Kérdezz-felelek

Súlyos cukorbeteg lettem, sajnos ez a betegség a szemidegeket és ereket károsította nálam. Jobb szememen a látásom 10 százalékos, a bal szemem 30 százalék, és sajnos szemüveggel ez nem korrigálható. A Budapesti Közlekedési Vállalatnál dolgoztam több mint 40 évet, mint üzemmérnök. Az éves alkalmassági felülvizsgálaton nem engedtek át, és a vállalaton belül nem tudtak részemre olyan munkakört találni, ahol foglalkoztatni tudtak volna. 2016. augusztus 1-től koromnál fogva saját jogon nyugdíjba vonulhatok, a BKV felajánlotta, hogy 9 havi végkielégítéssel elenged, és a 3 hónap felmondási időtől is eltekint, valószínűleg azért mert orvosilag munkavégzésre alkalmatlan vagyok. Megdöbbenten tapasztaltam, hogy a 3 havi felmentési időből és a 9 havi végkielégítésből 75 százalék különadót vontak. Kérdéseim: A Budapesti Közlekedési Vállalt dolgozójaként jogos-e a 3 hónap felmentési időre valamint a 9 hónap végkielégítésre levont 75 százalékos különadó? Mivel egészségbiztosítási járulék is levonásra került a végkielégítésből, így 9 hónapig biztosított vagyok?

2014 augusztusában, akkor még rehabilitációs ellátottként nagy örömömre négyórás állást találtam. 2015 októberében kaptam meg a június komplex minősítés eredményét, 70 százalékkal rokkantsági ellátást kapok december 1-től. Munkáltatómnál bejelentettem, hogy hat órát szeretnék vállalni december 1-től. Annyi volna a kérésem, hogy az eddigi 4 órás munkabérem a 6 órásra váltás után változik-e, s ha igen, akkor "hivatalból"-e, vagy kérnem kell.

Dolgoztam a Tigáz tiszaújvárosi kirendeltségén 2000-ben 3 hónapon át, mint óraleolvasó és díjbeszedő. De sajnos sehol sincs nyoma, kérdésem az, hogy hol tudom igazolni ezt az időt? Kellene a nyugdíjamhoz.

Éjjeliőr vagyok egy cégnél, minden 2. nap dolgozom 18 órától reggel 6 óráig. Fix bérben lettem felvéve (bruttó 125000 Ft) a fix béremre kapok 15 százalék éjszakai pótlékot, a többi dolgozó 30 százalékot kap! Ahogy böngészgettem ez így rendben is van mivel én nem változó munkarendben dolgozom. A szombati munkarendre a többi dolgozó ha be vannak osztva 50 százalék bérpótlékot, a vasárnapi munkavégzésre pedig 100 százalék bérpótlékot kapnak, én pedig semmit! Első kérdésem az lenne, hogy ez járna e nekem, vagy mivel nem változó a munkarendem ez sem jár? Még egy dolog nem tiszta számomra, a 12 fizetett ünnep. Ugyan is az én munkarendembe az összes beleesik vagy 00 órától 6 óráig vagy 18 órától 00 óráig és nem kapok rá semmiféle bérpótlékot, pedig ha jól értelmezem a munkatörvénykönyvet 100 százalék bérpótlék járna. A többi dolgozó otthon pihen és kapja a fizetett ünnepre járó pénzt, én pedig dolgozom alapbérért. Ez így rendben van? Vagy a fix bér miatt ezt jogszerűen csinálja a munkaadóm?

2016 április 24-én töltöm be a 63. évemet és nyugdíjba kívánok vonulni. 2009-ig vezető állásban dolgoztam jó fizetésért és 38 év szolgálati időt értem el, amihez 77 százalékos kulcs tartozik, viszonylag jó nyugdíjra szereztem jogot. Sajnos a munkahelyem az évben megszűnt és munkanélküli lettem. Sok keresgélés ellenére sem találtam végzettségemnek megfelelő munkahelyet, mivel nem vagyok elég fiatal, természetesen az elutasítás okát nyíltan sehol nem mondták meg. Mivel törvénytisztelő ember vagyok, nem voltam hajlandó feketén munkát vállalni. Nagy nehezen sikerült fizikai munkát találnom minimálbérért. Jelenleg még 6 hónapom van hátra és most szembesülök azzal, hogy a törvényesség betartása miatt nagy veszteség ért, mivel az átlagfizetésem jelentősen lecsökkentette az utolsó 6 év. Mára a 44 év szolgálati időm ellenére, amihez 88 százalékos kulcs tartozik, is jóval alacsonyabb lesz a nyugdíjam. Arra kérnék választ van-e lehetőség az alacsonyabb kulcshoz tartozó 38 éves szolgálati időm alapján megelégedve a 77 százalékkal kérni a nyugdíjamat,mivel erre már jogot szereztem, vagy bele kell nyugodnom, hogy ebben az országban a törvények betartása, a több munka kevesebb nyugdíjhoz vezet.

