Kérdezz-felelek

Van három fiam az első, aki 23 éves kb. 10 éves kora óta ízületi gyulladásban szenved. Sajnos vannak időszakok (egyre többször), hogy szinte képtelen felállni és közlekedni. Munkát így nem tud vállalni, már semmilyen támogatást nem kapok utána. Ez egy autoimmun betegség, ami nem gyógyítható, rendszeresen jár orvoshoz. Érdeklődnék, hogy van-e lehetőség valamilyen támogatásra vagy esetleg munkavállalásra?

Szlovákiában élek, csökkentett munkaképességű vagyok. Hét évet dolgoztam Magyarországon, azt mondták, hogy innen is jár a járadék nekem. Segítséget kérnék, hogy erről hol érdeklődhetnék?

Kormánytisztviselő vagyok, április 1. napjától nyugdíjas kívánok lenni (42 év folyamatos munkaviszony). December 27-én kértem munkáltatómtól az ezzel kapcsolatos teendőit végezze el. Nyugdíjas évek számítására 2014-ben került sor, 2013. dec. 31-ig. A határozatot elküldtem a kormányhivatalba. Kérdéseim: Szükséges-e friss számítás, mert hogy kérik. Az alábbiakat most olvastam, az Önök tájékoztatásában, igaz-e? Ugyanis a törvény szerint, ha felmondást követően másnap nyugdíjas leszek, nem jár végkielégítés. "A legkedvezőbb az, ha a munkáltató szünteti meg a munkaviszonyt rendes felmondással: ez esetben jár felmentési idő, és a munkáltatónál töltött munkaévek függvényében végkielégítés is. A közös megegyezés is lehet előnyös: ez a munkáltatóval történt megállapodástól függ." Férjem 2008. július 09-én elhunyt. Feléled-e az özvegyi nyugdíj, a nők 40 éves, teljes öregségi nyugdíja mellett?

Ha valaki ez év szeptember 1-től megy a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjába, de szeptember közepétől ismét dolgozik nyugdíj mellett, akkor az év hátralévő részében a nyugdíj melletti keresetnél a minimálbér 18-szorosának részarányos részét kell figyelembe venni, vagy év végéig megkeresheti a 2016-ban aktuális 1.998.000.- Ft-ot? Ha következő év februárjában még a 2016-os évre tekintettel kap jutalmat, azt melyik év jövedelméhez kell számolni?

Iskolánkban a konyhai dolgozók külsős szervezethez tartoznak közalkalmazotti munkaviszonyban. Egyik dolgozó idén megy nyugdíjba, és érdeklődne, hogy van-e mód arra, hogy nyugdíj mellett is tovább dolgozhasson a konyhán ugyanazokkal a feltételekkel, mint jelenleg, aktív keresőként.

Rokkantsági ellátást kapok, dolgozhatok-e a helyi önkormányzatnál közhasznú állásban? Kap-e utánam az önkormányzat az támogatást?

Rehabilitációs ellátásban részesülök, heti 20 órában alkalmazott vagyok. Kérdésem: üzlethelyiségét adhatok-e bérbe és ha igen milyen feltételekkel?

Megváltozott munkaképességű esetében kell-e felmondási idő?

2016. november 12-én töltöm be a 40 éves munkaviszonyomat. Úgy gondoltam november 31-ig dolgozom, közalkalmazott vagyok, végig az voltam, jelenlegi munkahelyemen 26 éve dolgozom. Ebben az évben nagy átalakítások, elbocsájtások lesznek. Ha elbocsájtanának járna–e végkielégítés? Vagy hogy járnék jobban, jelentkezzek Önként az elbocsájtottak listájára? Igy kaphatnék 6 hónapnyi végkielégítést. Ezt hallottam, de nem tudom igaz-e? Vagy várjam meg a közalkalmazottaknak járó jubileumi jutalmat? Ami úgy tudom 5 hónap.

A táppénzes időszak beleszámít-e a 40 munkaviszonyba?

