A részmunkaidős munkavégzés konzerválja a szegénységet
A részmunkaidős munkavégzés nem kedvező a családok anyagi helyzete szempontjából, mert konzerválja a szegénységet - állítja Borbély Szilvia, az Európai Szociális Alap és a magyar kormány támogatásával megjelent elemzésben.
A részmunkaidős foglalkoztatásról készült tanulmány szerint a foglalkoztatási ráta növelésére, a családi élet és a munka összehangolására a részmunkaidőnél sokkal kedvezőbb hatással van a távmunka, vagy az azzal kombinált rugalmas vagy kötetlen munkaidő. Borbély Szilvia rámutat: az alacsony bérszínvonalú országokban a részmunkaidős foglalkozással megszerzett jövedelem rendkívül alacsony. A részmunkaidős foglalkoztatás előmozdítása ezekben az országokban könnyen a jövedelemegyenlőtlenségek növekedésének újabb forrásává válhat. Ráadásul a részmunkaidős foglalkoztatás a munkaadóknak sem feltétlenül előnyös, hiszen vannak olyan költségek (munkába járási és adminisztrációs költségek, egészségügyi hozzájárulás), amelyek azonosak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval - emlékeztet az elemzés készítője.
A részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a szakértők döntően két szempontból szokták fontosnak tartani Magyarországon - fejti ki Borbély Szilvia. Az egyik az aktív korúak - elsősorban a nők - visszavezetése a munkaerőpiacra, a másik az idősebb munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatása. A részfoglalkoztatás kedvelt módja továbbá a diákfoglalkoztatás, amelynek során a diákok tanulmányaik mellett vállalnak munkát. A felmérésben résztvevők adatai alapján a részmunkaidős munkavégzés leginkább a középiskolát végzett nőkre és az egyetemet vagy főiskolát végzett férfiakra jellemző. A részmunkaidőben dolgozó férfiak és nők kétharmada a versenyszférában, 22 százaléka a közszférában, és 10 százaléka a civil szférában található. A nők és férfiak egyaránt 40-40 százaléka fizikai dolgozó. Borbély Szilvia figyelemre méltónak tartja, hogy a részmunkaidőben dolgozók között viszonylag magas, 7,1 százalékos a vezetői állást betöltők aránya.
A felmérésből kiderül, hogy a részmunkaidős munkavállalás leginkább a nők számára jelent kényszerűséget. A teljes munkaidőben dolgozó nők és férfiak 28-28 százaléka szeretne kevesebbet dolgozni, míg a nem teljes munkaidőben dolgozó nők 22 százaléka, a férfiaknak viszont csak 13,8 százaléka vállalna több munkát. Az elemzés alapjául szolgáló internetes felmérésen 10 ezer magyar állampolgárt kérdeztek meg, akik közül 9 363-an válaszolták azt, hogy teljes munkaidőben dolgoznak, és 502-en (mintegy 5 százalék) nyilatkoztak részmunkaidős munakvégzésről.
A részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a szakértők döntően két szempontból szokták fontosnak tartani Magyarországon - fejti ki Borbély Szilvia. Az egyik az aktív korúak - elsősorban a nők - visszavezetése a munkaerőpiacra, a másik az idősebb munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatása. A részfoglalkoztatás kedvelt módja továbbá a diákfoglalkoztatás, amelynek során a diákok tanulmányaik mellett vállalnak munkát. A felmérésben résztvevők adatai alapján a részmunkaidős munkavégzés leginkább a középiskolát végzett nőkre és az egyetemet vagy főiskolát végzett férfiakra jellemző. A részmunkaidőben dolgozó férfiak és nők kétharmada a versenyszférában, 22 százaléka a közszférában, és 10 százaléka a civil szférában található. A nők és férfiak egyaránt 40-40 százaléka fizikai dolgozó. Borbély Szilvia figyelemre méltónak tartja, hogy a részmunkaidőben dolgozók között viszonylag magas, 7,1 százalékos a vezetői állást betöltők aránya.
A felmérésből kiderül, hogy a részmunkaidős munkavállalás leginkább a nők számára jelent kényszerűséget. A teljes munkaidőben dolgozó nők és férfiak 28-28 százaléka szeretne kevesebbet dolgozni, míg a nem teljes munkaidőben dolgozó nők 22 százaléka, a férfiaknak viszont csak 13,8 százaléka vállalna több munkát. Az elemzés alapjául szolgáló internetes felmérésen 10 ezer magyar állampolgárt kérdeztek meg, akik közül 9 363-an válaszolták azt, hogy teljes munkaidőben dolgoznak, és 502-en (mintegy 5 százalék) nyilatkoztak részmunkaidős munakvégzésről.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Nők a kormányművek mögött - Lányok Napja a Boschnál
A Bosch idén tizenegyedik alkalommal, négy helyszínen engedett bepillantást az autóipari innováció és gyártás világába a Lányok Napján. A Bosch... Teljes cikk
NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti adószámláját
Az alkalmazásban a foglalkoztatási adatok is lekérdezhetőek. Teljes cikk
Jobban aggódnak a munkájukért a magyar dolgozók, mint tavaly év végén
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Rekordmennyiségű ember hagyja el hosszan tartó betegség miatt a munkahelyét 1 hónapja
- A budapesti hallgatók már csak egy hétig jelentkezhetnek az ingyenes egyetemi programra 2 hónapja
- Munka kisgyermek mellett: miért előnyös a kismama-szövetkezet? 2 hónapja
- A felnőtteknél is több alkoholt isznak az egyetemisták, minden második hallgató drogozott már 2 hónapja
- Itt a stratégia, hogy lesz Magyarország 2030-ra az Európai Unió egyik leginnovatívabb országa 3 hónapja
- A munkáltató csökkentheti a munkaidőmet 16 év után? 4 hónapja
- "Út a munkaerőpiacra" - ezzel az eredménnyel zárul a program Zalában 5 hónapja
- A kismamaműszak is válasz lehet a munkaerőhiányra 5 hónapja
- Jobbik: a mi sikerünk, hogy nem nő a másodállásban dolgozók és az egyetemisták adóterhe 6 hónapja
- Ingázók száma: EU-s csúcs közelben a budapesti agglomerációból munkába járók 6 hónapja
- Újra meghirdették a munka világába visszatérőknek szóló programot 7 hónapja