4 MENTÁLIS GYAKORLAT - Mely a tudatunkat a megszabadulás felé fordítja [VIDEÓ és Leirat]

Oktalanság lenne arra törekedni, hogy mentálisan függetlenekké váljunk a diszharmóniával teli 3D-s világ Mátrixától? Milyen lenne, ha tudatunk stabil maradna-, félelemnélküli módon és örömmel telve időzne abban ami van, bármi is történik? E négy mentális gyakorlat az intuíciónk fejlődése kibontakoztatása mellett számos előnnyel bír számunkra, mint a depresszió feloldódása, a hétköznapi világunkban való könnyedebb működés, koncepciómentességből kibontakozó spontán kreativitás, természetszerű (nem eröltetett) módon a kapcsolataink javulása, kevésbé elfáradás a napi teendők során, és a lista hosszasan folytatódik. Kattints az alábbi képre és halgasd meg magad a négy gyakorlat mibenlétét.
[ Cikk- és videósorozat, mára több mint szenzációs 70.000 fölötti megtekintéssel ]
(a magyar felirat bekapcsolható)
Kérdésed van? Foglalj egy díjmentes-, kötelezettség nélküli Zoom 30-perces időpontot itt: https://t.ly/Mxule
E Terra bolygó tábortüze
Üdvözöllek e tűznél mely e Terra nevű bolygó tábortüze. Azért vagyunk itt, hogy egyesítsük erőinket és hogy a legjobbat hozza ki a helyzetből. Azok az emberek, akik örülnek a dolgoknak amelyek történnek szerencsések, és utána nagyon jól fogják érezni magukat. Azok, akik ugyanakkor zavarodottnak érzik magukat és nem tudják, mi történik, éreznek némi szorongást vagy feszültséget, azoknak azt javaslom, hogy hallgassák meg ezt most! Van pár dolog melyet hasznos lenne megvitatni. Mostanáig a világunk, a Mátrixunk, mondjuk így, a külső dolgokra összpontosított. Mekkora az autónk, mekkora a házunk, nagyobb-e, mint a szomszéd háza, és így tovább. Tehát kifele összpontosítottunk. De ez csak egy figyelemelterelés volt. Elvonta a figyelmünket attól, hogy képes legyen befelé tekinteni. Mert a gazdagság, mely valójában létezik, ami valójában megjelenik, az bennünk van. Miért? Mert végső soron nem az autó vagy a ház lesz boldog, hanem a tudatunk. A mi saját tudatunk. Ez a saját felfogásunk. Ahogy látjuk a dolgokat és a mód, ahogy megtapasztaljuk őket. Ezért most egyesíteni fogunk mentális mezőinket, mentális erőnket. Együtt teszünk valamit, annak érdekében, hogy jobb állapotba emeljük közös jövőnket. Szóval, hogyan tesszük ezt? Amit itt teszünk, az az, hogy megtanulunk befelé nézni ahelyett, hogy megpróbálnánk megragadni a külső dolgokat a boldogság eléréséért. Mert végső soron az elménk - mely, mondhatjuk úgy, hogy bennünk van - válik boldoggá. Szóval, hogyan tesszük ezt? Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt figyelmesen hallgassák meg és próbálják ki ezen mentális gyakorlatokat, melyeket mutatni fogok. Szóval, melyek ezek a mentális gyakorlatok, és miért gyakoroljuk őket? Gyakoroljuk ezeket egyrészt saját jól-létünk, boldogságunk és saját éberségünk érdekében, mely segít bennünket felismerni belső vagy külső szinten a dolgokat, ugyanakkor nem csak magunk érdekében gyakorlunk, hanem a közös terünk érdekében is, melyben mindannyian élünk, e társadalom jövőjéért a Terra bolygón. Szóval, mik ezek a gyakorlatok és hogyan gyakoroljuk őket? Ezek egyszerűen olyan dolgok, amelyeket átgondolunk. Nincs szükségünk semmilyen eszközre nem kell semmit elképzelnünk, csak dolgozunk a saját belső észlelésünkkel, gondolatainkkal, érzéseinkkel, és megvizsgáljuk, hogy hogyan működik a tudatunk. Négy gyakorlatot fogunk most átbeszélni és nagyon ajánlatos, hogy ezeket amennyire csak lehet együtt gyakoroljuk, különösen most, amikor van időnk erre. Ez nagy pecsétet tesz-, vagy nagyszerű alapként fog szolgálni a jövőnkhöz és jövőbeli fejlődésünkhöz belsőleg és külsőleg is.
