Elévülés a munkajogban

Mennyi az elévülési idő?

A munkajogi igények általános elévülési ideje három év. Hosszabb, mint a tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatos jótállási igényekre vonatkozó időszak (egy év), de rövidebb, mint egy műhibából eredő kártérítés érvényesíthetőségének tartama (öt év). Amennyiben a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatot tesz, amit a munkavállaló bizonyos határidőn belül megtámadhat - például egy felmondás közlése esetén - és ez a határidő rövidebb az elévülési időnél, erről a munkavállalót (mint gyengébb felet) ki kell oktatnia!

Milyen igényeket érint a határidő?

Gyakorlatilag bármilyen követelést, ami a munkaviszonnyal összefüggésben merülhet fel. A leggyakrabban ugyanakkor az alábbi igényekkel kapcsolatban alakul ki jogvita:

• elmaradt munkabér (alapbér, pótlék, egyéb juttatás), szabadságmegváltás;
  
• üzemi balesetből, foglalkozási megbetegedésből eredő kárigény;
  
• munkavállaló által okozott károk megtérítése;
  
• jogellenes felmondás - sajátos szabályok mellett!
  

A legutolsó pont több szempontból is érdekes. Egyfelől sokszor merül fel a kérdés, vajon a munkaviszony időközbeni megszűnése hogyan befolyásolja a jogok gyakorlását. Fontos leszögeznünk: önmagában a munkaviszony fenn nem állása nem akadálya az igényérvényesítésnek. Mi több: a gyakorlatban sokkal inkább az jellemző, hogy a felek csak a munkakapcsolat megszűnését követően lesznek szembenálló érdekeltek a tárgyalóteremben. A másik fontos pont azonban éppen egy olyan különbségtétel, amire fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet.

A jogviszony megszüntetésének jogellenesége és az azzal kapcsolatos igények

Arra már utaltunk az első pontban, hogy a munkáltatót bizonyos kioktatási kötelezettség terheli az elévülési időnél rövidebb határidőkről. Így amennyiben a munkáltató megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát, a felmondásban tájékoztatnia kell a dolgozót a megtámadás határidejéről - erre ugyanis csak harminc nap áll rendelkezésre! A megtámadási határideje tehát annyiban kötődik az elévülési időhöz, hogy annál rövidebb tartama miatt kell kioktatni róla a munkavállalót. Amennyiben ez a kioktatás elmarad, ez a határidő hat hónapra nő. Megjegyzendő, hogy a munkáltatót ilyen korlát nem köti, tehát ha a munkavállaló mond fel, és ezzel szemben a munkáltató kíván megtámadással élni, őt csak az általános (jóval hosszabb) elévülési idő köti.

Mit tegyünk, hogy elkerüljük az elévülést?

Az elévülést többek között a követelés bírósági úton történő érvényesítése szakítja meg. Így amennyiben esetleges peren kívüli egyeztetés nem hoz eredményt, nem érdemes túl soká odázni a vita jogi útra terelését.

D.A.S. Jogszervíz

Nyitókép: Fathromi Ramdlon from Pixabay