Kérdezz-felelek

Rehabilitációs ellátás mellett végzett munka beleszámít-e az öregségi nyugdíjba? A másik kérdésem, hogy 1999 decembertől 2012-ig rokkantnyugdíjas voltam, mellette dolgoztam. Az így végzett munka nem számít az öregségi nyugdíjba?

2008. óta vagyok megváltozott munkaképességű. 2011 márciusában véglegesítettek mint rokkantnyugdíjast. Ugyanebben az évben december táján mindenféle felülvizsgálat nélkül visszatettek rehabilitációs ellátásba. Már akkor fel voltam háborodva, milyen alapon bírálták felül annak az orvosi bizottságnak a döntését, akik megállapították, hogy véglegesen rokkantnyudíjas vagyok, mivel a betegségem nem rehabilitálható. 2016 januárjában kelt levélben értesítettek, hogy a továbbiakban ismét rokkantsági ellátásban részesülök, mivel az öregségi nyugdíj betöltéséig nincs már öt évem. Ezzel kapcsolatban lenne kérdésem. Ki fogja nekem megtéríteni az öt év folyamán felmerült plusz utazási költségemet, ami nem kevés összeg? Tisztában vagyok vele, hogy össze-vissza hoznak különböző törvényeket és azzal is, hogy legkevésbé érdekli a törvényhozókat, hogy milyen következményekkel jár egy ilyen döntés. Olvastam a minap, hogy kormányrendelet írja elő azt, hogy rokkantnyugdíjasok részére havonta 6375ft/hó jár, hol és milyen formában lehet ezt igényelni?

B2 minősítésben vagyok. És szeretnék a közmunka programban dolgozni a helyi önkormányzatnál. Dolgozhatok-e vagy nem?

60 éves pedagógus vagyok. Az idén augusztus 31-én lesz meg a 40 év munkaviszonyom. Azt szeretném kérdezni, hogy létezik-e az a jogszabály, mely szerint az öregségi nyugdíj előtt x évvel a pedagógus átmehet félállásba, és ezért 75%-os munkabért kap?

Édesanyám hamarosan nyugdíjba megy mivel megszerzi a 40 éves szolgálati idejét. A 40 évből közel 35 évet közalkalmazottként dolgozott le az egészségügyben, de mivel a jelenlegi munkahelye nemrég egyházi tulajdonba került jelenleg már nem közalkalmazott. Kérdésem az lenne, hogy esetében érvényesek-e a közalkalmazottak felmentési idejére vonatkozó jogszabályok?

Állami munkahelyen dolgozom. Sajnos még nem mehetek nyugdíjba az új igazságtalan rendelet miatt. Egészségügyi állapotom 60 év fölött egyre rosszabb, ezért kellene járnom orvoshoz és vizsgálatokra. Nekünk már november hónapban le kell adni, hogy a következő évben mikor akarunk szabadságra menni. Én időpontot kaptam egy nagyon fontos vizsgálatra (fél év várakozás után), a munkaadóm viszont nem enged szabadságmódosítást, és nem enged el 1 órahosszára sem és azt mondja, ha el merek menni 1 nap betegállományba, akkor felmondanak. Mit tehetek, hogy oldhatom meg ezt a helyzetemet? Orvosi igazolást is kaphattam volna, nem tudom azt köteles-e elfogadni a t.munkáltató? Az nem számít, hogy én ellenszolgáltatás nélkül már többször maradtam benn munkaidő után is dolgozni.

Gyesen vagyok júliusig. A munkáltatóm már most jelzett, hogy nem vesz vissza. Én meg akkor gyes alatt szeretnék felmondani. Hogy se felmondási idő, se más macera ne legyen. Meg lesz máshol állásom. Ha júliusban jár le a gyes és én felmondok májusban, ő nem kötelezhet felmondási időre illetve ki kell fizetnie a fennmaradó szabadságaimat, ugye? Ilyenkor azonnali hatállyal kellene felmondanom, erre van formanyomtatvány? Szóval mit tanácsolna ezzel kapcsolatban mire kell figyelnem? Végkielégítést amúgy sem kapnék, nem dolgozom ott olyan régóta.

Három műszakos munkarendben dolgozom, amely a következőt jelenti: 06:00-14:00 délelőtt, következő héten 22:00-06:00 éjszaka, ezután 14:00-22:00 délután, majd újra kezdődik, tehát 06:00-14:00-ig. A bérlapomat tanulmányozva (bár elég nehezen igazodok el rajta), azt tapasztaltam, hogy csak a 22:00-06:00-ig terjedő időszakokra kapok műszakpótlékot. Kérdésem a következő: Tudtommal 18:00-22:00-ig is járna műszakpótlék. Helyesen gondolom? Amennyiben az érintett kérdésben igazam van, úgy kérhető e, hogy visszamenőleg elszámolja nekem a munkáltató a meg nem fizetett műszakpótlékot?

