Alacsony a foglalkoztatási ráta Magyarországon, különösen az alulképzettek, a nők és az idősebb munkavállalók körében - állapítja meg az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai ajánlása.

Csaknem időarányos, 45,4 százalékos volt a munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségeit javító aktív eszközök keretének első féléves felhasználása. Az erre a célra szánt több mint 50 milliárdos éves keretből eddig csaknem 23 milliárdot használtak fel.

A szakértők szerint az ország versenyképességének fenntartása érdekében a kormánynak be kell avatkoznia, hogy a 45 év fölöttieket bent tudja tartani a munkaerőpiacon -írja a Világgazdaság.

Nem csökken a felsőfokú oktatás iránti érdeklődés, de a frissen végzett diplomások egyre nehezebben találnak állást, olvasható a Világgazdaság cikkében.

Augusztusban akár másfélszeresére is nőhet a hazai diplomás munkanélküliség. Az elhelyezkedési gondok ellenére töretlen a felsőfokú képzés iránti igény: a legnépszerűbb szakok a bölcsész, a gazdasági és a jogász. Pedig a diplomás munkanélküliek többségének ilyen képzettsége van.

Magyarországon az aktív korú nők 51 százalékának van munkája, az Európai Unióban ez az arány 56 százalék, ami közeli érték a közösség 2005-ös célkitűzéséhez.

A legnagyobb hátrányos helyzetű munkavállalói csoport esélyein akar javítani a kormány által elfogadott program. A vállalakozói támogatáson kívül szakképzést is kínál, a közigazgatásba is igyekszik bevonni a romákat.

Hogyan közelítsünk a teljes foglalkoztatáshoz? Mitől javul a munka minősége és a termelékenység? Mi lesz a munka nélkül maradókkal? A válaszokat a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervnek kell megadnia.

A legjobb magyarországi cégek alkalmazottai majdnem ugyanolyan elégedettek, mint az unió korábbi tizenöt tagállamában dolgozók, de az átlagos magyar munkavállalónak kevesebb önállóságot hagynak főnökei.

Tavaly a regisztrált munkanélküliek 15 százaléka nem kapott érdemi segítséget egy év alatt - áll a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2004-es Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv tervezetéban.