Kérdezz-felelek
A leggyakoribb kérdések és válaszaikhoz kattintson ide!
A munkahelyemen a belépésem utáni hónaptól kezdve a kollégák egy része megjegyzéseket tett rám az egész csoport előtt (pl. a főnök kedvence, jól benyaltam magam, velem kivételezik a csoportvezető stb.), illetve a hátam mögött elkezdtek kibeszélni. Már a társosztályoktól hallottam vissza, hogy én a csoportvezető "mucija" vagyok. Holott semmilyen kapcsolatom nincsen és nem is volt a csoportvezetővel, mint főnökömmel kizárólag munkakapcsolatom van, mint férfi egyáltalán nem vonzó számomra. Ezt párszor jeleztem a vezetőmnek írásban is, aki szerint ez ugratás kategória. Mára odáig fajult ez a helyzet, hogy metakommunikációs szinten értésemre adják folyamatosan, hogy mi a véleményük rólam.
Munkaközi szünet ledolgoztatásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni. A cégnél ahol dolgozom napi fél óra munkaközi szünetet biztosítanak amit heti egy szombati napon, illetve 8 órás munkanapokon további órákban kell ledolgoznunk. A műszakok 6-14-ig és 14-22-ig tartanak. Például egy 22 munkanapos hónapban le kell dolgoznunk 11 óra ebédidőt, ezért be kell mennünk egy szombaton ami 7,5 órának felel meg (mert ebből is levonják a félóra ebédidőt) továbbá hétköznapokon kell bent maradni amíg ledolgozzuk a maradék 3,5 órát. Ezen "ledolgozós szombatokra" nem jár semmilyen pótlék. A kérdésem hogy ez törvényes-e, ha igen melyik paragrafus teszi ezt lehetővé illetve ki hozta meg ezt a törvényt és mikor?
Végre kaptam munkát, mint közhasznú munkás egy hivatalban. Ugyanakkor évek óta tanítok a városi börtönben megbízási szerződéssel, egy felnőtt oktatási cég szervezésében. A munkámra igényt tartanak ott továbbra is. Kérem javasoljon törvényes megoldást. Lehet e olyan megoldás, hogy előre minden hónapban 15 órás alkalmi munkavállalói kis könyvel dolgozzak, bár a börtön speciális szabályzata miatt ez más időrendben működik, mint egy normál helyen.
2011. május 09-én kezdtem el dolgozni a cégemnél. 2013. november 10-én született meg a fiam. Előtte táppénzen voltam veszélyeztetett terhességgel. Most nyár elején 2015. június 17-én jeleztem hogy felvették fiamat a bölcsődébe (2015. november 16-tól) és mennék vissza dolgozni. Ott akkor azt mondták hogy keresik a lehetőséget a számomra. Sokáig vártam de nem jött válasz így 2015. október 09-én telefonon érdeklődtem mi lesz most velem. Akkor azt mondták nem tudnak vissza venni mert nincs számomra megfelelő munka. Nem rúgtak ki, de azt mondták inkább keressek másik munkát. Határozatlan idejű szerződésem van. Úgy tudom nem rúghatnak ki, de amíg gyesen vagyok addig nem is kötelező vissza venniük? Sajnos nem lenne elég az a 28.000 Ft havonta és szeretnék visszamenni dolgozni, de mit tudok tenni, ha azt mondják nincs hely ahová vissza vesznek? Nagyon kétségbe vagyok esve!
Ha én felmondok a munkahelyemen kaphatok végkielégítést? 2009 óta dolgozom itt. Semmi problémám nincs a munkáltatómmal csak saját lábra szeretnék állni. Milyen lehetőségem van ez ügyben? Tudom, hogy munkanélkülire tudnék menni ha közös megegyezéssel megyek el. Viszont ha én mondok fel akkor lehet hogy nem kapok sem ezt sem azt?
Szeretném megtudni,hogyan tudok az éves szabadságom felétől elállni, úgy, hogy annak részemre történő megfizetéséről is lemondanék?
Köztisztviselő vagyok, a Nyufi szerint ez év április 30-ig 38 év és 290 napom van bedolgozva. Ha jól számoltam 2016. július végén telik le a 40 évem. Szeretném tudni, hogy jól számoltam-e.
