Végrehajtói letiltás és levonás munkabérből
Ismerd meg a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit a munkabér levonásáról, végrehajtói letiltásról és levonási szabályokról.
Olvasd el, hogyan védi a Mt. a munkavállalók munkabérét, és tájékozódj a levonási szabályokról, valamint a munkáltatói felelősségről a végrehajtási folyamat során. Fedezd fel a korlátozásokat, mentességeket és fontos tudnivalókat ezen a területen, amelyek kulcsfontosságúak mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára.
A munkabér védelme
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) a munkabér védelme érdekében meghatározza, hogy a munkáltató a munkavállaló részére a munkabérét köteles kifizetni akkor is, ha a munkavállalóval szemben anyagi igényt kíván támasztani. A munkabérből a munkáltató csak a törvényben meghatározott esetekben élhet levonással. Levonásnak a munkabérből pedig akkor van helye, ha az jogszabály alapján, a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható hatósági vagy bírósági határozat alapján, a levonásmentes munkabérrészig a munkáltató követelésének kielégítése érdekében, a munkavállaló hozzájárulása alapján vagy előlegnyújtásból eredő követelés kielégítése céljából történik.
Levonások és végrehajtás a munkabér kifizetésével kapcsolatban
A végrehajtói letiltás során a tartozás az adós munkabéréből letiltásra kerül, amennyiben a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül az nem kerül megfizetésre. A részletes szabályokról a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) rendelkezik.
A levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. A levonást tehát a nettó munkabérből lehet teljesíteni a levonásmentes munkabérrészig.
Levonási szabályok
A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb az 50%-áig terjedhet, amennyiben a követelés tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés vagy jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
A nettó munkabérből általában legfeljebb 33 %-ot lehet levonni. Vannak azonban kivételek, amikor legfeljebb 50 % is levonásra kerülhet.
Végrehajtási folyamat
A másik kivételes eset, amennyiben az adóssal szemben több követelés is fennáll és így több letiltást kell végrehajtani.
Több letiltás esetében a törvény a letiltások sorrendjét is meghatározza– a követelések jogcímét alapul véve –, ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést.
Így elsőként a gyermektartásdíj, majd azt követően sorrendben a jogszabályon alapuló egyéb tartásdíj, munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság, polgári perben vagy büntetőeljárásban az adóssal szemben a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértett javára megállapított polgári jogi igény, a büntető- és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével), adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás, egyéb követelés, a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság kerülhet letiltásra.
Mentességek és korlátozások
A végrehajtási törvény garanciális szabályként rögzíti, hogy a levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer forintot. A munkavállalónak ezt az összeget a megélhetése érdekében meg kell kapnia.
Kivételt azonban ez alól is meghatároz a törvény, mely szerint ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén. Így, ha ilyen jogcímen kerül levonás a munkabérből, a munkavállaló jogszerűen kaphat akár 60 ezer forintnál kevesebb munkabért is.
A munkáltató felelőssége
A levonásmentes munkabérrész mellett a törvény korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható jövedelem mértéket is meghatároz. A levont tartozás után fennmaradó munkabér 200 ezer forint feletti része teljes mértékben a tartozás kielégítésére fordítható.
Bár a törvény feltételes módban fogalmaz, ez nem jelent választási lehetőséget a munkáltatók részére, a szabályok betartásáért felelősséggel tartoznak. A törvény előírja a munkáltató helytállását, ami alapján a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén.