Megjelent: 7 éve

A színészi szerepépítés módszerének használata coaching során

A The Holiday című amerikai romantikus komédiában van egy jelenet, ahol a föhős, Iris (Kate Winslet) együtt vacsorázik a legendás Hollywood-i forgatókönyvíróval Arthur Abbott-tal (Eli Wallach). A lány válságos időszakot él át, nemrég lépett ki egy rossz kapcsolatból, maga alatt van. Az öreg író meghallgatja, elgondolkodik, majd elmondja, hogy egy filmben sokféle lehetséges karakter van, a probléma Iris-szal valójában az, hogy ő jelenleg élete filmjében nem a főszerepet, hanem egy másik, nem neki való karaktert játszik. Ez az éttermi jelenet erősen hasonlít egy coaching szituációhoz, Iris el is mondja a végén, hogy bár évek óta jár terápiára, ilyen elgondolkodtatót még senki nem mondott neki.

Tanulságos és valóban fontos kérdés, hogy saját életünkben főszerepet játszunk-e, vagy csak egy kevésbé fontos epizódszerepet. Vajon hősök vagyunk-e saját életünk filmjében? Számomra azért volt inspiráló ez a jelenet, mert mialatt a Business Coach Akadémián kvalifikációs vizsgámra készültem lehetőséget adott átgondolni a coachinghoz való viszonyomat, valamint megfogalmazni egy személyes és talán újszerű coaching koncepciót.

Sokféle utat jártam be eddigi életem során, de a színház valamilyen formában mindig meghatározó szerephez jutott. Folytattam színészi tanulmányokat, hosszú ideig tagja voltam társulatnak, illetve szabadúszóként is dolgoztam. A színházi alkotómunka mellett foglalkoztam forgatókönyv fejlesztéssel is. Mivel az évek során sokat dolgoztam szerepekkel, történetekkel, nagyon izgat, hogy ezt a fajta munkát, gondolkodásmódot hogyan lehetne összeházasítani a coachinggal, hogyan lehet a színházi, filmes gondolkodást, a színész felkészülésésnek folyamatát átültetni az üzleti coaching világába. Hogy adhatja meg a színjátszásról, a filmről, a karakterábrázolásról, valamint bővebben a művészet hatásmechanizmusáról, inspirációs erejéről való gondolkodás a coaching kereteit, kontextusát és eszközeit?

A szerepjátékot igen hatékony eszköznek tartom. Kommunikációs-, értékesítő- és tárgyalástechnikai tréningeken magam is tapasztaltam motivációs és pedagógiai erejét. De lényeges megjegyezni, hogy amivel foglalkozni kívánok az nem különböző szerepjátékok alkalmazása, illetve nem pszichodráma. Az általam elképzelt coaching folyamat során én coachként a színész szemszögéből teszek fel kérdéseket, s mindeközben arra bíztatom a coacheet, hogy képzelőerejét és intuícióját használva dolgozzon saját karakterén és találjon lehetséges válaszokat a problémájára.

A színészetben számomra a legnagyobb izgalmat, az igazi szellemi kalandot a figura kidolgozása, karakterének megalkotása, életének megismerése jelentette. Természetesen a színész e folyamat során mindig magából építkezik. A próbákon, illetve a hosszú "szerepépítő séták" során igazából saját magamról gondolkodtam, önmagamról tudtam meg meglepő dolgokat, s lehetőségem volt minőségi időt fordítani arra, hogy foglalkozzam gondolataimmal, érzéseimmel, emlékeimmel. Sok belső utazáson vettem részt a magam, illetve a karakterek világában. A szerepből az ember mindig megtanul önmagáról valami újat, feltár addig ismeretlen színeket, vagy olyan, arcát mutatja meg, amit addig nem ismertek. Ezzel meglepi önmagát és a környezetét, valamint olyan belső erőforrásokat mozgat meg, amelyeknek korábban még nem volt tudatában. Úgy érzem, személyiségfejlődésemhez nagyban hozzájárultak eddigi szerepalkotási folyamataim, s hiszem, hogy mindez magvalósítható egy coaching folyamat során is hasonló élményt nyújtva a coachee számára.

