Kérdezz-felelek

Ezt írták az adategyeztetés során: Az Igazgatóság Önre vonatkozóan a(z) 2014.05.12. napon indult adategyeztetési eljárás eredményeképp a(z) 1970.06.01. és 2013.12.31. közötti időszakra vonatkozóan – a hitelt érdemlő bizonyításra tekintettel – a határozat részét képező, mellékelt kimutatásban szereplő biztosítási jogviszonyaira vonatkozó adatokat ismeri el, és jegyzi be a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásba. A fent megjelölt időszakra vonatkozóan Ön összesen 38 év 9 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel 37 év 28 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel, ezen belül 33 év 270 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkezik.

2016. június 20-val nyugdíjba megyek, a nők 40 év lehetőségével. Munkáltatóm felajánlotta ezen időpontig a munkavégzés alóli felmentésemet – 2015. augusztus 24.-től betegállományban vagyok – távolléti díj egyösszegű kifizetése mellett, amelyet, az utolsó állományban lévő napon fizet ki. Azt szeretném megtudni, hogy ez az egy összegű távolléti díjat figyelembe veszik-e a nyugdíjam kiszámításánál.

2016. június 29-én 40 éves munkaviszonnyal rendelkezem, amit a közszférában dolgoztam le, megszakítás nélkül. Július 10-én kérném jelenlegi munkáltatómtól a munkaviszonyom megszüntetését. Milyen módon kérjem a munkaviszonyom megszüntetését? Közös megegyezéssel, felmondással? Kérhetem-e végkielégítés kifizetését, mert a munkaviszony megszűnés időpontjában még nem számítok nyugdíjasnak? A 40 éves jubileumi jutalom szerintem nem kétséges. A felmentési idő visszaszámolására van-e lehetőség?

2007-ben kerültem egy munkaerő-kölcsönző állományába, 2011. március 5-éig egy cégnél dolgoztam. Ekkor mentem el szülési szabadságra, megszületett első gyermekem, majd 2013-ban a második gyermekem. 2015 augusztusában tájékoztattam munkáltatómat a visszatérési szándékomról, amire érdemben nem reagáltak. Volt kollégámtól megtudtam, hogy a cég és a munkaerő-kölcsönző között a szerződés megszűnt. Megkerestem az kölcsönző HR-es kollégáját, aki kérdésemre széttárta a karját, hogy korábban már megszűnt a szerződésük a céggel, így oda már nem tudnak visszavenni. Korábbi kollégámtól tudom, hogy most is ott ül a cégnél az a munkavállaló, akit akkor vettek fel, amikor szülési szabadságra mentem. Azt is tudom, hogy employeeként vették fel, tehát nem kölcsönzött munkaerőként dolgozik. A kölcsönző legutóbbi tájékoztatása szerint február 17-én a gyes lejár, és „jelenleg nincs olyan pozíció amit fel tudnak ajánlani”, így megkezdődik a felhalmozódott szabadságom kiadása, ami alatt, ha nem találnak nekem munkát, akkor megszűnik a munkaviszonyom. Úgy érzem, hogy a kiskapukat kihasználva szándékosan „dobnak ki”, tologatnak, a leveleimre hetek, hónapok elteltével, többszöri megkeresésre sem válaszolnak érdemben. A szerződésbontásukról sem tájékoztattak. Kérdésem az, hogy megteheti-e cég, hogy határozatlan idejű szerződéssel felvesz valakit helyettem, majd szerződést bont a munkaerő-kölcsönzővel, kizárva annak a lehetőségét, hogy visszatérjek a korábbi munkavégzésem helyére? Itt szándékosságot érzek. Megteheti-e a munkaerő-kölcsönző, hogy „megszünteti” a munkaviszonyomat arra hivatkozva, hogy nincs számomra nyitott pozíció, holott tudom, hogy most is a helyemen ül valaki.

