A teljesítményértékelési rendszer - más vállalati rendszerekhez viszonyítva - nem drága. Ha jól értékelnek a vezetők, a ráfordított költségekhez képest nagy hasznot hajthatnak, de csak akkor, ha jól használják. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a vezetők korántsem tudatos értékelők, sem az értékelés módszertanát, sem annak szervezeti hatásait nem ismerik eléggé. Pedig az értékelés, függetlenül bármilyen rendszertől, a vezetői munka elválaszthatatlan része.

A magyarországi német vállalatok ügyvezetői az idén átlagosan 14,7 millió forintot keresnek, ami hozzávetőleg 12 százalékkal magasabb a tavalyi átlagnál. Legkedveltebb autójuk az Audi. A szakképzett munkaerő kínálata továbbra sem kielégítő, a tavalyihoz képest azonban valamelyest javult a helyzet - áll egy közelmúltban elkészített tanulmányban.

Miközben a magyar átlagdolgozó mindössze harmadát-negyedét keresi egy nyugat európai alkalmazottnak, addig a hazai felsővezetőknek már sikerült a felzárkózás nyugat-európai társaikhoz, a fizetésbeli különbség elhanyagolható - derült ki a Napi Gazdaság mai számából. Ma a magyar menedzserfizetések nyolcszázezer-egymillió forint körül kezdődnek.

Nagy dilemma a szociális segély kérdésköre, de nem csak a kormány számára! A törvény szerint az nem részesülhet szociális segélyben, akinek a háztartásában már más személy dolgozik és ezzel túllépik az előírt jövedelemhatárt. A törvénynek mindegy is az, hogy csak száz forinttal több a kelleténél. A törvény az törvény! Közben pedig odafordul egy asszony a riporterhez: "Ha otthon ülök és lógázom a lábam, ketten majdnem ugyanannyi segélyt kapunk, mint amennyi fizetést most hazaviszek. Tessék mondani, akkor meg minek dolgozzak?"

Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) 2004. december 14-én - figyelembe véve az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT) a versenyszférára vonatkozó 2005. évi 6%-os bruttó átlagkereset-növelési ajánlását is - megállapodott arról, hogy a költségvetési intézményi szférában működtetett illetményrendszerek 2005. évi változtatására (a szükséges törvénymódosításokra) az átlagosan 6%-os éves bruttó keresetnövekedés megvalósítása érdekében az alábbi javaslatokat teszi.

A munkaadónak köztisztviselők esetében évente teljesítményértékelést, négyévente pedig minősítést kell tennie írásban. A szempontokat maga állíthatja össze, ám az értékelésnél nem elegendő számszerűen osztályoznia, hanem tényekre alapozva kell indokolnia. Egy augusztusi szegedi bírósági ítéletben a munkaadó pert vesztett nem megfelelő teljesítményértékelés és minősítés miatt.