A coaching magas szinten űzve művészet. Azon kívül, hogy pontos tervezésen alapul, nagy szerephez jut benne az intuíció, az inspiráció. Egymástól látszólag távol álló dolgokat összekapcsolva tudunk újféle módon megközelíteni problémákat. Bátran asszociálva szinte mindent be lehet építeni a coachingba, ami hasznos és gazdagítja azt. Így érzek a színházi és filmes gondolkodással kapcsolatban is. Úgy vélem, és ezzel nem vagyok egyedül, hogy a művészet és coaching találkozása megtermékenyítő hatású lehet. A coachee számára izgalmas, érdekes kontextust hoz létre, másrészt a színészi gondolkodás beépítése a coachingba segítheti az ügyfelet abban, hogy merőben új perspektívából tekinthessen bizonyos problémákra, illetve különféle eszközöket, gyakorlatokat alkalmazva elérhetjük azt, hogy a változást ne csak száraz, racionális megfontolásból akarja, hanem teljes érzelmi, fizikai, szellemi lényéből.

A színész munkája során, a szerepre való felkészülés folyamán gyakran találkozik coachinghoz hasonló helyzetekkel. Erre az egyik legjobb példa a rendező és színész kapcsolata. A rendező (optimális esetben) arra törekszik, hogy a legjobbat hozza ki a színészből. A próbák folyamán végigvezeti a szerepépítés útján, s mindent megtesz azért, hogy a színész meg tudja alkotni a figurát. Ez a komplex feladat, hasonlít az edző-sportoló, valamint a coach-coachee kapcsolatra is. Mindegyikben közös vonás a kísérés, a támogatás. A jó rendező helyzetbe hozza a színészt, ahol az meg tudja tapasztalni a figura érzéseit. A jó rendező segít mozgósítani a színész belső erőforrásait, segít felszínre hozni a színész rejtett tartalékait. A jó rendező működésbe hozza a színész tehetségét. A jó rendező inspirál és elgondolkodtat. Nagyon lényeges az a mód, ahogy pár pontos mondattal, instrukcióval, jól megfogalmazott kérdéssel végigvezeti a színészt az úton, befolyásolva, irányítva alkotó folyamatát. A rendező mindenekelőtt abban segít, hogy a színész magából kiindulva megalkossa a figurát és azt belehelyezze az előadás kontextusába.

A coaching folyamán a coach van a rendező szerepében. Azon munkálkodik, hogy ügyfele kihozza magából a legtöbbet és hasonlóképpen a színészhez a legjobb formáját fussa. A coaching természetesen a kísérésről és támogatásról szól, és amiképp a színész is akkor érzi jól magát, ha úgy érzi ő szülte meg a szerepet, úgy a coachee is akkor lesz elégedett, ha ő találja meg a megoldást a coach bábáskodásával. A coaching folyamat során a coachnak, hasonlóképpen a rendezőhöz arra kell törekednie, hogy helyzetbe hozza az ügyfelet, hogy alkalmas hangulatot teremtsen az együtt gondolkodásra. A jó coach a rendezőhöz hasonlóan dicsér, inspirál, terelget és időről időre feltesz lényeglátó, pontosan megfogalmazott, a folyamatot előrevivő kérdéseket.

A színészet felől érkező coach megközelítésében az ügyfél is szerepet épít. Szerepét egy munkahelyi környezetben. Esetünkben ez a szerep jeleníti meg az elérni kívánt állapotot. A coachee a jelenlegi problémáira adott válaszok és a célkitűzés után kezdhet el dolgozni az általa megfogalmazott szerepen, amelyet aztán egy igazán jó színészhez hasonlóan nem pusztán játszani, hanem élni fog. Ami azt jelenti, hogy szerepét meg tudja tölteni lélekkel, egyéniséggel, hitelességgel. Az élet különböző területein, így munkahelyünkön is különböző szerepeket töltünk be. Hasznos tudatosítani azt, hogy ezek a szerepek miben különböznek egymástól, s hogy pontosan mi az a szerep, amin dolgozni akarunk. Nevezhetjük ezt az elérni kívánt állapotban lévő személyt a karakternek, vagy a figurának. Ez az, amin dolgozunk, ez az a figura, akit a coachee megalkot magából.