Munkavállalói felmondás (nők 40 éves nyugdíjba vonulása miatt ) esetén a felmondási idő (30 nap) egy része az időarányosan ki nem vett szabadsággal is letölthető, ha nem kéri a dolgozó az egy összegű kifizetést a munkaviszony megszüntetésekor. Dolgozó számára nyugdíjba vonulás (40 évessel) esetén melyik a legkedvezőbb munkaviszony megszüntetési eljárás határozatlan idejű szerződéssel, ha még nem érte el a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt?

Érdeklődnék, hogy kettő műszakos munka rendben (6-14 óráig és 14-22 óráig) ledolgoztathatják-e a 30 perces ebédszünetet?

Több munkáltató is azt a technikát alkalmazza, hogy a munkaszerződésbe beleírja, hogy a munkabér a bérpótlékokat tartalmazza. Ezzel a beosztásos pótlékokat és esetleg a túlóra pótlékokat is elrendezték - szerintük. Ezt több szempontból is hibásan alkalmazzák szerintem. 1. Az alapbér a bérpótlékokat azt MT. 145.§ szerint tartalmazhatja , mely a vasárnapi, műszakpótlék, éjszakai pótlék tekintetében igaz, de persze azt számszakilag igazolni szükséges, hogy a minimálbér, garantált bérminimum felett milyen számítási módszerrel jött ki a pótlékokat is tartalmazó személyi alapbér. Tehát egy szakképzést igénylő munkakörre folyamatos műszakrend esetén, ahol műszakpótlék és ünnepre járó pótlék is jár, a normál heti 40 órában nem elég, ha épp a 129000 ft fölé igazítják a bért. 2. pótlék átalány esetében szintén a megfelelő min-bér v agy garantált bér mellett a pótlékátalányba beszámíthat a készenléti pótlék és ügyeleti pótlék is, készenlét esetén tényleges munkavégzéskor azonban a rendkívüli munka díjazása jár, hiszen a készenléti pótlék csak a készenlétben várakozást jelenti. 3. ami még érdekesebb, hogy sima átlagos munkaszerződések (tehát nem vezető állású és nem kötetlen munkaidőben megállapodó szerződések) tartalmazzák, hogy a munkabér a bérpótlékokat tartalmazza,melyet szívesen alkalmaznak egyes (munkaköri feladatban publikált) csoportvezetői feladatokkal megbízott munkavállalókra. Sajátos –szóban kinyilvánított-értelmezés szerint, nekik nem jár a rendkívüli munkaidő elszámolás, ha a beosztottja hiányzása miatt, vagy egyéb többletelvárás miatt be kell mennie hétvégén dolgozni, vagy munkaidő után túlórázni. Ismétlem, a szerződés nem különbözik más dolgozó szerződésétől, akik viszont kaphatnak túlórára járó díjazást. 4. a túlóra elszámolás hiányát emelném ki leginkább,, szerintem nem lehet a munkaszerződésben foglalt „bérpótlékot tartalmazza” szöveget de még a „túlóra átalányt tartalmazza” szöveget sem úgy értékelni, hogy ezzel a rendkívüli munkaidő elszámolás letudva lenne. (MT 143. §). 5. A túlórára a helyes megoldás: elszámolni az órákat +50 vagy 100 százalék pótlék, vagy 50 százalék pótlék és azonos idejű szabadidő, vagy a szerződésben meghatározni a munkabér mellett túlóra átalány, mely alá van támasztva valamilyen méréssel (pl heti 4-6 vagy 6-8 rendkívüli munkavégzés). Hiszen heti 48 óránál többet amúgy sem lehet dolgozni. Szerintem az egész félreértést megoldaná, ha az MT-ben nem a rendkívüli munkavégzéshez nem 50 és 100 százalék pótlékot rendelnének, hanem pl. 50 és 100 százalék pótdíj vagy díj, vagy órabér lenne a neve. Lehet, hogy én értek félre valamit.

Jelenleg van 2 órás munkám, de mellette szeretnék 8 órába is dolgozni. Sajnos már régóta nem találok 8 órás munkát. Ennek köze lehet a 2 órás munkához?

Munkáltatói felmondás esetén, amennyiben a munkáltató az elszámoláskor nem vonta le a munkavállaló tartozását, azt később érvényesítheti?