3DS, A Gyakorlatban
Az első dolog, az első gyakorlat, amit 3DS-nek hívunk, a háromdimenziós térrel dolgozik. Mit értünk ez alatt? Mindannyian tudjuk, mit jelent egy atom, ugye? Szóval mi mindannyian atomokból, molekulákból állunk, és ezek a molekulák alkotják a testünket stb., és a külvilágot, és mindent. Szóval, több tér van az elektron és az atommag között, mint anyag. És ez vonatkozik mindenre, ami megjelenik a világunkban. Szóval, az első gyakorlatban, a 3DS-ben, mi erre a térre fókuszálunk, mely az elektron és az atommag között található. És ez a tér nem áll meg az atom szélénél, mondjuk így. Átjár mindent, összekapcsol mindent. És ez a tér összekapcsol bennünket. Átjár minden és mindenhol. Szóval a 3DS gyakorlat közben erre fókuszálunk. Nem kell semmit különöset tennünk eközben; bármilyen módon ülhetünk. Csak gondoljunk a térre, amely mindent áthat ebben a 3D-s konceptuális világban, melyet tapasztalunk. Szóval gondoljunk erre egy pillanatra.
Tér..., mely mindent áthat...
Rendben? Ez az első gyakorlat. Végezhetjük ezt séta közben, beszélgetés közben, a mosdóba menet, ruhamosás közben, vagy bármilyen tevékenységünk közben. Egyszerűen emlékszünk a térre, észben tartjuk azt. Azt, hogy hogy mindent áthat a tér. Ez az első gyakorlat. Végezhetjük reggel, este, bárhol és bármikor. Bármennyi ideig. Akár egy másodpercig, akár 10 percig, vagy akár két órán át, ahogy akarjuk. Szóval, ez a 3DS, a tér észben tartása. Miért jó ez számunkra? Mert, egy ellazult látásmódot tesz lehetővé, melyben az anyagi világ, nem annyira kemény és merev, ahogyan azt elképzeltük. Bármi történik is odakint a világban, ez az "anyagi turbulencia", nem is annyira számít igazából. Nem olyan kemény, nem olyan merev a világ, inkább térszerű! Így hát fellazítja a valóság-érzékelésünket. És így a világ könnyebbé válik. Könnyebben kezelhető. Könnyebben mozgunk, könnyebbnek tekintjük, amit hallunk. Könnyebben emésztjük meg a szavakat, mondjuk így. Ha valaki kiabál velünk, "rendben, ez csak tér, rezgés a térben", és így tovább. Így hát ellazíthatjuk az elménket.
3DO A Gyakorlatban
A második gyakorlat, a 3DO. Ez nemcsak a térre összpontosít, hanem a hétköznapi tudatosságunkkal is dolgozik. Miért tesszük ezt? Mert azt szeretnénk elérni, hogy megfagyasszuk a hétköznapi gondolkodásmódunkat, melye mondjuk úgy, hogy átjár a Mátrix. A szokásaink, melyeket beültettek az agyunkba. Szóval, az agyi idegpályákat. A neuronok szinapszisait. Annak láncait, hogy hogyan gondolkodtunk, és a szokásokat, melyeket gondolatmintaként ültettünk el az agyunkban, szeretnénk újraindítani. Szóval, amit tennünk kell, az az, hogy újraindítjuk a számítógépet. És nem egyszerű valahol kapcsolót találni magunkon, melyet egyszerűen megnyomhatunk, hogy újraindítsuk az agyunkat, azonban ahogy ezt tesszük, az az, hogy létrehozunk egy "kék képernyőt". Tudod, mi az a Windows, igaz? A Windows "kék képernyője", amikor minden összeomlik és minden megfagy? Ez az amire törekszünk most.
Amit itt teszünk, az az, hogy
fogunk két ellentétes gondolatot, és próbálunk egyszerre gondolni rájuk, próbáljuk megemészteni őket, hogy ez a hétköznapi tudatunkat mondjuk úgy, hogy az ismeretlenbe tágítja, mindaddig a pontig ahol a szokásos tudatunk már nem tudja ezt kezelni, lefagy, és ekkor BAMMM!
Mint mikor a felhők kitisztulnak a nap elől. A nap átsüt! És abban a pillanatban megtapasztalhatjuk tudatunk térszerű természetét.
És miért jó ez számunkra?