A nők 40 éves határozatát ma kaptam meg. Áttanulmányoztam és nem jön ki a 40 év. 1990 és 2016 közötti évek átlagbére alapján állapították meg a nyugdíjamat, 1972 óta dolgozom, így 18 évnyi befizetett járulékból nyugdíjszámítás tehát nincs. Ezekben az években csak dolgoztuk, de nyugdíjat nem kapunk érte? Kérdésem, hogy ez így jogos-e és ha nem, akkor fellebbezhetek-e a határozat ellen. Ezt a tájékoztatást a nyugdíjfolyósítótól kaptam.

Azt szeretném megkérdezni hogy rokkantsági ellátás után kell-e személyi jövedelem adót fizetni.

46 éves nő vagyok, de mivel sajnos nyitott gerinccel születtem születésem óta jár a kiemelt családi pótlék. Állapotom megengedné, hogy könnyű ülőmunkát végezzek. Az interneten található hirdetések, és a faluban elhangzó szóbeszédek alapján lenne is munkahely a számomra, ahol tudnék dolgozni. De nagyon félek, hogy akkor a kiemelt családi pótlékomat elveszítem. Sajnos hiába lenne jó fizetésem, ez az összeg akkor is nagyon hiányozna számomra. Nagyon szépen kérem önt, hogy tájékoztasson, hogy mi az igazság ezzel kapcsolatban. Eddig az interneten 2 cikket találtam a témával kapcsolatban,és mind a 2 mást ír.

A volt munkáltatóm nem hajlandó kifizetni az elmaradt béremet, illetve a papírjaim egy részét nem hajlandó elküldeni részemre, ilyen ügyben kihez vagy mihez fordulhatok segítségért.

2016-ban bruttó 130.000 forinttal kezdtem. Próbaidő után 140.000 forint bruttó fizetést kaptam. Most az emeléssel megkapom a 161.000-bruttót. Így elesem a +10 ezer forinttól amit pluszba kaptam. Szerintem 161.000+10000 forintot kellene kapnom.

Érdeklődnék, hogy OKJ-s szakmunkás bizonyítvánnyal jogos-e az, hogy minimálbért kapok, azaz a papírjaimon 8 általános iskolai végzettség van feltüntetve, és eszerint számolnak. Ápoló vagyok egy idősotthonban.

Feleségem cafetéria keretében megkapná óvodás kislányunk utáni étkezés befizetési összegét, amelyet készpénzben fizetünk be Áfa tartalommal, amennyiben az óvoda arról a foglalkoztató cég nevére számlát adna ki. Többszöri kérésünkre sem hajlandó az intézmény számlát kiadni a cég nevére, kizárólag a kislány nevére adna ki, amire a cég nem tud cafetériát kiadni. Intézménynek valóban joga van megtagadni a befizetés utáni számlakiadást feleségemet foglalkoztató cég részére befizetésünk után?

Lányom 2016. április 4-e óta van táppénzem. Synoviális szarkomája van, műtét, 33 sugár, 4 kemo után már most is táppénzen van. Elindult a leszázalékolás. A táppénz lejárata előreláthatólag április 20-a körül várható. Valahol azt olvastam, hogy mivel rajta kívülálló okokból nem tudta kivenni a szabadságát a tavalyi évre, ezért a munkáltatónak ki kell ezt fizetni. Ez így igaz, vagy nem? A másik kérdésem, hogy mi van az ez évi időarányos szabadságával, ha áprilisban a leszázalékolás miatt munka viszonya megszűnik?

Szeretnék tájékoztatást kérni, hogy a gyed folyósítása alatti munkavégzésnek mi volt a szabálya 2016-ban és mi a változás az idei évre vonatkozóan.

Azt kérdezném, hogy hogyan lehet olyan, hogy a január elsejei béremelést-minimálbér emelést a munkáltatónk úgy oldja meg, hogy aki nem éri el a minimálbért keresetben azt ezután csak négy órára jelenti be és ezzel le van tudva a béremelés? Kb. 30-40 dolgozó dolgozik a munkahelyen, de ebből legalább 20 nyugdíjas vagy bejelentés nélküli feketemunkás. Ellenőrzéseket egyszerűen megoldják, mert egy kocsi fa ide, pár tízezres oda és már el is van intézve. Az emberek pedig nem mernek szólni mert akkor elvesztik a munkahelyüket. Esetleg az ellenőrzéseket nem lehetne váratlanul megoldani?

50 éves leszek márciusban, 3 évenként ugrik a szabadság, 2017 januárjában ugrott +1 napot, így lett 28 napom. Hogy lehetséges ez? Tudtommal alapszabadság 20 nap, 45 éves korig +10 napnak kellene lennie.

Arról szeretnék érdeklődni, hogy jogilag van-e akadálya annak, hogy egyszerre két 8 órás munkaviszonyom legyen? Az "A" cég kereskedelemmel foglalkozik, ahol felmondtam. Február 21-én jár le a felmondási időm. "B" cég automatizálással és gyártással foglalkozik, ahol február 1-től vagyok bejelentve, ekkor indult a próbaidőm.