Kisfiam 2014. december 10-én született. Az év júniusáig dolgoztam óvodapedagógusként egy vidéki óvodában, majd szeptember 1-ig szabadságon voltam, október 28-ig táppénzen, utána pedig tgyás-on, majd gyeden, ami jelenleg is tart. Tervezném az idei évben megkezdeni ismét a munkát, szeptember 1-jei kezdéssel. Érdeklődni szeretnék ebben az esetben hány nap szabadság jár? Kizárólag az alapszabadság, vagy a pótszabadság is kiadható, azonban a munkáltatóm döntése, hogy kiadja-e? Jól tudom, hogy amennyiben visszamegyek dolgozni továbbra is kapom a gyedet míg a gyermekem nem lesz 2 éves? Mennyivel előtte kell jeleznem a munkáltatónak szándékaimat? A bent lévő szabadságokat kivehetem az évkezdés előtt, vagy csak a munkába állás után kapom meg?

Abban az esetben, ha a munkáltató olyan beosztást ad rendszeresen ami hátrányos a számomra, holott megtehetné hogy normálisan osztja be a munkarendemet. Buszvezető vagyok és hol 2,30 kor kell kelnem hol 9-re kell menni dolgozni, máskor meg este 7-ig ad beosztást. Ez hosszú távon egészségkárosító hatású jár szerintem. Ki lehet-e harcolni a végkielégítést?

Jelenlegi munkahelyemen 2014 július óta dolgozom, 2015 márciusban elmentem szülni és 2017 elején szeretnék visszamenni dolgozni gyes mellett, de nem 8 hanem csak 6 órában, azonban a munkáltatóm csak 8 órában venne vissza. Mivel a munkahelyem a város másik végén van, arra "kényszerülök" hogy állást változtassak (ugye még a gyes alatt) 6 órás munkaviszonyt létesítve, mert így tudom megoldani a gyermekem bölcsibe való járását. Kérdésem az lenne, hogy állásváltás esetén legegyszerűbb eset ha közös megegyezést adok be a jelenlegi munkahelyemen és így a felmondási időt használjam ki a bölcsibe szoktatáshoz ? (a bentlévő szabadságom kifizetése mellett). Nyilván az új munkahelyet is tájékoztatni kell a gyermekem elhelyezéséről ill. az új munkaszerződést a felmondási idő lejárta utáni napra dátumozva kellene aláírni? Az OEP-et és a MÁK-ot is feltételezem értesítenem kell abban az esetben, ha ne adj isten bizonyos ideig munka nélkül lennék ill. érdemes, "van értelme" bejelentkezni a munkaügyi központba?

Munkaidő kerettel, illetve szabadság elszámolással kapcsolatban szeretném kérni a segítségét. Vagyonőröket foglalkoztatunk órabérben 2015 december 1-től napi 12 órában. A Tájékoztatóban közöltük a munkavállalókkal az irányadó munkarendet: tevékenységét egybefüggően maximum napi 12 órában végzi. A munkaidő 2 havi munkaidő keretben történik, a keret kezdete páratlan hó első napja, a keret vége, páros hónap utolsó napja. Közeledik a január havi elszámolás és szeretném megtudni, hogy a munkaidőkeretet jól értelmezem-e. Pl: 2016 januárban 20 nap ledolgozott + 1 nap munkaszüneti nap van. 2016. február 21 nap, ledolgozott összesen: 41 nap X 12 órával= 492 óra 2 havi átlagban,vha ezt meghaladja akkor 50 százalékos túróra pótlékot kell fizetni. A következő kérdés: január 1. munkaszüneti nap a munkaidőkeretbe beletartozik vagy sem? Január 1-re órabér esetében kell-e munkabért fizetni, vagy csak akkor ha dolgozik. Ha a munkavállaló szabadságra megy akkor 8 vagy 12 órában kell elszámolni?

A munkáltatóm hat havi munkaidőkeretet hirdetett meg, ami hamarosan lejár. Szeretném tudni, hogy a munkaidőkeret lejáratakor a munkáltatónak van-e lehetősége a munkaidőkeret végéig ki nem adott pihenőnapok átvitelére a következő munkaidőkeretbe, vagy mindenképpen el kell számolnia a munkavállalóval és kifizetni a plusz időt a túlórára vonatkozó szabályok szerint?