Tudna esetleg abban segíteni, hogy 1 havi munkaidőkeret alkalmazása esetén, ha beosztanak egy munkavállalót 192 óra munkára (16×12 óra munkavégzés), akkor a munkaidőkeret lejártakor csak a munkaidőkeret túlóra illeti-e meg (folyamatos, megszakítás nélküli működés esetén, ha heti 2 nap pihenőnap biztosítva van).

2015.10.19-én megszűnt a munkaviszonyom az addigi cégnél akiknél dolgoztam. Két alkalommal hitegettek, hogy a papírjaim amit felmondáskor meg kellett volna kapnom azokat személyesen átvehetem. Tehát felmondtam hétfőn majd keddre megígérték a papírjaim én ott voltam, de a papírok nem. Csütörtök volt a következő időpont és persze akkor sem voltak papírjaim. Következő héten kedden személyesen bementem mert egy kollégától megtudtam mehetek a papírokért, de ez nem hivatalos. Bementem majd alá is írtam azokat, de az ügyintéző hölgy utolsó papírként egy valamilyen nagyon bután megfogalmazott titoktartási szerződést dugott az orrom alá, hogy ha azt nem írom alá akkor nem kapom meg a papírjaim és az illetményem sem. Persze nem írtam alá. Mire fel is mikor már egy hete jelentkeztem a munkaügyi központban mint munkanélküli. Ráadásul lehet velem van a gond, de azok a személyes papírjaim másrészt szerintem ezt inkább munkaidő alatt kellett volna aláíratni és nem mikor már felmondott az ember. Arról nem beszélve, hogy semmilyen juttatást nem kaptam és kapnék azért amiért titkot kellene tartanom. Akkor azt mondtam a ügyintéző hölgynek, hogy akkor ha nem adják ide postázzák ki számomra. Azóta ismét eltelt egy hét és semmi. Mit tehetek a papírjaim és járandóságom iránt, hogy esetleg meg is kapjam azokat? Az utolsó esetnél a fiam is velem volt még tanúja is volt az esetnek.

Szociális szférában dolgozom egy családok átmeneti otthonban ami egyházi fenntartású. 15 éve dolgozom családgondozóként itt. A héten szakmai kreditpontos előadássorozatra került sor, amelyre csak engem nem engedtek. Intézményvezető és a fenntartó is arra hivatkozik, hogy azért nem, mert rövidesen el fogok menni a cégtől, de még határozatlan idejű munkaszerződésem van jelenleg is. A felmondásom még nincs beadva, csak annyit tudnak, hogy eladtuk a lakásunkat. Jogos-e ez a diszkrimináció? Sőt a fenntartó egy olyan kijelentést tett, hogy amennyiben én magamnak kifizetem elmehetek, de nekem az otthon nem állja a részvételt!

Munkaszerződés úgy rendelkezik, hogy az annak a munkavállalónak jár 13. havi fizetés, aki december 31-én is a vállalatnál dolgozik. Az új munkaszerződésről azt tudjuk, hogy nem nyilatkozna a 13. havi bérről, hanem azt egy később megszülető szabályzatban rendezné, illetve a jövőben differenciáltan adná. Kérdéseim: 1. megtehető-e, hogy kvázi visszamenőlegesen intézkednek az ez évi 13. havi bérről ( hiszen a munkavállaló abban a hiszemben maradt a vállalatnál, hogy a 13. havi bére a csomagjának része) 2. értelmezésemben a 13. havi bér az bér, nem pedig bonus, amelyet differenciáltan ad a munkáltató - azaz differenciálható-e egyáltalán ez a fajta juttatás.

2015.09.16-óta nem dolgozok az előző munkahelyemen. Azóta a volt munkáltatóm (egyéni vállalkozó) nem hajlandó kifizetni a maradék munkabéremet, sem a kilépő papírjaimat sem kaptam meg tőle. Igaz nem nagy összeg csak 85000 forint, de nekem ez nagyon sokat számít, mert az albérletünk forog kockán. Mindig az volt az indok, hogy a fővállalkozótól nem jött meg az átutalás. Kíváncsi lennék, hogy a többi volt kolléga ingyen dolgozik neki azóta!?

Az alábbi interneten talált bejegyzés igaz vagy nem? „Megbújik a sorok között az a szabály, hogy ha valaki 1998. január 1. és 1999. december 31. között a törvényben meghatározott végkielégítést kapott, akkor a biztosítási ideje annyiszor 30 nappal hosszabbodott meg, ahány havi átlagkeresetének (illetményének) a végkielégítése megfelelt, de legfeljebb tizenkétszer 30 nappal. Az így szerzett biztosítási idő is szolgálati időnek minősül a nők 40 éves jogosultsági idejének kiszámításakor.”

