Vírusok, gombák, paraziták a munkahelyen - nem jó a védekezés

Magyarországon a vírusok, baktériumok, gombák, paraziták és egyéb biológiai kóroki tényezők által okozott megbetegedések az évenként bejelentett, kivizsgált és regisztrált foglalkozási megbetegedések számottevő arányát adják.

Az országos ellenőrzést egységes szempontrendszer alapján végezték, az ellenőrzések elsősorban azokra a munkáltatókra terjedtek ki, amelyeknél jelentős a munkavállalók biológiai veszélyeknek, fertőzéseknek való kitettsége. A biológiai kóroki tényezők általi veszélyek miatt elsősorban a következő munkahely típusok kerültek a munkavédelmi ellenőrzések fókuszába:

- egyes egészségügyi intézmények,
- állatorvosi rendelők, klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumok,
- egyéb laboratóriumok,
- élelmiszer-előállító létesítmények,
- olyan mezőgazdasági munkahelyek, amelyeknél szükségszerű az állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezés,
- hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítmények,
- szennyvíztisztítók.

Az ellenőrzések a biológiai kóroki tényezőkkel összefüggő munkakörülmények vizsgálatára terjedtek ki 767 munkáltatót illetően, közülük 626-nál (82 százaléks) tapasztaltak valamilyen szabálytalanságot, amelyekben 7852 munkavállaló volt érintett. Az országos ellenőrzés közel 6 ezer munkaeszköz vizsgálatát is magába foglalta, melyek közül minden tizediknél tapasztaltak hibát, hiányosságot a felügyelők.
A hatósági intézkedések a legtöbb - mintegy 4 ezer - esetben valamilyen hiányosság megszüntetésére irányultak. Munkavédelmi bírságot 6 esetben, csak a dolgozók egészségét és biztonságát közvetlenül és súlyosan veszélyeztető munkáltatókkal szemben rótt ki a hatóság, összesen 1055 200 forint erejéig.

Rendszeresen, 10-ből 7 munkáltatónál visszatérő hiányosság volt az egyes biológiai tényezőkkel járó tevékenység kötelező bejelentésének elmulasztása mely a munkáltatók ez irányú tájékozatlanságára, információ hiányára utal. Az ellenőrzött munkáltatók 90 százaléka - néhány esetet kivéve - rendelkezett kockázatértékeléssel, noha harmaduk nem teljes körűen készítette el azt. A nagyobb intézmények, kórházak, jelentősebb létszámot foglalkoztató vállalkozások kockázatértékelései pontosabbak, alaposabbak voltak. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a kockázatértékelések leginkább az állatmenhelyeknél, állattartással foglalkozó munkáltatóknál, állatorvosi rendelőket üzemeltetőknél hiányoztak.

Pozitívum, hogy a kockázatok csökkentése érdekében szinte mindegyik munkáltató törekedett a biológiai veszélyt jelentő anyagok, hulladékok szétszóródásának és a munkahelyről történő kikerülésének megakadályozására. A vizsgált munkáltatók igyekeztek a kockázatnak kitett munkavállalók számát a lehető legalacsonyabb szinten tartani, igaz ezt gazdasági okok is indokolták. Az ipari eljárásoknál több helyen alkalmaztak manipulációs tereket, eszközöket, védőberendezéseket (például szűrővel ellátott fülkéket) melyekkel elkerülhető a veszélyes anyagokkal való közvetlen érintkezés.

A veszélyforrások ellen megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket az ellenőrzött munkáltatók zöme biztosította munkavállalói részére, egy-két esetet kivéve, például volt, ahol mechanikai hatások elleni védőkesztyűt alkalmaztak biológiai kóroki tényezők hatása ellen, illetve a biztosított egyéni védőeszköz nem rendelkezett biológiai kockázat elleni védelmi képességgel. Nem megfelelő védelmi képességű védőkesztyű használatával még diagnosztikai laboratóriumában is találkoztak a felügyelők.

Több munkahelyen, például humán egészségügyi intézménynél, élelmiszer előállító vállalkozásnál, szociális gondozó intézménynél, és hulladékszállító munkáltatónál kifogásolható volt a nem megfelelően kialakított öltöző, de sajnos sokszor hiányzik a munkavállalók készsége is, ha a személyi higiénia szabályairól van szó. Több munkáltató által biztosított zuhanyozó helyiség kihasználatlan, a dolgozók gyakran azokban a helyiségekben étkeztek, ahol a biológiai veszélyek fenyegették őket.