Kérdezz-felelek

A párom az egészségügyben dolgozik, lézerterápiás kezeléseket végez, hetente kb. 20 órában. Ezért járna neki veszélyességi pótlék?

Szeretném megtudni mikor mehetek öregségi nyugdíjba, rám is vonatkozik a nők 40 éves munkaviszonya? Sajnos se a Pécsi Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, se a kormányablakban nem segítettek. Volt 35 év munkaviszonyom, aztán beteg lettem öt évet otthon voltam. Az otthon töltött öt év sajnos nem számít bele a nyugdíjba. Kapom a 29 000 forintos rehabilitációs juttatást, és mellette közmunkás vagyok immár négy éve. 1955.12.10-én születtem, betöltöttem a 60 évet. Arra lennék kíváncsi, hova forduljak, hogy megtudjam pontosan mikor mehetek nyugdíjba. Kiértesítenek erről? Rám is vonatkozik a nők 40 éve?

Az első gyermekeimnél, akik ikrek, nem voltam munkaviszonyban, mert nagyon korán szültem őket. Van 3 gyermekem és 1957-ben születtem. Szeretném megkérdezni jár-e nekem a 8 év kedvezmény a nyugdíjhoz?

Közeli férfi ismerősöm 2011.12.31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, mely 2012.01.01-től rokkantsági ellátásként került továbbfolyósításra. A rokkantsági nyugdíj alatt 2011. évben öt hónapot gyesen volt, melyből a nyugdíjjárulék levonásra került. Öregségi nyugdíj határozatában viszont ezt az öt hónapot nem tüntették fel sem szolgálati időként, sem jövedelemként, annak ellenére, hogy a nyugdíjjárulék levonásra került. Mi a jogszabályi háttere a rokkantsági nyugdíj melletti gyesnek, ha nem lehet figyelembe venni, miért nem és visszaigényelhető-e a nyugdíjjárulék?

Kisgyermeknevelőként dolgoztam, éves szabadságom: 21 nap alap + 25 nap munkakör alapján járó (nevelői) pótszabadság = 46 nap/év volt. 2009.12.04-én szültem első gyermekemet. THGYÁS ideje: 2009.12.04 - 2010.05. 20 GYED ideje: 2010.05.21 - 2012.12.04. Időközben született második gyermekem 2012.06.11-én. THGYÁS ideje: 2012.06.11 - 2012.11.25. GYED ideje: 2012.11.26 - 2015.06.11-ig. 2014. október 17-től dolgozom újra. Állásfoglalását szeretném kérni abban, hogy fenti adatok alapján hány nap szabadság jár/járt nekem a GYES-GYED idejére?

Könyvelőm szerint most változott a Munka törvénykönyve, eszerint a fizetett ünnep nem is létezik már. A dolgozónk két havi munkaidőkeretben dolgozik, (havi 168/ 176 óra hónap szerint) órabérben, bevásárlóközpontban, azaz heti hét napot vagyunk nyitva, vasárnap nem dolgozik. Eddig ha munkanapra esett a fizetett ünnep, akkor távolléti díj volt fizetendő. A könyvelő szerint épp ez változott, és most a hétközi ünnepnapot is vasárnapi ünnepként kell elszámolni, vagyis sima pihenőnapnak minősül. De én úgy tudtam ez a havibéres dolgozóra igaz csak. Kérem tájékoztasson kinek van igaza, hogy tudom akkor szabályosan a május hónapot is akár elszámolni? (pl. Pünkösd hétfő)

Fizetésemből tartozást tiltanak, sajnos nem tudtam fizetni egy kölcsönömet. A kérdésem az lenne, hogy a közel jövőben munkahelyet váltok, ebben az esetben mi történik? Automatikusan megy tovább a letiltás, vagy ez időbe telik?

A törvény által meghatározott (például májusban 168 óra) munkaidőkeretbe bele kell-e számolni a fizetett ünnepet vagy az azon felül van? Tehát ha a beosztást készítem, akkor a május 1. és május 16. nélkül kell meglennie a 168 órának? A dolgozóknak jól tudom, hogy heti két szabadnapot kell biztosítani? És milyen napokon? Ahol ezelőtt dolgoztam ott arra kellett figyelni hogy egy hónapban egyszer essen a két szabadnap hétvégére. Még most is az az előírás hogy 6 nap után jár a szabadnap? Napi 12 óránál többet nem lehet dolgozni?

