Megjelent: 2 éve

Elévülés a munkajogban

Mi pontosan az elévülés? Komolyabb jogelvi fejtegetések helyett közelítsük meg a fogalmat praktikus oldalról! Ahogy a romlandó árucikkek fogyaszthatósága is korlátozott, úgy annak is megvannak az ésszerű határai, hogy a jogrend mennyi ideig adja „háttértámogatását” egy-egy igény érvényesítéséhez. Ha tehát bizonyos ideig nem szerzünk érvényt követeléseinknek, csak tétlenül hagyjuk elmúlni a hónapokat, éveket, bizony elérkezik az a pont, amikor hiába kapunk észbe - elkéstünk vele. A D.A.S. Jogszervíz cikke.

images

Mennyi az elévülési idő?

A munkajogi igények általános elévülési ideje három év. Hosszabb, mint a tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatos jótállási igényekre vonatkozó időszak (egy év), de rövidebb, mint egy műhibából eredő kártérítés érvényesíthetőségének tartama (öt év). Amennyiben a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatot tesz, amit a munkavállaló bizonyos határidőn belül megtámadhat - például egy felmondás közlése esetén - és ez a határidő rövidebb az elévülési időnél, erről a munkavállalót (mint gyengébb felet) ki kell oktatnia!

Milyen igényeket érint a határidő?

Gyakorlatilag bármilyen követelést, ami a munkaviszonnyal összefüggésben merülhet fel. A leggyakrabban ugyanakkor az alábbi igényekkel kapcsolatban alakul ki jogvita:

  • elmaradt munkabér (alapbér, pótlék, egyéb juttatás), szabadságmegváltás;
  • üzemi balesetből, foglalkozási megbetegedésből eredő kárigény;
  • munkavállaló által okozott károk megtérítése;
  • jogellenes felmondás - sajátos szabályok mellett!

A legutolsó pont több szempontból is érdekes. Egyfelől sokszor merül fel a kérdés, vajon a munkaviszony időközbeni megszűnése hogyan befolyásolja a jogok gyakorlását. Fontos leszögeznünk: önmagában a munkaviszony fenn nem állása nem akadálya az igényérvényesítésnek. Mi több: a gyakorlatban sokkal inkább az jellemző, hogy a felek csak a munkakapcsolat megszűnését követően lesznek szembenálló érdekeltek a tárgyalóteremben. A másik fontos pont azonban éppen egy olyan különbségtétel, amire fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet.

A jogviszony megszüntetésének jogellenesége és az azzal kapcsolatos igények

Arra már utaltunk az első pontban, hogy a munkáltatót bizonyos kioktatási kötelezettség terheli az elévülési időnél rövidebb határidőkről. Így amennyiben a munkáltató megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát, a felmondásban tájékoztatnia kell a dolgozót a megtámadás határidejéről - erre ugyanis csak harminc nap áll rendelkezésre! A megtámadási határideje tehát annyiban kötődik az elévülési időhöz, hogy annál rövidebb tartama miatt kell kioktatni róla a munkavállalót. Amennyiben ez a kioktatás elmarad, ez a határidő hat hónapra nő. Megjegyzendő, hogy a munkáltatót ilyen korlát nem köti, tehát ha a munkavállaló mond fel, és ezzel szemben a munkáltató kíván megtámadással élni, őt csak az általános (jóval hosszabb) elévülési idő köti.

Mit tegyünk, hogy elkerüljük az elévülést?

Az elévülést többek között a követelés bírósági úton történő érvényesítése szakítja meg. Így amennyiben esetleges peren kívüli egyeztetés nem hoz eredményt, nem érdemes túl soká odázni a vita jogi útra terelését.

D.A.S. Jogszervíz

Nyitókép: Fathromi Ramdlon from Pixabay
  • 2021.12.07Babér Panoráma - Online bérszámfejtési konferencia Tekintsen ki velünk a legfontosabb tb- és bérszámfejtést érintő jogszabályváltozásokra a BaBér és az Abacus szervezésében megvalósuló Panoráma 2022 Bérszámfejtési Konferencián. Az egész napos szakmai előadások során neves előadók értelmezik a 2022. évre vonatkozó szja, kötelező egészségbiztosítás, tb fedezeti rendszer és a munkáltatói járulékbevallások vonatkozó jogszabály-változásait. Részletek Jegyek
  • 2021.12.10joee tesztesemeny2 tesztesemény2 Részletek Jegyek
  • 2021.12.13Mentorált képzési forma – Jó a munkavállalónak, jó a munkáltatónak Ha egy kollégát megkérdezünk arról, hogy miből van egyre kevesebb, akkor nagy valószínűséggel az „idő” hangzik el válaszként. Részletek Jegyek
  • 2022.01.04HAPPY NEW WORK! meetup Vajon 2022 milyen kihívásokat tartogat a számunkra, ki hogyan látja a munka(végzés) jövőjét, milyen akadályokkal szembesülhetünk és hogyan készülhetünk fel mindezekre? Ha érdekel a téma, akkor regisztrálj a KÜRT Akadémia ingyenes, online meetupjára! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Oltottságra továbbra sem lehet rákérdezni állásinterjún

November 1-től ugyan a friss kormányrendelet lehetővé teszi a cégek és a vállalkozások számára, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni... Teljes cikk

Covid-oltás: kérdések a kötelező fizetés nélküli szabadságról

Vonjunk be az oltás kötelezővé tételének mérlegelésekor munkaegészségügyi szakembert és konzultáljunk a munkavállalók képviselőivel -... Teljes cikk

Mit (nem) tehet meg a munkaadó? Munkajogászok a Covid-oltás kötelezővé tételéről (1.)

A magyar kormány nemzetközi viszonylatban is komoly lépésre szánta el magát az október 28-án kihirdetett kormányrendeletekben: lehetővé tette a... Teljes cikk