A paksi beruházás az évszázad üzlete Oroszországnak

A volt miniszterelnök pénteken sajtótájékoztatón elmondta: azzal, hogy az orosz kormány csütörtökön nyilvánosságra hozta a hitelszerződés részleteit, lebuktatta az Orbán-kormányt, amely hazudott a beruházásról.

A paksi bővítés rossz üzlet Magyarországnak - jelentette ki Bajnai Gordon. Hozzátette: a bővítéssel a kormány mai árfolyamon 3120 milliárd forinttal növeli az államadósságot, az elektromos áram ára a duplájára fog emelkedni, és az is világossá vált, hogy a hitel kamata nagyjából a kétszerese a korábbi IMF-kölcsönnek.

Huszonegy éven keresztül minden magyar családnak évi 100 ezer forint "atomadót" kell fizetnie azért, hogy Oroszországnak törlesszünk - fogalmazott.

Az Együtt-PM szövetség vezetője szerint a kormány hazudott, amikor azt állította, Magyarországnak a beruházás időszakában nem kell önrészt fizetnie. A hitelszerződés tervezetéből kiderül, hogy az országnak minden évben, akár már idén is, átlagosan 80 milliárd forint önrészt kell fizetnie - közölte.

Bajnai Gordon szimbolikusnak nevezte, hogy a hitel törlesztőrészleteit 2026-tól minden év március 15-én kell visszafizetni.

A volt kormányfő egy kérdésre azt mondta: ha igaz volt kabinetfőnökének állítása, és Matolcsy György 2011 novemberében gazdasági miniszterként egy ebéden valóban elmondta a Goldman Sachs bankárainak azt a még nem publikus információt, hogy Magyarország felvette a kapcsolatot a Nemzetközi Valutaalappal, akkor megszegte hivatali esküjét és szakmai hibát követett el. Szerinte a piacfelügyeleti mellett büntetőeljárásnak is helye lehet, Matolcsy Györgynek pedig le kellene mondania a Magyar Nemzeti Bank vezetéséről.

NGM-államtitkár: kamatot csak hitellehívás után kell fizetni

A paksi bővítéssel kapcsolatos orosz hitel után kamatot csak azt követően kell fizetnie Magyarországnak, hogy valamekkora finanszírozást már lehívott, és csakis a már lehívott összeg után - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MTI-vel pénteken. Orbán Gábor egyben megerősítette, hogy a paksi bővítésre az orosz féllel kötött pénzügyi megállapodásban rögzített finanszírozási konstrukció rendkívül kedvező magyar szempontból.

A minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára valótlannak, félrevezetőnek nevezte azokat a híreszteléseket, amelyek szerint előre kellene kamatot fizetni a hitelért.

"A paksi bővítés finanszírozására két lehetőség között választhattunk: vagy megpróbáljuk a piacról felvenni a szükséges forrásokat, vagy egy államközi szerződés keretében alakítunk ki egy finanszírozási konstrukciót. Az utóbbival a magyar állam által elérhető piaci hitelnél átlagosan 115 bázisponttal alacsonyabb kamaton jutunk forráshoz" - tette hozzá.
Megjegyezte, hogy ezzel az évente átlagosan elérhető megtakarítás 18 milliárd forint.

Több mint 32 év alatt összesen közel 600 milliárd forintot spórol a magyar állam, ennyivel olcsóbb Magyarország számára az orosz állammal kötött finanszírozási megállapodás, mint bármely más konstrukció - hangsúlyozta.

Közölte: a tárgyalások során az derült ki, hogy a magyar állam szempontjából kedvezőbb, ha a finanszírozás önrészét az építkezés alatt elnyújtva biztosítja, mert így nem egy vagy két év alatt, hanem több mint 10 évre elnyújtva jelentkezik a magyar államnak pénzügyi kötelezettsége.

"Így nem egy vagy két nagy összegű kifizetés terheli az államot egy adott évben, hanem elnyújtva, kezelhető, kisebb összegek" - mondta.

Az MTI azt követően kérdezte az államtitkárt, hogy az orosz kormány jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodás tervezetét és utasítást adott az aláírásra. A dokumentumban, amely csütörtökön jelent meg a hivatalos (állami) jogi információs portálon az áll, hogy a magyar fél 2014-től évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de nem később, mint 2026 március 15-éig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, és az utolsó 7 évben 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata.

Az első hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 25 százalékát kell 14 egyenlő részben törleszteni, a következő hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 35 százalékát 14 egyenlő részben és az utolsó hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 40 százalékát 14 egyenlő részben.