Ez jó, mert ez segít abban, hogy a tér-megszokás -melyet elkezdtünk már építeni a 3DS gyakorlattal- azonnalibbá és spontánabbá váljon. Nem kell ezt követően ugyanannyit fókuszálnunk utána a térre, mint előzőleg, mert elkezd néha már magától is felbukkanni. Spontánabbá válik, hogy csak, "PHAAAA..." felismerjük, mi van a gondolatok-, és érzésláncok mögött, és így tovább. Mert -és ez egy kulcsfontosságú pont itt- meg kell különböztetnünk, hogy van egy hétköznapi tudatosságunk amely az agyunkhoz kapcsolódik, és amely az életünk során épült fel, mióta megszülettünk. Aztán kulturális benyomásokat kaptunk, és munkahelyi benyomásokat, oktatási benyomásokat, és maga a Matrix is beültett az agyunkba különböző szokásokat, és így tovább... Azonban a jó hír az, hogy ez nem minden! Van egy úgynevezett tudatunk is. A hétköznapi tudatosság csak olyan, mint a mozivászonra vetített képek, amely mozivászon azonban önmagában is ragyog. Szóval nem is annyira számít, hogy milyen típusú vagy milyen féle képek jelennek meg a mozi képernyőjén, mostantól igazából az már nem is annyira számítanak számunkra, mert ami igazán számít, és amit valójában keresünk, az az, hogy felismerjük a mozi képernyőjének fényességét. Saját tudatunk fényességét-, ragyogó-, térszerű-, tiszta fény-természetét, mely a hétköznapi tudatosságunk mögött van jelen. Ez ott volt, időtlen időktől fogva. Mindig ott volt.
Szóval a tudatunk időtlen, végtelen tér-természettel bír és tiszta fény jellegű.
Most térjünk vissza a 3DO-hoz. Ez az a mód, ahogyan végezzük. Magára a térre gondolunk, mert a világ-, a 3D-s világ alapja a tér, mert ez az, ami lehetővé teszi a dolgok megjelenését, és emellett ott vannak a megjelenések, a jelenségek. Szóval, a dolgok tiszta térben jelennek meg. Egy vákuumban folyamatosan, fotonok -fény részecskék- bukkannak fel. Szóval, maga a tér sose üres teljesen. Mindig is felbukkannak dolgok benne. Manifesztál dolgokat.
Például, emlékezhetünk a kvantumfizika kettős rés kísérletére. Ez nagyon egyszerű. Csak azt mutatja meg, hogy amikor egy professzor, aki a kísérletet végzi, ránéz arra, hogy mi történik ott, akkor a fény részecskék, melyeket lézerként sugároztak, nem fényhullámként viselkednek, hanem elkezdenek anyagként, mint elektronok viselkedni. Emlékeztek, beszéltünk róla az atom kapcsán, hogy van benne egy atommag, és van egy elektron. És az elektron az, amit energiának hívunk. És például a falban lévő vezetékekben elektronok mozognak, mondjuk így. És ezt hívjuk áramnak. Tehát áram, elektromosság, energia keletkezik a tudatosság éberség fókusza által. Szóval, amikor az agyunk egyes fény részecskékre összpontosít, akkor azok anyaggá válnak. Ez nagyszerű dolog, mert a tudatunk mérhetetlen számú univerzumot képes manifesztálni, a kvantumfizika szerint. Mert először a fény [egy foton] megjelenik a térből, aztán a tudatosság összesűríti, hogy anyaggá váljon, aztán különböző részecskékké és molekulákká válnak, majd összeállnak a világunkként.
Ez azt jelenti, hogy mi magunk hozzuk létre a saját világainkat, folyamatosan. Szó szerint.
Ezt mondja a kvantumfizika.
Nem arról van szó, hogy mi egy 3D világban élünk, amihez igazából nincs sok közünk, csak próbálunk úszni-, megélni benne, és így tovább. Ez nem így van. Mi magunk hozunk létre -tudatosságunkkal és fókuszálásunkkal- olyan világokat, amelyeket végül ugyanezzel a hétköznapi tudatosságunkkal tapasztalunk meg. Szóval próbáljuk egy pillanatra megszakítani ezt a hétköznapi tudatosságot, hogy képesek legyünk átlátni rajta, betekintést nyerni a szabadságba. Mert a tudat természetét látni, az teljes a szabadság állapota.
Szóval, amire gondolunk, az két dolog:
„A valóság tér vagy megjelenés?”