Itt érdemes elgondolkodni azon, hogyan is dolgozik a színész a szerepén? Hogy formálja meg a figurát? Hogy lényegül át az eljátszandó karakterré? A színészi szerepépítés természetesen sokféleképpen történhet. Egyik lehetséges folyamatát nagyon érzékletesen, pontosan és részletesen írja le a nagy orosz író unokaöccse, a úgynevezett módszer alapú színjátszás egyik kidolgozója Mihail Csehov A színészhez című könyvében. A szerep felépítése komplex folyamat, amely a szöveg olvasásától, elemzésétől indulva egyéni és csoportos munka formájában halad a próbák során át az előadásig. Ezen folyamaton belül esetünkben az a munkafolyamat érdekes, amelyet a színész magában végez párhuzamosan a próbákkal egy színpadi előadásra, vagy egy filmszerepre készülve, s amelynek során fantáziája és kreativitása segítségével megalkotja a figura képzeletbeli testét, karakterét, múltját, jelenét, valamint célkitűzéseinek rendszerét. Fokozatosan elkezdi először magában életre kelteni a megformálni kívánt személyt. Ez az a része a szerepépítésnek, amelynek bizonyos pontjai párhuzamba állíthatók azzal a folyamattal, melynek során a coachee dolgozik coach-ával együtt az elérni kívánt állapoton.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül láthatunk néhányat ezek közül. Miközben áttekintjük a főbb pontokat megpróbálok rávilágítani arra, miként tudnánk az adott megközelítést egy coaching folyamat során használni.

