vagy megállapodnak abban, hogy nem csábítják át egymástól a szakembereket.
Ez az úgynevezett „no-poaching” kartell az Egyesült Államokban már akár büntetőjogi következménnyel járhat. Itt a cégeknek a gyártott termékek tekintetében nem kell versenytársi viszonyban lenniük a jogsértéshez, hiszen ugyanazért a munkaerőért versenyezhet egymással például egy informatikai és egy vegyipari cég is.
Magyarországon még nincs kifejezetten erre vonatkozó iránymutatás, de a no-poaching és HR kartellek világszerte a versenyhatóságok fókuszában állnak. Ez azt jelenti, hogy a HR vezetőknek itthon is figyelni kell: a hasonló megállapodások, illetve a bérekre vonatkozó információcsere itthon is sértheti a versenyt.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Románc az irodában - filmek, amelyeket nem érdemes kihagyni