Persze tudjuk a választ, ha akarjuk, azonban e kérdésnek az a célja, hogy megtörje a gondolkodásunkat, ezért folyamatosan ezt ismételjük magunkban. És próbálunk átlátni a téren és a megjelenésen, és próbáljuk megfogni, mi a valóság. De közben tudjuk persze, hogy a tér maga a megjelenés is egyben, mert folyamatosan megjelenít dolgokat. És a dolgok, ugyanakkor, mindig is tér-természettel rendelkeztek; tele vannak térrel. Szóval a tér és a megjelenés csupán ugyanannak az érmének a különböző oldalai. És ami számít, hogy van egy tudatosságunk, amely meg tudja figyelni ezt az érmét. És ebben a kérdésben nem igazán számít a válasz. Az érme maga nem számít ebben a kérdésben, mert amire törekszünk, az az, hogy felismerjük, hogy van valami, ami tapasztalja ezt az érmét.
Szóval, nem arról van szó, hogy ténylegesen kiderítsük, definiáljuk, hogy „igen, a valóság a térről szól”. Vagy, hogy „a valóság a megjelenésről szól”; úgyértve, hogy anyagról és a dolgokról... Szóval nem a nihilizmusról vagy a materializmusról van szó. Arról van szó, hogy felismerjük a fókuszálás eszközével, hogy van valami, ami éber. És amikor a tudatosság két gondolat között megfagy, akkor hirtelen átvágunk. Ezek az átvágások, mondjuk, kicsiben kezdődnek, apránként jelennek meg, és végül egyre spontánabbá válnak, mélyebbek és hosszabbak lesznek, és így tovább.
Szóval próbáljuk meg. Belsőleg kérdezzük magunktól: „A valóság tér vagy megjelenés?”
És ellenőrizzük, hogy milyen az az éberség, mely ezt átéli?
Szóval csak ülünk kényelmesen, és tehetünk bármit, amit akarunk, dőljünk hátra, feküdjünk le, vagy időzhetünk bármilyen pozícióban, és csak gondoljunk arra: „A valóság tér vagy megjelenés?” Csak próbáld meg egy pillanatra! Próbáld most!
„Tér vagy megjelenés?” „Tér vagy megjelenés?” „Tér vagy megjelenés?”
Igen! Ez a gyakorlat. És gyakorolhatunk így néhány percig vagy akár hoszabb ideig is, ahogy szeretnénk.
A haszna az lesz, hogy spontánabbá válunk, és több tapasztalatot szerzünk a tudatunk természetéről.
4DS A Gyakorlatban
Szóval, mi maradt még? Két mentális gyakorlat van még hátra. Ahhoz, hogy egy további lépést tehessünk a következő szintre, a gyakorlatra, melyet 4DS-nek hívnak, meg kell értenünk egy dolgot.
Szóval, van itt egy 3D-s tárgy, igaz? Ez egy gyufa. De ha szétszedjük, akkor egy kétdimenziós papírt kapunk, igaz? Ez egy kétdimenziós papír. Igaz. Bármely mennyiségű kétdimenziós papírt létrehozhatunk a háromdimenziós világunkban. Bármennyi mennyiségű kétdimenziós "lokális világot" létrehozhatunk - ahogy ezt a kvantumfizikában hívják -. Csak magunk elé veszünk egy levélpapírt, rajzoljunk rá valamit, és az máris egy kétdimenziós kontextus. Egy 2D-s világ. Tehát, a 3D-ből, bármely mennyiségű 2D-s világot manifesztálhatunk.
Ugyanúgy, mint ahogy létrehoztunk egy kétdimenziós - mondjuk - objektumot, egy kétdimenziós világot, egy 3D-s objektumból, ugyanígy, tudatunk négydimenziós ébersége háromdimenziós világokat emanál.
Azért mondja a kvantumfizika, hogy folyamatosan a saját univerzumainkat emanáljuk, mert megvan erre a képességünk.
És ez a képesség maga a 4D téridő-szerű tudatunk.
Tudatunk természete, mely 4D-szerű. És mivel bármely mennyiségű háromdimenziós világot képes emanálni, és ezen a háromdimenziós világok folyamatosan mozognak, ezt a mozgást időnek hívjuk. Tehát, mivel tereket hoz létre-, -háromdimenziós tereket, amelyekben mozgás van jelen -szóval, vonatkozik rájuk az idő múlása-, továbbá, létrehozhat annyi tér- és időkontextust, amennyit csak akar, ezért a tudat ezen négydimenziós éberségét négydimenziós téridőnek hívják. Nagyon könnyű megjegyezni. De nem kell túl sokszor ismételgetnünk. Elég, ha úgy fejezzük ki, hogy 4D-szerű. Tehát, spontán módon hozza létre a 3D-s világokat.