A párom ez év 2015.01.30-tól kezdett el dolgozni egy cégnél támop-os támogatással, mint irodai asszisztens, egy évre szóló szerződéssel. A szerződés online el lett küldve, de nem kapott aláírt szerződést. Az ügyfélkapu rendszerén megnéztük és a biztosítási jogviszonya aktív, (még most is). Eléggé furcsa volt hogy egy pár e-mailes feladatot kapott néha, azután semmiféle munkavégzésről szóló feladat nem jött! Három hónapig jött munkabér kifizetés és ezután elfelejtettek fizetni, többszörös felszólításra sem fizették ki még most sem. Eközben terhes lett a párom és nagyon felháborodott azon hogy nem jön semmiféle jövedelem, mivel a munkáltatónak kötelessége a munkát biztosítani nem a munkavállalónak kell érte szaladgálni. Elindított egy azonnali hatályú felmondást 2015.09.03-án, de visszajelzés nem jött sehonnan hogy tudomásul vették. Mondtam a páromnak hogy szerintem nem is foglalkoznak vele, mivel hogy Támop-os, folyamatosan küldték a jelenléti ívet hogy töltse ki és postán küldje el. Én azt tanácsoltam neki hogy menjen el táppénzre, 2015.09.23-án meg is tette, viszont a főnöke azt mondta hogy jogtalanul ment táppénzre, meg hogy írjon alá olyan bérpapírt, ami nem került kifizetésre. Azt mondta a főnöke hogy ő semmiféle szerződést nem kapott arról hogy ő ennél a cégnél dolgozik, őt nem érdekli mivel hogy felmondott így keresse azokat akik felvették de az ő irodájuk különös módon eltűnt a föld színéről és nem veszik fel a telefont sem. Mit tehetne ez ügyben?
33 éve baleseti járadékot kapok 36 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, az állapotom végleges. 2013. 11.19-től rokkantsági ellátás kapok, ami jelenleg 50 százalék C2 minősítési csoportba tartozom, foglalkoztatási rehabilitáció nem javasolt. Két különböző dologból fakadó az egészségem károsodottsága és az ellátás. Mégsem lehetek rokkant nyugdíjas, mert állítólag a két egészségkárosodás nem vonható össze? Tisztességes, rendes ellátást kapok, de minden bank elutasít, amikor házvásárlásból fakadóan 5 millió forint iránt igényt nyújtok be. Az elutasítás okát abban látják, hogy 2017 februárjában ismételt szakorvosi bizottság előtt kell megjelenjek és feltételezik, hogy kevesebb ellátást kapok "esetleg". Majd ha rokkantnyugdíjas leszek" kapok kölcsönt - ezt mondják.
A béren kívüli juttatás, cafeteria jár mindenkinek, vagy a vállalkozó dönti el, hogy ad-e? Folyamatos munkarendben dolgozunk 4 műszakban, de a béren kívül semmi más juttatásban nem részesülünk.
4 hónapos munkaidőkeretben, heti 35 órában, órabérben dolgozunk. Mint tudjuk, amikor óra- vagy teljesítménybér alapján történik a munkavállaló díjazása, a munkaszüneti napra távolléti díjat kell számolni /ha az hétköznapra esik és tényleges munkavégzés nem történik ezeken a napokon/. 146. § (3) A munkavállalót távolléti díj illeti meg (...) d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Ez számomra, laikus számára azt jelenti, hogy példának okáért az augusztus havi fizetésemkor a bérpapíromon szerepelnie kellene a munkaszüneti napnak és az arra a napra számfejtett munkaidőmnek. Augusztusban 18 napot dolgoztam /naponta változó munkaidő, összesen 135 órát/, volt 1 nap szabadságom, a heti 2 szabadnapom megvolt, ünnepnap nem dolgoztam. Munkaidőkeretem nyilvántartási óraszámába ebben a hónapban 149 óra került be /135 óra ledolgozva+7 óra szabadság+7 óra ünnepnap - bár ez a keretben nincs külön nyilvántartva/. Bérpapíromon a 135 óra alapján kaptam törzsbért, illetve kifizetésre került a szabadságom 7 órája is. Augusztussal zártam továbbá a munkaidőkeretemet is, így munkakeretvégi túlóraként elszámoltak még 9,5 órát. Munkaszüneti napnál 1 napot és 0 órát tüntettek fel. Jogszerű-e és jól értelmezem-e, hogy munkáltatóm ebben az esetben a munkaszüneti napra vonatkozó távolléti díj kifizetése helyett az arra napra számítandó 7 óra munkaidőt az úgynevezett perselybe, azaz a munkaidőkeretembe számolja el - így jelen esetben pont kifizette munkakeret végi túlóraként /távolléti díj helyett/, amivel még talán jobban is járhattam. Kérdés, hogy mennyiben jogszerű ez a számolás, ha például augusztussal kezdem a munkaidőkeretemet, és a következő 3 hónapban annyival kevesebbet dolgozok, hogy ez a 7 óra /munkaszüneti napi munkaóra/ időközben a keretemből "eltűnik", így gyakorlatilag semmilyen módon nem kerül kifizetésre, hiszen a havi bérszámfejtéskor csak a ténylegesen abban a hónapban ledolgozott munkaidőmmel számolnak.