Én jelenleg KATA-s vállalkozó vagyok, és havi 50.000 forint tételes adót fizetek, mely a 12 hónapból kb. 8 hónap szolgálati időnek számít. Azt szeretném kérdezni hogy érdemes-e a magasabb, 75000 forint tételes adót fizetnem, hogy 12 hónap legyen a szolgálati időm egy évben, vagy a különbözetet, 25000-forintot érdemesebb lenne nyugdíjbiztosítási alapba tenni? Én 1970-ben született nő vagyok és 28 év szolgálati időm van.

Tudom, hogy a szakmunkás évek nem számítanak bele a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjába. Szakmunkástanulóként (1973-1976) tanulmányi ösztöndíjban (5-ös tanulmányi eredmény havi 500 Ft), emellett ún. társadalmi ösztöndíjban (szintén havi 500 Ft egy szerződés aláírása következtében, hogy még 5 évig a jelzett munkáltatónál maradok) részesültem. Ez utóbbit 1974-1976 között folyósították számomra. Kérdésem az, hogy ebben az esetben sem számít ez a néhány év?

A Nyugdíj Intézet kiszámolta a szolgálati időmet, több mint 41 év. 2016. december 27-től szűnne meg a munkaviszonyom, majd utána kérem a nyugdíjazást. A munkáltatóm azt mondta, hogy 8 hónap felmentési időből 4-et kell ledolgoznom, utána megkapom az éves szabadságot, majd 4 hónapig még kapom a fizetésemet, és végkielégítést, de akkor már intézhetem a nyugdíjat. Mi igaz ebből? 1956. május 17-én születtem.

Az lenne a kérdésem, hogy jelenleg gyeden vagyok, a gyermekem hamarosan betölti az 1. életévét. Visszamennék dolgozni, de nem a régi munkahelyemre, jobb ajánlatot kaptam. Lehetséges-e most gyed alatt a munkahely váltás? És ha igen, így is igénybe tudom venni a gyed extrát? A felmondásom az "előző munkahellyel" közös megegyezés alapján, vagy egyoldalú felmondás alapján történhet? A bent maradt szabadságom, ha jól tudom, úszik, nem fizetik, ki, ugye? Van bármiféle jogi elkötelezettségem az "előző munkahelyem" felé?

Munkáltatóm hamarosan úgy akar foglalkoztatni, hogy 1 hónap délelőtt (6-14-ig), 1 hónap délután (14-22-ig). Nem akar délutáni pótlékot fizetni. Kérdésem: jogos ez így?

Idősek otthonában dolgozom ápolónőként. Heti egy fix szabad napunk van és így minden második hétvégénk szabad, mert így jönnek ki jól a szabadnapok. Nekem nem tudják így kiadni, mert elméletileg nem bontható a két szabadnap. De így hét közben lennék otthon és hétvégén kellene dolgoznom. Kérdésem az lenne milyen nyilatkozat kell ahhoz hogy a fix szabadnapos munkarendbe dolgozhassak. Így többet lennék a gyerekekkel, három gyermekem van, a legkisebb most 13 hónapos.

Az iránt érdeklődnék, hogy mennyiben köteles a munkáltató olyan bérjegyzéket készíteni, melyen a bér úgy van feltüntetve (vagyis zártan), hogy más ne olvashassa el? Egy kórházban dolgozom ahol, úgy kapjuk meg a bérjegyzéket, hogy teljesen nyílt, bárki megnézheti, nem csak a munkavállaló. Nálunk már rendszer, hogy mivel egyszerre felérkezik az osztályra, bizonyos emberek végigbogarásszák a kollégák fizetési jegyzékét, ki mennyit kapott az előző időszakra. Máshol, úgy tudom, hogy lezárt borítékban, vagy lezárt jegyzéken teszik ezt.