Ahhoz, hogy megszokjuk felismerni, hogy hogyan történik ez, hogyan emanálja a négydimenziós éberség a dolgokat, vagy hogyan hagyja, hogy a dolgok emanálódjanak -mivel a négydimenziós tér folyamatosan terhes, mondhatjuk-, szóval dolgok, megjelenések buborékolnak ki belőle, háromdimenziós világok buborékolnak belőle, szóval, hogy megszokjuk, hogyan teszi ezt, vagy hogy hogyan történik ez magától, a 4DS gyakorlatot végezzük.
És miből áll ez? Rápillantunk a háromdimenziós objektumokra és a velük kapcsolatban megjelenő gondolatainkra, és ellenőrizzük, hogy van-e bennük bármely maradandó lényegiség.Van-e bennük valami tartós? Van-e bennük valami stabilan jelenlevő? Mi az esszenciájuk, ami örökké ott marad, mondjuk, mert az egy állandó valami? Ha valami megjelenik, változik, és aztán feloldódik, az nem tartós. A testünk nem tartós. De a tudatunk, az.
Ez azt jelenti, hogy
több életünk is lehet.
Amikor a testünk feloldódik, a 4D-s tudatunk még mindig ott van. Aztán, egy 3D világhoz kapcsolódik -amikor egy férfi és egy nő egyesül-, és "Ez így megy a szerelem". És hirtelen egy tiszta és szép helyre érkezünk, és kiabálunk, és így újra meg is születtünk. És ez az egész újra kezdődik, a megszokásain tendenciái alapján, melyeket az agyunk által részben vezérelt hétköznapi tudatosságunkkal építettünk fel előző életünk során. Ezért dolgozunk a 3DS-sel és a 3DO-val, hogy megtörjük és átalakítsuk ezt, és hogy megtisztítsuk, mondjuk így, annak érdekében, hogy ez a mentális tendencia melyet egyik életből a másikba viszünk, egy jobb helyre vigyen bennünket.
Oké, de visszatérve a 4DS-hez.. Amit teszünk itt, az a 3D-s megjelenések ellenőrzése, megfigyelése belül és kívül. Bárminemű észlelésünk van a dolgokkal kapcsolatban, színekkel, és az érzékelésünk bármely megjelenő tárgyával kapcsolatban, mondjuk így, íz, tapintás, hangok, színek és illatok, tehát bármit is tapasztalunk, elemezhetjük, tudatosságunkba hívhatjuk, gondolhatunk rá, vagy egy pillanatra beletekinthetünk a természetébe: Van-e bármely tartós lényegisége, vagy inkább ugyanúgy térszerű, mint a 4D téridő? És a gyakorlat közben leellenőrizzük, elemezzük a gondolatainkat is.
Van-e bármely tartós lényegisége annak a gondolatnak, hogy "el kell mennem tejet venni"? Vagy csak megjelent, ott volt pár pillanatig, és aztán eltűnt. Szóval, amikor elkezdjük ezt gyakorolni, és dolgozunk a külső és belső benyomásokkal és érzésekkel...
Ez a féltékenység, amit most érzek..., ez valódi? Hol van? Mekkora? Milyen színű? Milyen íze van? És így tovább.. Az érzelmeknek nincs semmilyen tartós lényegisége. Büszkeség? Én vagyok a legsikeresebb, vagy a legokosabb mind közül. Vagy a harag, amikor az emberek arca tényleg piros lesz, és viccesen néznek ki, amikor mérgesek, mert küzdenek saját igazságukért, és így tovább.. Vagy a kapzsiság, amikor igazán meg akarunk ragadni valamit, és nem tudjuk elengedni, és így tovább.. A ragacsosság, a ragaszkodás. Szóval, ezek csak puszta illúziók tudatunk 4D terében.
Amikor megvizsgáljuk őket: belső benyomások, -bármi, ami felbukkan-, külső dolgok, -amit tapasztalunk-, akkor, egy idő után rájövünk, hogy van egy éberség, mely vizsgálja őket-, mintákat vesz belőlük-, ellenőrzi őket-, annak tekintetében, hogy van-e tartós lényegiségük, vagy sem. Néha, ez az éberség mélyebbé és áthatóbbá válik, mint az objektumok képzete, vagy mint a mentális képződmények, mondjuk így, melyeket vizsgálunk.
