Hogyan járunk munkába, iskolába, mennyi időt vesz ez el?

A Bónusz Brigád szeretné elterjeszteni a közösségi autómegosztást Magyarországon, ezért novembertől mozgalmat indított azért, hogy minél több autós vigyen magával utasokat, ha közös az úti céljuk.

Mindenki életében fontos kérdés, hogy mennyit kell naponta utazni a munkahelyre, mennyi időt, pénzt és energiát visz el naponta az utazás? A 2018 novemberében készült online felmérésben résztvevők 71 százaléka egyazon a településen él és dolgozik. Ez az arány a fővároson és nagyvárosokon kívül jóval alacsonyabb: a községekben és kisebb városokban élőknek mindössze 26, illetve 37 százalékának nem kell naponta kimozdulni városából vagy községéből.

Milyen messze van egymástól az otthon és a munkahely?

Mindössze a kitöltők 1 százaléka mondta, hogy otthonról dolgozik, a legtöbben (28%) 5-10 km távolságra, 27 százalék pedig 11-25 kilométerre dolgozik a lakóhelyétől. A legszerencsésebbeknek a válaszadók 7 százaléka bizonyult: ők gyalogos távolságra dolgoznak/tanulnak otthonuktól, ugyanennyien vannak, akik naponta több mint 50 kilométert ingáznak. A községben élők munka- és tanulási lehetőségei az adatok alapján távol esnek otthonról: esetükben ez az arány sokkal magasabb, közel minden ötödik válaszadó ilyen nagy távolságra jár dolgozni.

Mennyi idő alatt érsz a munkahelyedre?

A legtöbben fél - egy óra alatt érnek be iskolájukba vagy munkahelyükre (36%), de alig marad el ettől a maximum fél óra alatt beérők (34%) aránya. A községekben és kisebb városokban élők utaznak a legtöbbet: nekik 24, illetve 23 százalékuk minden nap legalább 1 órát utazik a munkahelyére. És nyilvánvalóan délután ugyanennyit vissza az otthonukba.

Vannak, akik kifejezetten szeretnek hosszan utazni

Rráhangolódnak a munkára, elintéznek pár telefont, ránéznek a munkahelyi levelekre vagy épp ekkor jut idejük olvasni. A GKI Digital és a Bónusz Brigád arról is megkérdezte az oldal vásárlóit, hogy mit csinálnak utazás közben: a legtöbben (38%) zenét hallgatnak, a második legnépszerűbb tevékenység (29%) pedig az olvasás lett. Még örömtelibb, hogy a fővárosban még ennél is többen olvasnak a járműveken, közülük 37 százalék jelölte meg ezt. Az emberek negyede semmit nem csinál, a többiek a telefont használják időtöltésre: céltalanul nyomkodják (9%), játszanak (11%), chatelnek (17%), illetve munkahelyi emaileket intéznek (13%) rajta.

Milyen költséggel jár eljutni a munkába?

Fontos kérdés, hogy mindez mennyibe is kerül az embereknek? Nos, minden harmadik válaszadó 5 és 10 ezer forint között költ erre havonta, a Budapesten élők közel felének kerül ennyibe a napi utazás. 30 százaléknak sikerül 5000 forint alatt megúsznia az utazást, 9 százalék viszont több mint havi 25 ezret költ a munkába járásra. Ezt persze részben vagy egészben térítheti a munkahely, mégis a többség (64%) esetében ez nincs így. Minden ötödik válaszadónak részben téríti a munkába járás költségeit a munkahelye, 13 százalékuknak teljes egészében átvállalja az utazási költségeket a munkáltató.

Ami a munkába járás módját illeti...

Mmagasan (53%) a tömegközlekedést használók voltak a legtöbben a
válaszadók közül, a fővárosban 70 százalék választja a békávézást minden nap.

Saját autóba 35 százalékuk ül nap mint nap (ehhez jön még a céges autók, mellyel 5 százalék jár), még ennél is magasabb az autóhasználók aránya a megyei jogú városokban, a válaszadók közel fele így jut el nap mint nap munkahelyére, iskolájába. Az egészségesebb kerékpározást minden ötödik, a gyaloglást 16 százalék választja.

A Bónusz Brigád által novemberben indított #elviszlek mozgalomról a válaszadók 17 százaléka már hallott - a mozgalom lényege, hogy bárki regisztrálhat a nemfizetős megosztásos modell használatára a www.bonusz.hu/elviszlek oldalon. Aki ezt megteszi, az kap egy "elviszlek" matricát, amit könnyű kitenni a szélvédőre, bármikor levehető onnan, majd újra visszatehető. Ha egy autón bárki ezt a matricát látja, megkérheti a sofőrt, hogy ha azonos irányba mennek és persze van hely a kocsiban, akkor hadd szálljon be.