Közel 50 vagyonőr munkavállalót érintő munkajogi kérdésben várnánk válaszát. Munkáltatónk 2013. április 1. és 2013. szept. 30. közötti időben készenléti jellegű munkakörben, 4 havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban alkalmazta dolgozóit. A Munkavállalók fenti időszakban kizárólag 24 órás beosztás szerinti munkaidőkben, 24/24 illetve 24/48 órás munkarend szerint dolgoztak. Havi 240-264 órában, heti 48-96 órában. A felek fenti időszakban nem kötöttek külön megállapodást, a napi teljes munkaidő 12 órára emeléséről. A készenléti jellegű munkakört és a 4 havi munkaidőkeretet meghatározták ugyan a munkaszerződésekben és mellékleteiben, de a felek a teljes napi munkaidő-legfeljebb-12 órára történő megemeléséről nem kötöttek külön megállapodást. Így a napi 8 órát meghaladó munkaidő elmaradt bérpótléka visszamenőleg jár a munkavállalóknak törvényesen a fenti időszakra? Hivatalosan fizetési felszólítást küldtünk a Munkáltatónak, amit válaszában mind jogalapjában, mind összegszerűségében vitatott. A munkaügyi bíróságon keresetlevelet mielőbb benyújtva van esélyünk behajtani az elmaradt bérpótlékokat?! A harmadik év/elévülés/ 2016. május elején kezdődik. A Munkáltató 2013. október 1-től munkaszerződés módosítással /közös megegyezéssel/ így módosította a munkaszerződést: "Felek megállapodnak,hogy a Munkáltató a Munkavállalót napi 12 órás teljes munkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, készenléti jellegű vagyonőr munkakörben alkalmazza. A Munkavállaló tudomásul veszi,hogy a készenléti jellegű munkavégzésre tekintettel napi 24 órás munkavégzésre, valamint vasárnapi munkavégzésre is beosztható."

2013 szeptembere óta dolgozom közalkalmazottként. Eleinte nem a MÁK-on keresztül történt a bérszámfejtés,de kb.másfél éve áttértünk a KIRA programra. A program indulása előtt sem műszakpótlékot, sem túlórát nem fizettek az intézetünknél. Mivel jómagam portás munkakörben dolgozom, a havi ledolgozott óraszám elérte a 240-264 órát. Erre viszont a minimálbért fizették csak, cca 64 ezer forintot. Összesen mintegy 13 havi illetményemből hiányzik nagyjából 800 ezer forintnyi összeg. További probléma a besorolással van. Nekem szakmunkát kell végeznem, szakmunkás végzettség birtokában, amit igazoltam is a munkáltató felé, de korrekció nem történt. Így megítélésem szerint nem a minimálbérrel kellene elszámolniuk, hanem a garantált bérminimummal. Eddig tett intézkedésem annyi volt, hogy megkerestem a MÁK panaszirodáját, majd válaszuknak megfelelően volt a munkáltatóval egy szóbeli egyeztetés, ami nem vezetett eredményre. Valószínűleg a munkaügyi per elkerülhetetlen a tartozás behajtása érdekében.

Szeretném kérdezni, hogy a főiskolai, egyetemi évek beleszámítanak-e a 40 éves munkaviszonyba? Ha én 1959-ben születtem, 1980-ban kezdtem el dolgozni (előtte 3 évig főiskolára jártam ), mikor mehetek nyugdíjba 40 éves munkaviszonnyal?

1991-ben telepedtünk át Erdélyből akkor gyermekem egy éves volt, két éves koráig otthon neveltem ezalatt családi pótlékot kaptam, más jövedelmem nem volt.. Nyugdíjazásra készülvén szeretném megtudni, hogy ez az egy év jogosító időszaknak minősülhet-e a három évnél fiatalabb gyermek gondozása?