Mert ami igazán számít, az a 4D téridő-szerű tudat mely éber, és ellenőrzi a képeket melyek megjelennek a filmvásznon. De nem maguk a képek számítanak, hanem maga a filmvászon.
Szóval néha, megjelenik az éberség: Wow, mi is történik most? Hol van az az éberség, mely ellenőrzi hogy ezek a 3D-s benyomások -belsők vagy külsők- rendelkeznek-e tartós lényegiséget vagy sem? És ez az, ami számít; felismerni, hogy semmilyen lényegiség sincs a 3D-s megjelenésekben. Nem számít, hogy ez egy gondolat, érzés, külső tárgy vagy akár bármilyen érzékelés, ezek puszta holografikus illúziók a saját tudatunkban.
A 4D-s tudatunk játssza le a képeket 3D-s illúziókként számunkra,
Szóval, így, ami a legfontosabbá válik, az a 4D-s éberség.
Szóval próbáljuk megtartani ezt a 4D-s éberséget, amikor ott van, amikor megjelenik, de nem túl erőteljesen, mert maga a megtartás is egy szándék, mely egy háromdimenziós mozgás. Szóval megpróbáljuk elkerülni az ilyen típusú szándékokat vagy cselekvéseket, melyek arra irányulnak, hogy megtartsunk valamit. Egyszerűen csak elengedjük, amikor megtörténik. Amikor ott van, az jó, amikor nincs, az is rendben van; mi eközben egyszerűen csak végezzük ezt a gyakorlatot.
Szóval csináljuk együtt, egy picit! Mondjuk, gondoljunk egy "rózsaszín elefántra". Van-e a "rózsaszín elefánt" gondolatának bármely tartós lényegisége, vagy csak megjelenik, játszik, és eltűnik? Rendben, vegyünk egy másik dolgot. Nézzünk meg egy érzést. Nézzük meg a kapzsiságot. Húúúum!... Milyen érzés ez? Van-e tartós lényegisége? Nem, mert jön és megy. Szóval igazi? Nem!
Mi a helyzet az "Én" gondolatával? Az "Én létezem" gondolatával. Már tudjuk a 3DS és 3DO-ból, hogy az anyag, amit valósnak, reálisnak és megfoghatónak tekintünk, az energiából van. Az energia szálak összegződnek quarkokká, a quarkok protonokká és neutronokká, fény részecskék - fotonok - elektronokká alakulnak, atomot alkotnak, majd molekulákat, és aztán a háromdimenziós illúziót, amit a világunkként tapasztalunk. Szóval akkor, mi a helyzet az "Én" gondolatával? Szóval ha nem a testünk vagyunk, mert annak nincs semmilyen tartós lényegisége, akkor mik vagyunk mi valójában? Van-e bármi, amit mi magunknak nevezhetünk? Szóval mi a helyzet az "Én" gondolatával? Szóval, egy "Én"... Rendben, jól van, szóval, hol van? Az atomokban van? Nem, mert azok folyamatosan változnak. A térben jelennek meg, eltűnnek a térben, és ennyi volt. Ha nem a testek vagyunk, akkor mik vagyunk? Az energiák? Nem. A "lélek"? Nem. Mert azok is megjelennek a térben, mint energiák. És ezek az energetikai tenddenciák mozognak a térben, mondjuk így. Morfogenetikus mezők, közös tudatosság mezők, hívhatjuk őket bárhogy, de ezek az energiavibrációk, energia-mezők. És ezek az energia-mezők a térből jelennek meg. Tehát nem tartósak. Egy 3D kontextusban jelennek meg, mely természetes módon magában rejti a változást. Szóval a mi 4D-s tudatunk 3D-s világokat emanál, és ebben a 3D-s világban megjelenik az energia. Természetesen, a változás is erre is vonatkozik. Szóval, nem tartós. De ami tartós, ami igazán-, időtlenül ott van, az a tudatunk 4D-s téridő természete. Szóval, ezt megérteni, [az olyan]: Wow, nem is létezem igazán! Ez csak a 4D-s éberség, mely e holografikus illúziókat emanálja, mint energia-mezők és anyagszerű tapasztalatok, és így tovább, ez egy felszabadító dolog. Miért? Mert a 4D-s tér nem pusztítható el. A 4D-s tér örökkévaló, örökké tartó. Mert kívül van-, mert túlmutat az idő-kontextusán.