  • A figura elemzése. Az elemzés során a színész először a figurának a darab kontextusában betöltött szerepét vizsgálja, megfogalmazza benyomásait vele kapcsolatban, és elemzi annak megnyilvánulásait. Ez a coaching folyamatban megfeleltethető a helyzetelemzésnek. Megvizsgálhatjuk a coachee karakterét, vagy például azt, hogy milyen szerepet tölt be az adott szervezetben. Hasznos lehet, ha a színészhez hasonlóan a coachee is megpróbálja először kivűlről szemlélni ezt a figurát (ami esetünkben ő maga), s benyomásait egyes szám harmadik személyben megfogalmazni róla. Hasznos lehet az eltávolítás által behozott más nézőpont.
  • A figura múltjának, mozgatórúgóinak, feltárása. A színész egyrészt összegyűjti a karakter múltjára vonatkozó információkat, másrészt fantáziája segítségével múltat "gyárt" a karakter számára. A coaching során nyilván ismert a karakter múltja, itt inkább az a kérdés, az ügyfél mit tart fontosnak kiemelni, ami segítheti céljának elérésében. Azt is szem előtt kell tartani azonban, amit Robert Cohen fogalmaz meg A játék hatalma című könyvében: "A szereplőt a jövő vonzza és nem a múlt taszítja előre." Tehát inkább az utóbbira koncentráljunk. Nagyon izgalmas feladat a színész számára a karakter mozgatórugóinak, motivációinak kiderítése. Nemkülönben izgalmas kihívás ez a coachee számára is. Érdemes is itt elidőzni a célok megfogalmazása előtt, vagy után. Feltárhatjuk azt, hogy mik az általános mozgatórugói az ügyfélnek, illetve azt, hogy igazából mi motiválja egy bizonyos cél elérésében.
  • A figura céljainak meghatározása. Ez egy nagyon lényeges szakasza a szerepalkotási folyamatnak, amelyben a színész a szereplő viselkedésének nem annyira az okait, mint inkább a céljait keresi. Nagyon fontos, hogy a színész tisztában legyen a figura céljaival, és, hogy szinte lekottázza lépésről lépésre, jelenetről jelenetre, mit akar figurája elérni. Ezenkívül meg kell határoznia a nagyobb, átfogóbb célokat is. Célkitűzések egész rendszerét kell felépítenie. Ezzel a részletességgel érdemes felépíteni a coachee céljainak összességét is. A figura célkitűzéseinek megalkotása során mindig konkrét cselekvések megfogalmazására törekedjünk. Mihail Csehov ezenfelül így fogalmaz: "... egyetlen célkitűzést se próbáljunk soha színtiszta spekulációval kialakítani. Nem fog ugyanis ösztönözni bennünket. Az efféle célokat az ember talán tudja, de nem áhítja, vagy akarja. A célkitűzésnek a színész egész lényében kell gyökereznie, nemcsak a fejében." Ha a coachee célkitűzéseit ehhez hasonló módon foglaljuk rendszerbe, annak valószínűleg sokkal nagyobb lesz a motivációs hatása.
  • A figura képzeletbeli testének megalkotása. Ez az egyik legérdekesebb szakasza a folyamatnak. A színész képzelőerejének segítségével megteremti a figura képét. Vizualizálja az eljátszandó karaktert. Először a figura fizikumából indul ki, jelllemző gesztusokkal, külső vonásokkal ruházza fel a képzeleti képet. Tegyük ugyanezt át a coaching helyzetbe. Biztassuk arra ügyfelünket, hogy az elérni kívánt állapotban képzelje el magát kívülről. Azzal a részletességgel, amellyel a színész jeleníti meg képzeletbeli figuráját. Érdemes mindig a fizikumból, a külső jellemzőkből kiindulni. Mihail Csehov módszerét követve mindig innen indulunk a jellemvonások, érzések, képességek, intellektualitás felé. Ez a fajta vizualizálás a coachee önmagával szembeni tudatosságát is növeli.
  • Előképek keresése festményeken, fotókon. A színész fantáziáját megsegítheti, ha az elképzelt karakterhez hasonló előképet keres festményeken vagy fotókon. Lehet művészetből vett az ábrázolás, de igazából megfelel bármilyen fotó. A kép ábrázolhat ismert vagy ismeretlen embert, lehet valós, vagy fiktív szereplő is. Ez lesz a figura előképe. A coaching folymatban inkább arról van szó, hogy az ügyfél milyen szeretne lenni, kivel, vagy kikkel tud azonosulni, milyen előképekből szeretné összegyúrni az életben megformálni kívánt karaktert. Érdekes lehet azzal is eljátszani, hogy a coachee milyen filmbeli karaktert választana magának.
  • A figura többi szereplőhöz való viszonya. A színész elemzi a darab, vagy a forgatókönyv kontextusában figurájának a többi szereplőhöz való viszonyát. A coachee-val is megvizsgálhatjuk, kik az ő helyzetében, történetében a meghatározó szereplők és milyen velük a viszonya. Egy darabban, vagy forgatókönyvben minden karakter valamilyen funkcióval bír, nem véletlen, hogy pont ők szerepelnek a darabban, vagy a filmben, s nem véletlen, hogy pont velük kell találkoznia a hősnek. Mindegyikük valamilyen formában alakítja őt, interakciójuk során bontakozik ki története és teljesedik ki karaktere. Hasznos lehet, ha tudatosítjuk ügyfelünkkel, hogy így tekintsen a vele kapcsolatban lévő többi emberre is.
  • A figura belső közönsége. Fontos tudatosítanunk azt is, hogy mindannyiunknak van egy úgynevezett belső közönsége. E közönség alatt olyan embereket értünk, akik meghatározóak életünkben. Élő, s már nem élő rokonaink, barátaink, vagy akár ellenségeink. Amikor cselekszünk, sokszor ott van a tudatunkban valaki, vagy ott vannak valakik ebből a belső közönségből. Gyakran előfordul, hogy tudat alatt, vagy egy villanásnyi időre tudatosan reflektálunk is erre. "Igen, most büszke lett volna rám." "Vajon ehhez mit szólna?" A coachee-nak fontos számba vennie, kik tartoznak jelenleg az ő belső közönségéhez, illetve amikor majd eléri a célját, kikkel bővülhet ez a kör, kik lesznek maghatározóak benne?
  • A figura lényegének megfogalmazása egyetlen mondatban. Fontos a részletesség, az újabb és újabb szempontok behozása, de hasznos a színész és a coachee esetében is, ha egyetlen mondatba tudja sűríteni a figura lényegének megfogalmazását. Ezzel párhuzamosan hasonló tömörséggel azt is megfogalmazhatja, mi az alapvető különbség közte és a figura között. A színésznél ez a civil én és megformálandó karakter közti különbséget jelenti, a coachee-nál ez a jelenlegi helyzet és elérni kívánt állapot közti különbség lehet.
  • A figura erőforrásainak feltárása. Fontos, hogy a színész tisztában legyen a figura személyes erőforrásaival. Mi az, ami mozgatja a figurát? Mi ad erőt neki a cselekvéshez? Honnan merít önbizalmat? A coachee-nak is fel kell térképezni meglévő erőforrásait, valamint számba vennie, hogy bővülhet ezek köre a coaching folyamat során?