Tanárként dolgozom egy tetőtéri számítástechnika teremben. A teremben van egy nagyon régi légkondi, amit 18 fokra szoktunk beállítani. Sajnos ennek ellenére így is (a meleg hónapokban) 28 fok van a teremben! Nagyon elviselhetetlen, a gyerekek (sem) tudnak koncentrálni. A kérdésem az lenne, hogy van-e valamiféle előírás a tantermek hőfokára vonatkozóan?

12 órás munkaidőben dolgozom, amiből 11 óra 15 percet fizetnek, a 45 perc szünet levételével nem folyamatos az ünnepnapokon nem kell dolgozni egyébként két nap 06-18 óráig két nap pihenő majd két nap 18-06 óráig így tovább órabérben fizetve hat hetes időkerettel. Kérdésem, ha az ünnepnap az én munkarendem szerint munkanapom lenne, akkor kell távolléti díjjal fizetni? Példaként márciusban 15 –e nappali műszakra esett 11,15 óra fizetve húsvét vasárnap és hétfő éjszakás műszakra hétfőre fizettek 11,15 óra távolléti díjat, de vasárnapi műszakra csak 24-06 óráig a mi az éjszakából hétfő hajnalra eső idő 6 óra mínusz szünet távolléti díjat, mert elmondásuk szerint vasárnapra nem jár távolléti díj. De ha éjszakás műszakban éjféltől reggel hat óráig ünnepnapra esik, nem engednek el, hanem ledolgoztatják rendes órabérbe, valamint ha az ünnepnap munkanapon van, de nekem pihenőnapom akkor 8 óra távolléti díjjal fizetik törvény szerint helyesen.

Átlagkereset számításánál figyelembe vehető-e főállású munkahelyemen megbízási szerződés alapján végzett plusz munkára fizetett megbízási díj? Felmentési idő alatt jár-e béren kívüli juttatás, költségtérítés, történetesen hétvégi hazautazás költsége?

Munka mellett 2012 óta minden évben tandíjat fizettem az egyetemen. Az adózás szempontjából jelent-e valamilyen kedvezményt, levonási lehetőséget?

Havi 5 alkalommal 24 órát dolgozom plusz 6x8 órát. A kérdésem, hogy mennyi óra éjszakai pótlék jár nekem. Pl. hétfö reggel 7-től kedd reggel 7-ig, szerda-csütörtök szabadnap, péntek reggel 7 től-15-ig, szombat reggel 7-től vasárnap reggel 7-ig dolgozom.

Az adókedvezményre való jogosultságot minden évben újra kérvényezni kell, ha ezt már előző évben megtettük? Utánanéztem, hogy 24 hónapon keresztül jár az igénylő leadása után, és ott sehol nem olvastam olyat, hogy a folyamatosság megszűnne, hacsak nem születik meg a gyerek, vagy nem váltunk el közben.

Szeretnék érdeklődni, hogy 19 éves, velem egy háztartásban élő, két kiskorú testvére miatt a 3 gyermekes családi adókedvezményben eltartottként figyelembe vett lányom, aki jelenleg nappali OKJ-s képzés tanulója, ha alkalmi munkát vállal, egyszerűsített munkaszerződéssel, akkor megtarthatja-e a diák státuszát és a családi adókedvezmény továbbra is ilyen szinten jár-e nekem. Mi a teendő ennél az esetnél (bejelentés kormányablak, vagy NAV), illetve adóbevallásnál be kell-e vallani ezt a jövedelmet?

Főállásban foglalkoztatott munkavállaló vagyok, a napokban járt le a 15 nap + 1 év betegszabadságom és a törvényben szabályozott maximális táppénzes időszakom. Munkaszerződésem tovább él, szerencsémre a munkáltatóm (egyelőre) nem válik meg tőlem. Elindítottam a megváltozott munkaképességűeknek adható rokkantsági ellátási igényemet, daganatos betegként bizonytalan, képes leszek-e még valaha dolgozni. Kérdésem az lenne, hogy az egészségügyi hozzájárulást törvény szerint ilyen esetben kinek kell fizetni? Ha a rokkantsági ellátást pár hónap múlva visszamenőlegesen megítélik, a befizetett összeg visszajár-e annak, aki befizette? A rokkantsági ellátásból levonásra kerül-e az egészségügyi hozzájárulás?