A 2012.06.22 napján kelt 510057/2012 számú I fokú orvosi szakvélemény szerint nevezett rehabilitálható, de komplex rehabilitációja nem javasolt. Nevezett III. csoportú rokkantnak tekintendő. Egészségkárosodása Összérték: 63 százalék Állapota C2-es minősítési csoportba tartozó. Rehabilitálható, foglalkozási rehabilitáció nem javasolt (III. Rehabilitációs javaslat. Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt a foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.) 2012 első havi törvénymódosításnál átsoroltak rehabilitációs ellátásra. Azóta is ezt az összeget és ilyen jogcímen kapom. Kérdésem jogszerű-e ez az ellátás öt éven keresztül? A törvények és a rendeletek között ezen besorolással nem is kaphatnék rehabilitációs ellátást rokkant ellátást olvastak. A rehabilitációs ellátás 2+1 évre hosszabbítható 3 év után nem járhat rehabilitációs ellátás csak rokkant. A rehabilitációs kártyát még sem a rehabilitálhatóság időpontjától azaz 2012.01.01 postázták hanem 2014.05.07 bocsátották rendelkezésemre. Kérdésem lényege hol és melyik ügyintéző hibázott és nézte el a törvényeket.

Ha valaki segédmunkás bért kap, alapvetően a munkaideje túlnyomó többségét akként is dolgozza. Azonban időnként fel kell, hogy menjen a magasba, és ehhez emelőgép-kezelői tanfolyamot kellett, hogy végezzen, akkor már a szakképzett bért kapja, vagy kell kapnia? Vagy nem minősül attól még szakképzettnek? Hangsúlyozom, hogy elenyésző időt tölt a magasban, és azt sem mindig.

A férjemmel kisbabát várunk, aki várhatóan 2 héten belül fog megszületni. A férjem nappali tagozatos egyetemi hallgató, és mellette gyakornok egy multinacionális cégnél - munkaszerződése szerint kölcsönzött, határozatlan idejű diák munkaerő ez év február eleje óta. Rendes szabadság a Munka törvénykönyve szerint jár neki, és ezt meg is kapja a munkáltatójától. A kérdésem az, hogy apasági szabadság is megilleti-e őt (a gyermekünk születése utáni plusz 5 napos fizetett szabadságra gondolok)? A munkaerő-kölcsönző cégnek már feltettük a kérdést, ám ők először nem tudtak mit mondani, majd napokkal később azt a választ adták, hogy nem jár, örüljön a férjem az alapszabadságnak is, hiszen csak diákmunkaerő. Szerintünk azonban az apasági szabi is járna.

Két kérdésem lenne. 1.) Szeretném pontosítani a 2015-évi éves munkaidő keret óraszámát, ill. mennyi a havonta figyelembe vehető órák száma? 2.) Számításaim szerint december közepére ki fogom használni ezt a keretet. Kérdésem evvel kapcsolatban az, hogyan történik a túlóra alap és pótlék meghatározása hétköznap-vasárnap ill. ünnepnap esetén.

Kérdésem az lenne, 2011. augusztus 24-től vagyok gyeden. Időközben 2013-ban született még egy gyermekem. 2016-ban szeretnék visszamenni dolgozni. A szabadság kiszámításánál a második gyermekem után járó thgys-re (a 168 napra) tudom hogy jár a szabadság, azt szeretném kérdezni hogy itt is jár-e a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára a szabadság, mint az első gyermekemnél.

2015. október 24-én lejárt a fizetés nélküli szabadságom, a munkáltató október 26-án postára adta a felmondást, amiben a következőket közölte:„Értesítem arról, hogy az Mt. 70. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót a felmondási idő felére a munkavégzés alól mentesíteni. A munkavégzés alól a munkavállalót – legfeljebb két részletben – a kívánságának megfelelően kell felmenteni. Amennyiben három munkanapon belül nem tájékoztat arról, hogy a felmentési időt mikor és milyen részletekben kívánja igénybe venni, abban az esetben a munkavégzés alól 2015. december 11. napjától 2016. január 24. napjáig mentem fel. A felmentési időre távolléti díja illeti meg. A felmondási idő felmentési időn kívüli időtartamára az Önt megillető szabadságot kiadom.” Valóban megteheti a munkáltató, hogy a fizetés nélküli szabadság (gyes) lejártát követően azonnal felmond és nem fizeti ki a teljes felmondási időt, a felére szabadságot ad ki? Gyakorlatilag minél hosszabb a felmondási időm, annál rosszabbul járok, annál több felhalmozott szabadságot nem fizet ki a munkáltató. Egyébként nem is közölte 15 nappal korábban, hogy szabadságot szeretne kiadni.

Vállalhatok közmunkásként állást, ha éppen gyesen vagyok?

2009. év során befizettem 165.000 Ft tandíjat, ami adókedvezményre jogosít. Az alapképzést 2012-ben, a mesterképzést 2015-ben fejeztem be. A kérdésem az lenne, hogy 2009. után, meddig vehetem igénybe ezt az adókedvezményt? Szeptember 1-én kezdtem dolgozni, jövő évben adok be először teljes értékű adóbevallást.

2014.02.18 óta rehabilitációs ellátásban részesülök, dolgozom heti 20 órában. Az lenne a kérdésem hogy ha egy adott hónapban táppénzre megyek azokra a napokra nem jár a rehabilitációs ellátás? Vagyis kevesebb rehabilitációs ellátást kapok arra a hónapra? Hiszen ha táppénzen vagyok akkor is munka viszonynak számít, csak éppen táppénz alatt nem dolgozom! Azzal érvelnek hogy két ellátást nem kaphatok.