Szóval félelemnélkülivé válunk, hiszen a valós lényegiségünket nem lehet elpusztítani. A valódi természetünket nem lehet elpusztítani. Ez a 4D-s éberség. És ez egyben mindenttudó, mert az éberség képes felismerni bármit, bárhol, bármely 3D világban. Szóval a 4D-s téridő éberség bármibe beletekinthet ebben a 3D kontextusban, és azonnal tudja, mi történik ott. Ezt hívják intuíciónak.
Szóval, így gyakoroljuk ezt a 3DS gyakorlatot. Szóval csak ülünk, nem csukjuk be a szemünket, nincs erre szükség, nem kell semmilyen varázslatot végeznünk a kezünkkel vagy lábunkkal, egyszerűen csak arra gondolunk... Megengedjük, hogy a dolgok megjelenjenek, egyszerűen csak látjuk-, de békén hagyjuk őket, és engedjük őket továbbmenni. Vagy néha, beléjük tekintünk egy pillanattra-, mintát veszünk belőlük: Van-e ennek bármely valódi lényegisége? Van-e annak bármely valódi lényegisége? És lassan-lassan megpróbáljuk ezt egy spontánabb helyzetté alakítani, melyben nem kell az ellenőrző munkát elvégeznünk, mert a tudat automatikusan-, magától felismeri saját tisztaság-természetét, megjelenés-természetét, igazság-természetét.
A 4D téridő éberség egyszerűen csak önmagában éber, és bármi, ami megjelenik, az csupán a saját megjelenés-természete, hiszen minden megjelenés része a 4D-nek, mivel a 4D áthatja a 3D-t.
Ez nem egy 4D-től különböző külső kontextus. Ez az ő gyermeke, mondjuk így. Szóval, a tudat egyszerűen csak éber, és pusztán szemléli mindazt, ami megjelenik. És megpróbáljuk annyira spontánná tenni a folyamatot amennyire lehetséges, amennyire adja magát.
Szóval, ez volt a 4DS.
4DO A Gyakorlatban
És mi maradt még hátra? A 4DO! Amikor elengedjük a vizsgálódás intencióját is. Tehát egyszerűen csak ellazítjuk tudatunkat, és bármi megjelenhet, miközben megtartjuk a 4D-s térszerű éberséget, és csak figyeljük, hogyan válik a természetük áttetszővé a 4D perspektívából. Nincs bennük semmi tartós lényegiség, és így tovább.
És észben tartjuk, hogy ez a 4D téridő nemcsak ezt a Terra bolygót (Földet) hatja át, hanem minden más bolygót és univerzumot is. Szóval, nem egy 3D-s univerzumról beszélünk, amelyben univerzális szintű lényekké szeretnénk válni, vagy hasonlók. Minket egyáltalánn nem érdekel az, hogy Univerzális Uralkodókká váljuk, vagy bármi hasonló. Az még nem nem a tudat természetének ismerete. Az még mindig a 4D téridő mozivásznának játéka, mely a 3D-s tudatosságunkban zajlik. Ez csak egy film, egy 3D-s film. Bármilyen kecsegtető dolog is jelenik meg. Szóval, nem is vesszük igazán komolyan. Egyszerűen csak megfigyeljük, ahogy megjelenik. A 4D alaptermészete, hogy ilyen tudatállapotokat sugároz ki, különböző világokat és különböző lényeket. Mert ha belegondolunk; az univerzum határtalan. Billió és billió és billió univerzum létezik, amelyekben billiónyi galaxis és billiónyi bolygó található. Így, a tudatos létformák áthatják a teljes megjelenés-világot. Így, ne lepődjünk meg, amikor hallunk, látunk vagy bármi módon találkozunk nem-emberi létformákkal. Miért ne?
Szóval, 4DO-ban egyszerúen csak belelazítjuk tudatunkat abba ami éppen van, és még csak arra sem gondolunk, hogy ne gondolkodjunk.
Hagyjuk, hogy a 4D téridő még erőteljesebben ragyogjon, mint a 3D-s képek. Belül vagy kívül. Ha egy gondolat megjelenik, nem számít; vagy ha egy érzés megjelenik, az se számít. Egyszerűen csak látjuk annak 4D-s térszerű természetét. Bármi történjen kívül, annak térszerű természetét látjuk, ami határtalan, ami a 4D téridőszerű tudatunk határtalan terében jelenik meg. Így csináljuk.
