A magas munkanélküliség nem hugaricum

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy tizenhat éves csúcsra, 11,4 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta 2009 decembere és 2010 februárja között, a ráta 2,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 726 ezer, a munkanélkülieké 479 ezer volt. Az MTI érdeklődésére a KSH közölte, hogy 1994 első negyedéve óta, amikor 11,5 százalék volt a ráta, most volt a legmagasabb a munkanélküliek aránya.

Szollár Domokos közleményében leszögezi, hogy a nemzetközi gazdasági válság egyik legsúlyosabb következménye a világszerte drasztikusan emelkedő munkanélküliség. Mint írja, az állástalanok számának növekedése nem hungaricum, Európa szinte valamennyi országa ugyanezzel a problémával küzd. Spanyolországban például 18,8, Szlovákiában 13,7, Írországban pedig 13,8 százalékos a munkanélküliség a január végi adatok szerint. Lengyelországban, ahol az Európai Unióban egyedüliként tavaly 1,7 százalékkal bővült a gazdaság, februárban 13 százalékra nőtt a munkanélküliség. Hozzáteszi, hogy sajnos ez a hatás Magyarországot sem kerülheti el, a válság miatt mintegy 70-80 ezer ember veszítette el állását a piaci szférában.

Felhívja a figyelmet arra, hogy míg a magyarországi munkanélküliségi mutató megfelel az EU átlagának, a hazai gazdaság zsugorodása nagyobb. Magyarország gazdasága 2009-ben 6,3 százalékkal zsugorodott, és a kormány az idei évre is 0,2 százalékos csökkenést vár.

Szollár Domokos tájékoztat arról, hogy a kormány több intézkedéssel igyekszik ellensúlyozni a gazdasági válság okozta hatásokat.

Felsorolja, hogy a 2009-es munkahelymegőrző pályázatokra meghirdetett több mint 52 milliárd forintból összesen 69.750 munkahely közvetlen támogatására nyílt lehetőség, közvetetten pedig 145.500 munkahelyet lehetett megőrizni. A munkahelyteremtő támogatások 2,1 milliárdos forrásaiból pedig 2.300 új munkahely létesült.

Emlékeztet arra, hogy 2009-es programok nagy része lezárult, a kormány viszont éppen ezért 2010-ben új forrásokat és új pályázatokat nyit meg annak érdekében, hogy még több munkahely maradhasson biztonságban és még több munkahely jöhessen létre. Elvárásaik szerint a 2010-es központi munkahelyteremtő programok révén 2.000 új munkahely teremtődhet meg 1,7 milliárd forintból. Ezen túl a kormány 500 millió forint kerettel 4.000 munkahely megőrzésével számol a külön központi program segítségével.

A kormányszóvivő szerint a foglalkoztatást segíti elő az Út a munkához program is, amelynek segítségével közel 100 ezer, korábban tartósan munkanélküli ember kerülhetett vissza a munka világába. A program 2010-ben megnövelt forrásokkal folytatódik, míg a 2009-es költségvetésben 97 milliárd, a 2010-es költségvetésben 110 milliárd forint állt rendelkezésre, amely további 7,5 milliárd forint uniós forrással egészül ki.

Hangot ad annak a megállapításnak is, hogy amíg a gazdaság teljesítménye nem növekszik, addig a foglalkoztatottak száma sem fog emelkedni. Éppen ezért a kormány a munkahelymegtartó és munkahelyteremtő intézkedések mellett a munkára rakódó terhek csökkentésével is enyhíti a gazdasági válság munkaerő-piaci hatásait.

Számításaik szerint a személyi jövedelemadó csökkentésének eredményeként 2010-ben 10 adózóból 9 az alsó, 17 százalékos kulcs szerint adózik és egy átlagosan 200 ezer forintot kereső munkavállaló havonta 15 ezer forinttal többet visz haza. A munkáltatói járulék 5 százalékpontos csökkentésével pedig a magyarországi vállalkozások összesen mintegy 400 milliárd forintot tudnak megtakarítani 2010-ben - közli a kormányszóvivő.