Társaságunknál minden munkavállalóra van kötve életbiztosítás, melynek kikötése az, ha a munkavállaló 10 évig a cégnél dolgozik, akkor megkapja azaz átruházza rá a cég a biztosítást. Ezek a biztosítások 2018-ban ki is futnak. Az új belépőre viszont a cég a 2018 évben várható adózás miatt nem szeretne ilyen biztosítást kötni, így más alternatíva felé fordulna. Elképzelésünk az lenne, hogy a cégünknél működő Cafetéria rendszerbe építenénk be egy olyan elemet, természetesen ezt szabályzatunkban rögzítve, hogy az új belépőknek a Cég a munkavállaló cafetéria keretén felül még min. 5.000,- ft/hó önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizetne. Kérdés, hogy rendelkezhetek-e így a cafetériába, hogy csak az új belépőkre érvényes ez a hozzájárulás? Nem érheti e a céget a „nem egyenlő bánásmód” vád!

Azt szeretném megkérdezni Önöktől, hogy a táppénz ideje alatt föl tudok-e mondani? Le kell-e töltenem a felmondási időt ebben az esetben?

Egy vidéki cégnél dolgozom mint megváltozott munkaképességű 4 órában. A fizetésemből sajnálatos módon letiltás megy a végrehajtónak, és 28.500 ft-ot kapok készhez. Az idén januártól, nem a gyerekemre kértem a családi adókedvezményt, hanem a személyi adókedvezményt, mert hallássérült is vagyok, és az orvos kitöltötte a nyomtatványt. Azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltató mikor a letiltást küldi a végrehajtónak, hozzányúlhat-e a személyi adókedvezményhez és abból is vonhat-e a végrehajtónak? Mert adókedvezmény jár a krónikus betegeknek, azt hiszem havonta 5.250 Ft az amit adnak!

50 éves vagyok, 33 ledolgozott évem van. Eddig még nem voltam közalkalmazott. Most az lettem, és azt mondta a főnököm, hogy csak 22 nap jár nekem. Lehet semmibe venni a ledolgozott éveket, és csökkenteni a szabadságomat, csak azért, mert közalkalmazott lettem? Én azt a harminchárom évet ledolgoztam másutt.

Szeretném megtudni, hogy a be nem jelentett és számomra még fontosabb ki nem fizetett munkáért valójában hol lehet panaszt tenni?

Ha iskolában takarítok hogy számolják ki a szabadságomat? Ugyanis 46. évemet töltöttem, a Munka törvénykönyve szerint 30 nap szabadság jár az életkorral járó pótszabadsággal együtt, de 21 napot számoltak ki.

2010.12.01-től dolgozom a munkahelyemen. 2014. júniusában veszélyeztetett terhesként eljöttem szülési szabadságra. 2015 októberében kerestem e-mailen a főnökömet, és jeleztem neki, hogy februártól a kislányom bölcsődés lesz, és hogy szeretnék visszamenni dolgozni, akár 6 órában is. Türelmet kért, és novemberben azt a választ kaptam, hogy nem vett fel senkit a helyemre, és munka sincs, hogy még 6 órában foglalkoztasson, így nem nagyon tud nekem helyet adni a cégben.Így jelenleg is gyeden vagyok. Mit tegyek? Hova forduljak? A törvény szerint vissza kellett volna venni. Vagy nem?

Igaz-e, hogy a munkáltató köteles végkielégítést fizetni abban az esetben, ha egészségi állapotom, illetve annak romlása nem teszi lehetővé a továbbiakban a munkaköröm betöltését, vagyis egészségi állapotom miatt kell távoznom a cégtől? Amennyiben ez igaz, abban az esetben a munkáltató hivatkozhat-e arra, hogy csak abban az esetben ad végkielégítést, ha bizonyítékkal szolgálok, hogy a munkakörömben végzett feladatok végett romlott az állapotom avagy mindenképpen köteles fizetni, ha az "Ő hibájukon kívül" is károsodott az egészségem? A fenti esetben milyen iratot vagyok köteles bemutatni a munkáltatónak, melyre ő köteles kifizetni a végkielégítést?

Jelenleg ápolási díjban részesülök és mellette van heti 20 órában végzett munkaviszonyom. A közeljövőben a munkámat egyéni vállalkozóként szeretném folytatni. A kérdésem az lenne, hogy ápolási díj folyósítása mellett lehetek- e egyéni vállalkozó?