Gyakorolhatjuk ezt két percig, egy percig, öt percig, fél óráig, két óráig, öt óráig, ahogy szeretnénk. És ez az ami felszabadítja a tudatunkat. Spontánabbá válunk, félelemnélkülibbé, teljesen örömtelivé, mert a tér határtalanságában, melyben nincsenek akadályok, az energia teljesen akadálytalanul áramolhat. Így igazán örömtelivé válunk, mely folyamatosan tart, és nem szűnik meg. Ugyanakkor, mivel az öröm csak egy háromdimenziós jelenség, nem vesszük túl komolyan. Élvezhetjük, ha akarjuk, de nem kell komolyan vennünk. Mert ami számít, az a 4D téridő.
Szóval, ez a négy gyakorlat azért került átadásra, hogy saját magunk megemelhessük jóllétünket. Hogy ráérezzük, a világ nem egy rajtunk kívülálló dolog, melyet nem tudjuk megragadni, módosítani. Hanem a világ – a világ tapasztalata – az agyunkban történik, a két fülünk között, mondjuk, vagy a szívünkben, bárhol is képzeljük, hogy a tudatunk lakozik. Tegyük ezt együtt, amennyit csak tudjuk, és a tudatosságunk mezeje átformálja közös életünket. És ez a 3D-s világunkat bármikor teljesen ragyogónak tapasztalhatjuk meg, örömtelinek és egy csodálatos helynek!
Ez volt Seal Josephson, remélem, élveztétek, és gyakoroljátok szorgalmasan!
vége
Kérdésed van? Foglalj egy díjmentes-, kötelezettség nélküli Zoom 30-perces időpontot, céges formában, €108-ért, itt: https://bit.ly/C30m
Ugyanez bővebben és tudományosabban kifejtett CIKKSOROZAT VIDEÓKKAL,
vagy
Ugyanez bővebben és tudományosabban kifejtve, Youtube VIDEÓ-SOROZAT (7-RÉSZES):
1.RÉSZ (a magyar felirrat bekapcsolható):
Fodor-Josephson Szilárd, phd hc
seal [at] happines-consulting.com, happiness-consulting.com , húsz háromhatvanegy ötvenkettő-ötvennyolc
KÉRLEK NE KÜLDJ VISSZAJELZÉST, JAVÍTÓ SZÁNDÉKÚ VÉLEMÉNYT, JAVASLATOT, MERT ÚGYSE OLVASOM EL. :)
CIKKSOROZAT CIKKEI
1. cikk: Bevezető, összefoglaló
2. cikk: Intuíció, közgazdász szemmel
3. cikk: Az intuíció fizikája
4. cikk: Az intuíció biológiája
5. cikk: Intuíció a szociológiában
6. cikk: Intuíció a filozófiában | Angol Cikk
7. cikk: Intuíció a pszichológiában
Oktalanság lenne megosztani barátaiddal? [LinkedIn, Facebook] Kövesd a cikksorozatot! [ Értesítést kérek ÚJ CIKK megjelenésekor! ]
Kapcsolódó VIDEÓK:
[VNTV 1], [VNTV 2], [NEXUS TV 1], [NEXUS TV 2], [NEXUS TV Zoom 1 - Angol], [YouTube 1 - Angol], [YouTube 2]
_______________________________________
keresőszavak: elkötelezett, elkötelezettség, elkötelezettség angolul, elkötelezettség szinoníma, elkötelezettség jelentése, elkötelezettség film, elkötelezettség film szereplők, elkötelezettség mérés, elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért, tréning, training, HR training, HR stratégia, HR, Humán erőforrás, humán erőforrás stratégia, stratégia, fejlesztés, vezető, vezetőfejlesztés, pszichológia, pozitívpszichológia, filozófia, vállalati pszichológia, vállalati filozófia, vezetés, vezetői kultúra, vezetés-pszichológia, vezetői stratégia, vállalati kultúra, céges kultúra, céges szemlélet, értékrend, dolgozói elégedettség, elégedettség, megelégedettség, jó-lét, jóllét, well-being, wellbeing, happiness consulting, happiness, happinessconsulting, örömteliség, vállalati örömteliség, vállalati boldogság, boldogság, stressz, stresszoldás, stresszmentes, intuíció, intuitív, szakértői intuíció, éberségintelligencia, döntéshozás, döntéshozó, toborzás, kiválasztás, toborzáskiválasztás, toborzás-kiválasztás, recruit, recruiter, recruitment