    Miután a színész ilyen módon megalkotta képzeletében a figurát, elkezdhet játszani vele (még mindig csak képzeletben). Változtatásokat eszközölhet, bizonyos dolgokat megváltoztathat, felnagyíthat, kicsinyíthet és folyamatosan dolgozhat azon, hogy minél árnyaltabb legyen a kép. A coachee hasonló módon dolgozhat vizualizált figurájával. Ezenkívül kérdéseket tehet fel neki. Mit tenne egy bizonyos helyzetben? Hogy reagálna? Milyen tanácsot adna egy konkrét problémával kapcsolatban? A válaszok a figura válaszai lesznek. Íly módon tud a coachee szemszöget váltani és igy tudja intuícióját működtetni. Ha a színészhez hasonlóan a coachee megteremti képzeletében azt a figurát, amivé válni szeretne és megvizsgálja abban az ideális állapotban, ahová jutni szeretne, értékes és eredeti meglátásokra tehet szert. Ha a színész pontosan kidolgozta ezt a képzeleti képet és elméjében testet öltött a figura akkor már könnyebb utat találni érzelmi és intellektuális világához. Egyre és egyre tökéletesíteni kell a képet, míg az önálló életre nem kel.

    A coachee számára azért fontos, hogy ilyen komplex módon jelenítsük meg figuráját az elérni kívánt állapotban, mert hogyha érzékeli a figura összetettségét, testi, érzelmi, intellektuális vonatkozásait sokkal megfoghatóbbá válik az elérni kívánt változás, másrészt, ahogy a színészben ilyenkor feltámad a játékkedv, a karakter megformálásának vágya, úgy erősödik meg a coacheeban a motiváció és a kedv, hogy véghez vigye a változást, amely így sokkal mélyrehatóbb lesz. Ez a folyamat nem száraz okoskodásról szól, annál sokkal komplexebb. Fontos szerepet kap benne az ihlet és intuició. Az ülések során először tisztes távolságból nézzük a figurát, kissé eltávolodunk tőle. Ez lehetőséget ad a tárgyilagos szemlélődésre. Majd ezután, hasonlóképpen a színészhez, a coachee belebújik az általa megalkotott figurába, s innentől kezdve nem játssza, hanem éli a szerepet.

    Ha megfogadjuk Arthur Abbott tanácsát és saját életünkben főszerepet szeretnénk játszani, illetve ügyfelünket is segíteni szeretnénk ebben, a karakterépítés módszere segíthet ennek elérésében, illetve hatékonnyabbá, eredményesebbé teheti a coaching folyamatot. Magyarul úgy mondjuk, a színész szerepet játszik, angol megfelelője az act, szó szerint a cselekvésre utal. Az előbbiről az öröm érzésére asszociálunk, az utóbbi az aktivitásról szól. Érdemes e két aspektust egyformán tudatosítani az ügyfélben. Fontos a konkrét cselekvés és a proaktivitás, de csak akkor lesz munkájában elégedett, ha választott szerepét örömmel ölti fel magára.

    Inotay Ákos színész-business Coach
    • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
    • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
    • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
    • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
    Follow hrportal_hu on Twitter