Szeretném megkérdezni, hogy az mit jelent az hogy a betegség 2014.09.01-ről véleményezhető. A férjem 2014.12.08-án szívrohamot kapott kórházba került és 2015.06.02-án leszázalékolták, nem dolgozhat, rokkantnyugdíjat kap. 1973 óta dolgozott ez az egy munkahelye volt addig még beteg nem lett és le százalékolták.
Édesanyámtól megvonták a 40 százalékos leszázalékolt nyugdíját azelőtt és ezután bejelentett munkaviszonya volt ez év októberéig, újra beadta a bizottsághoz a papírját és így B2-es rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg nála, ha igénybe veszi a rokkantsági nyugdíjat akkor arra a közbeeső időre míg dolgozott megkapja e visszamenőleg a nyugdíjat?
Ismerősöm egyetemre jár, közben havi 5 napot alkalmi munkával bejelentve dolgozik egy cégnél. Most az egyetemtől is kapott ajánlatot diákmunka keretében. Eddig ő nem fizetett adót, csak a cég napi 1000 ft-ot utána. Ha ezt is elvállalja, mi az adózás metódusa? Összevonódik, vagy külön kezelendő?
Részmunkaidőben nálunk dolgozó munkatársunknak milyen juttatási elemeket adhatunk kedvező adózással, ha tudjuk, hogy a másik munkahelyén is kap cafeteriát?
Szeptember 1-től - nyugdíjba vonulás előtti - felmentési időmet töltöm, munkavégzés alóli felmentéssel. A szeptember 1-i pedagógus béremelésről megkaptam az értesítést, de a fizetési jegyzéken távolléti díjként mégis a korábbi bérem szerepel. Jogos ez, vagy reklamáljak a munkáltatómnál?
Benyújtsak-e fellebbezést a határozat ellen, amelyben az alábbi kódokkal F2030, F7090, D5610, G4090, E7850 c1 minősítést kaptam? A foglalkozási rehab minősítése: javasolt. A 4 órás munkára, melyet irányítás mellett végzek - terápiás célzattal-szükségem van, 21 éve dolgozom egy vállalatnál. 5 éve rokkantként. Korábban végzett munka javasolt. Melyik a jobb minősítés számomra, hogy dolgozhassak? A c1 vagy a c2? Állapotom sajnos végleges, szüleimmel élek, az ő támogatásukra szorulok, de nem helyeztek gyámság alá. Ez fontos lenne? Ha táppénzen leszek, nem jár az ellátás?
2009 júliusa óta vagyok szülési szabadságon, fizetés nélküli szabadságom (2 gyermekem született). Kisebbik gyermekem nemsokára betölti 3. évét, lejár a gyes. Saját cégben dolgoztam, mint munkavállaló, de nem ennél a cégünknél szeretnék a jövőben dolgozni. Kérdésem, az lenne, hogy mint munkáltató, hogy tudom saját munkaviszonyomat minél gyorsabban, olcsóbban megszüntetni? Úgy gondoltam, még a gyes alatt közös megegyezéssel felmondanék, felmondási idő letöltése nélkül. Így a következő munkáltatóm érvényesítheti utánam a kedvezményeket, mint gyesről visszatérő munkavállaló? A szabadságot, ha jól gondolom, mindenképp ki kell fizetni. Van arra mód, hogy ezt a költséget a minimálisra csökkentsem?
Most kaptam kézhez a Megvált.munkakép.szem. ellát.irány.kérelem elbírálását. Elutasították. C2-es kategóriába soroltak. Mivel 2000. júiustól 2012.márciusig 2963 elismert biztosítási napom van, ami állítólag kevés. 2012-től hivatalosan bejelentett alkalmi munkából éltem 2015 januárig. Érdemes-e fellebbezni? Lehet e ilyenkor bármit csinálni, hogy valamicske jövedelemre tegyek szert legalább addig, míg reményeim szerint javul az állapotom? Jogosít -e ez a C2-es minősítés bármiféle kedvezményre? Gyerekeimmel kapcsolatban/ iskolai kedvezményekre gondolok/ vagy utazási kedvezményre vagy bármi nemű szociális ellátásra helyi szinten?
Párom 2012. márciusa óta van itthon a gyerekekkel folyamatosan tgyás, gyed, gyes állapotban. A gyerekek 2012 március, 2013 november és a harmadik 2015 januárjában fog születni (tehát további 2 évig itthon fog maradni). Ez idő alatt 50 nap szabadsága halmozódott fel ezidáig, a következő években még tovább fog gyarapodni. A kérdésünk az lenne , amennyiben a munkáltató beleegyezne, törvényileg lehetséges-e kérelmezni az eddig felgyülemlett szabadságok gyed státusz alatti kifizetését, ezzel csökkentve a felhalmozódást?