A vállalati tervezés konferencia ígéretes jeleket lát a magyar gazdaságban

A JVSZ Vállalati tervezés 2015 című konferenciáján Chris Mattheisen hangsúlyozta: Magyarországon a tartós növekedés érdekében a kedvezőtlen külső adottságok hatásait tompítani, a bizalmat pedig erősíteni kell, és kedvezőbbé kell tenni a befektetési környezetet.

A vezérigazgató szerint a jó gazdasági adatok – növekvő GDP, foglalkoztatás és fogyasztás, csökkenő infláció – mindegyikénél kérdés még, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhető kedvező trendek tartóssá, organikussá válnak-e.

Chris Mattheisen kifejtette: Magyarországon a növekedés egyik alapja az export, amely ugyanakkor ki van téve a nyugat-európai, és orosz folyamatoknak is, jelenleg pedig az ukrán válság sem semleges tényező az európai, és így a magyar gazdaság szempontjából sem. A beruházásokkal kapcsolatban elmondta, hogy ezek nagy része a közvetlen kormányzati intézkedéseknek köszönhető, így itt is kérdés, vajon e nélkül tudnak-e nőni a beruházások. A tartós növekedéshez beruházások kellenek, és az ország hosszú távú növekedéséhez tovább kell javítani a beruházások bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyított arányát, ezen belül pedig a magánberuházásoknak kell tovább bővülniük – emelte ki a Magyar Telekom vezetője.

Szólt arról is, hogy a fogyasztás ugyancsak folyamatosan javul, de itt is látható a kormányzati beavatkozás: nem kismértékben köszönhető ez a bővülés a rezsicsökkentésnek és a devizahiteles probléma rendezésének. Hozzáfűzte: a beruházásokat tekintve is az idő mondja meg, mennyire lesz tartós az emelkedés.

Utalt a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (DUIHK) korábbi felmérésére, amely szerint a magyarországi beruházási hangulatindex 2014-ben jelentősen javult, bár még így is alacsony szinten van, befektetési célpontként pedig Magyarország a szomszédos országokhoz képest még mindig csak a középmezőnyben helyezkedik el. Chris Mattheisen elmondta: bár a World Economic Forum legfrissebb, 2014-es versenyképességi jelentése szerint Magyarország három helyet előrelépve a 60. helyen áll, de a vállalkozásokat leginkább akadályozó tényező továbbra is a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága.

Csaba László elmondta: a nemzetközi pénzügyi rendszerben számos feszültség van, ezzel párhuzamosan pedig Magyarország fő európai uniós kereskedelmi partnerei nem bővülnek dinamikusan, a keleti partnerek között pedig Kínában is lassul a gazdasági növekedés, sőt India és a közel-keleti országok is strukturális lassulással küzdenek.

Úgy vélte, hogy a világgazdaságban trendforduló, korszakváltás van, a történelem pedig megmutatta, hogy ezekre a változásokra nem lehet elzárkózással reagálni.

Csaba László jelezte: álláspontja szerint a nemzetközi pénzügyi rendszerben több olyan jelenség is van, amely veszélyt jelenthet az olyan kis gazdaságokra mint Magyarország. Példaként említette az áttételes ügyletek visszatérését, és a "szolid" befektetések visszaszorulását, illetve, hogy a kormányok nem foglalkoznak az adóssággal, amíg "megy a szekér". Hozzátette: Magyarországon és világszerte is nagy a bizakodás, hogy a fellendülésnek soha nem lesz vége, és a válságok története azt mutatja, hogy épp az ilyen időszakokat követően jön a krízis.

A növekedési kilátásokkal kapcsolatban Csaba László kifejtette: a nemzetközi piacok nem bővülnek dinamikusan, és nem az energia a gazdasági növekedés kulcskérdése. Miközben az összes olajtermelő országban vér folyik, 100 dollár körül van az olaj ára, sőt további csökkenésre számítanak a szakértők, ez pedig mind az atom-, mind a megújuló energiák tekintetében jelentős gazdaságossági kérdést vet fel – vélekedett a szakértő, kiemelve, hogy az egyéb energiaforrások még ma sem bírnak jelentős árelőnnyel a hagyományosokkal szemben.

Csaba László szerint az a tudásgazdaság jelentheti a kiutat, amelynek kiépítése nem olcsó, mert a minőséggel kell versenyezni. Tudásgazdaság elsősorban a piacgazdaságokban tud kibontakozni, mert ott jellemző, hogy ha valakinek van egy ötlete, azt meg is tudja valósítani. A tudásgazdaság kialakításában a kormányzat is segíthet, nem közömbös a szerepe, de nem a kormányzat "fújja a passzátszelet" – fogalmazott a szakértő.