Az Osztrák Nemzeti Bank uniós munkaerő-piaci rugalmasságról szóló tanulmányából kiderült: a sokat emlegetett minimálbér ügyében korántsem vagyunk olyan rossz pozícióban, mint hittük. A jelentésből kiderült: a középmezőny mögött vagyunk, lehagyva Lettországot és a franciákat.

21 milliárd forinttal szán többet jövőre munkahelyteremtésre, foglalkoztatás-bővítésre a kormány annak érdekében, hogy ötven-hatvanezerrel több embernek legyen munkája - jelentette be Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a délelőtti soron kívüli kormányszóvivői tájékoztatón

Az Employment in Europe 2004 című kiadvány statisztikus és analitikus hátteret ad az egyes nemzeti akciótervek éves értékeléséhez a Közös Foglalkoztatáspolitikai Jelentések számára. A kiadvány 1998 óta minden év szeptemberében megjelenik, az idén is kiadta az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Főigazgatósága. A kiadvány első, az európai munkapiacot áttekintő fejezete kedvező képet alkot a magyar munkapiac utóbbi éveket jellemző fejleményeiről. A fejezet adatai a magyarországi foglalkoztatás mintegy három százalékos bővülését mutatják 2003-ra.

A szakképzés átalakítása mellett a megszerezhető szakmák jelentős csökkentését is tervezi az Oktatási Minisztérium 2006-ig bezárólag. A szerkezetváltás 5,3 milliárd forintot eszmészthet fel.

Nőtt a kereslet a 40 éven felüli dolgozók iránt - derült ki egy megismételt felmérésből, melyet Neumann International Tanácsadó Kft. készített. Kiderült, a nemzetközi, többségében kereskedelemben tevékenykedő cégeknél összességében 10-15 százalékos a 40-45 év felettiek aránya.

A Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv célja, hogy 2006-ig a munkavállalók száma 100-150 ezerrel emelkedjen - ezt mondta Burány Sándor munkaügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.

A felsőoktatás arányaira és irányaira a munkaadóknak befolyással kellene lenniük - fogalmazódik meg a megállapítás a diploma és a munkaerőpiac kapcsolatát vizsgáló tanulmány kapcsán.