Vissza az irodába? - Miért ragaszkodnak a vezetők még mindig a jelenléti munkavégzéshez?

A munkáltatók különféle juttatásokkal- ingyenes étkezéssel, koncertekkel és helyszíni jógával - csábították vissza a dolgozókat az irodába, változó sikerrel. Néhányan drasztikusabb módszereket alkalmaznak: a személyes irodai jelenlétet a munkatársak teljesítményértékeléséhez kötik – írja a BBC.

A Google és a JPMorgan közölte a munkatársakkal, hogy a teljesítményértékelésnél figyelembe veszik az irodai jelenlétet. Az amerikai Davis Polk ügyvédi iroda arról tájékoztatta dolgozóit, hogy aki kevesebb napot tölt az irodában, az alacsonyabb bónuszokra számíthat. A Meta és az Amazon tudatta alkalmazottaival, hogy mostantól figyelik a belépőkártyák lehúzását, és a jelenléti szabályokat be nem tartó dolgozóknak retorziókra számíthatnak, és akár az állásukat is elveszthetik.

Bizonyos szempontból nem meglepő, hogy a vezetők ismét a jelenlétet mint szabványt alkalmazzák. Már régóta arra szoktattak bennünket, hogy a megjelenés létfontosságú a sikerhez.  A járvány előtti időszakban a távmunka nagyrészt ismeretlen volt, és a dolgozóktól elvárták, hogy fizikailag is jelen legyenek az irodában. A rugalmas munkavégzésre vonatkozó intézkedések sikere után azonban a jelenlét még mindig a legfontosabb mérőszám. De mi lehet ennek az oka? "Felmerül a kérdés, hogy mi a munka? Az a dolgozó feladata, hogy elvégezzen valamit?" – teszi fel a kérdést Bruce Daisley, brit munkahelyi tanácsadó, a The Joy of Work (A munka öröme) című könyv szerzője, "vagy az, hogy úgy tűnjön, mintha csinálnának valamit?".

Az irányítás ereje

Sok vállalat a csapatmunka fontosságára hivatkozva hívja vissza a dolgozókat az irodába, és támaszkodik azokra a kutatásokra, amelyek szerint a távmunka hátráltathatja az együttműködést. "Bizonyított tény, hogy az emberek aktívabbak és együttműködőbbek, ha együtt vannak" - mondja Robert Sutton, a Stanford Egyetem szervezeti pszichológusa. "Racionális a munkáltatók részéről, ha azt mondják, hogy van előnye, ha minden dolgozó fizikailag egy helyen van".

A vállalati struktúra és az identitás fenntartása szintén fontos szempont lehet a munkáltatók részéről, jegyzi meg Anna Tavis, a NYU School of Professional Studies klinikai professzora. Bruce Daisley szerint ez azt jelzi, hogy a vezetők úgy érzik, nincs ellenőrzésük az alkalmazottak felett és így próbálnak újra kontrollt nyerni. Jay Sterling Silver, a miami St. Thomas University School of Law jogászprofesszora, aki a felsőoktatásban alkalmazott jelenléti szabályokról írt, egyetért. Azt mondja, bár igaz, hogy a személyes csapatmunka elősegítheti a kreativitást és erősítheti a dolgozók közti együttműködést, ám az, hogy a teljesítményt az irodai jelenléthez kötik, azt mutatja, hogy a munkáltatók meg akarják őrizni az irányító szerepüket.

Mit gondolnak a dolgozók?

A kötelező irodai jelenlét minden munkavállalót bosszanthat, de sokan attól is tartanak, hogy ezek az intézkedések hátrányos helyzetbe hozzák őket a munkahelyen. A kisgyermekes, fogyatékkal élő vagy hosszú ingázásra kényszerülő dolgozók számára a jelenléti munka nagyobb terhet jelenthet. Az irodába való bejutás idő és pénz, egy gyermeket nevelő dolgozó számára pedig nehézséget okozhat, ha újra be kell járnia munkahelyére. A Care.com és a Mother Honestly 1000 gyermekes dolgozót és 500 vezetőt kérdezett meg egy felmérés keretében. A válaszadók túlnyomó többsége úgy érezte, hogy a hibrid munka javítja az életminőségét, mind otthon, mind szakmailag.

A kisgyermekes nők körében a munkaerő-piaci részvétel is magasabb, mint a járvány előtti időszakban volt. A Brookings Institution The Hamilton Project 2023. augusztusi jelentése szerint az ötévesnél fiatalabb gyermeket nevelő amerikai nők 70,4%-a dolgozik, míg a világjárvány előtt ez az arány 69% volt. A kutatók megjegyezték, hogy a távmunka jelentős tényező volt az arány változásában.

A fogyatékkal élők számára a kutatók szerint a távmunka megszüntetheti az akadályokat és a speciális igényekkel gyakran együtt járó megbélyegzést. Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatalának 2023. februári adatai szerint 2022-ben emelkedett a fogyatékossággal élők munkaerő-piaci részvétele - ez a legmagasabb érték az adatok 2008-as első jelentése óta. A fogyatékossággal élők munkanélküliségi rátája is csökkent. Annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték van arra, hogy a távmunka hatékony és a dolgozók is kedvelik, a jelenléti munka még mindig sok vállalat számára fontos.

Sutton szerint belénk van kódolva, hogy a tehetségtől vagy érdemtől függetlenül előnyben részesítjük azokat, akik közvetlen látóterünkben vannak, ez pedig arra készteti a vezetőket, hogy azt higgyék, hogy azok a munkavállalók, akik bejárnak az irodába, produktívabbak vagy elkötelezettebbek, mint azok, akik otthonról dolgoznak. Hiába az intézkedések, egyes dolgozók nem hajlandóak eleget tenni az elvárásoknak. Bár az amerikai munkavállalók egyre több időt töltenek az irodában, a legtöbben nem tértek vissza a munkahelyükre. Az adatok azt mutatják, hogy sok munkavállaló inkább felmondana, minthogy teljes munkaidőben visszatérjen az íróasztalához. A munkáltatók is úgy találhatják, hogy a kényszerű visszatérésre való felhívásuk visszafelé sülhet el. A szakértők szerint az irodába való visszakényszerítéssel a cégek alááshatják a dolgozók morálját is. A kötelező jelenléthez való makacs ragaszkodás csökkenő termelékenységhez és az alkalmazottak elégedettségének csökkenéséhez vezethet. "A főnökök azt az üzenetet küldik, hogy a fizikai jelenlét fontosabb, mint a tényleges teljesítmény" - mondja Daisley. "Ez azonban csapda, és hibás elképzelés arról, hogy mi is a munka” – mondja a szakértő.

BBC

fotó: unsplash