Anyagi megbecsülésre vágynak a tűzoltók

Az országban mintegy kilencezer hivatásos tűzoltó van, a vonuló létszám 7.800 fő, és egy 24 órás szolgálat alatt két és félezer tűzoltó áll ugrásra készen, hogy segítsen a bajbajutottakon, felszámolja a természeti katasztrófák okozta károkat. (Ezt évente mintegy 60 ezer alkalommal meg is teszik.) Ez a létszám 113 hivatásos, 67 köztestületi és 123 létesítményi tűzoltóságban oszlik meg. Emellett van 67 olyan önkéntes tűzoltóság is, amely mentési feladatokra is képes, így a 105-ös segélykérő számról riasztható, a mintegy 800, főként hagyományőrzés céljából alakult önkéntes egyesületből 500 pedig csak kisebb tűzvédelmi feladatok ellátására mozgósítható.

Dobson Tibor ezredes, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság dél-pesti régiójának tűzoltóparancsnoka, a Magyar Tűzoltó Szövetség szóvivője a legnagyobb problémának a tűzoltóságok visszaállamosításának tervét tartja, mert ez szerinte a tűzoltóság és az állomány sorsát is megpecsételné.

Véleménye szerint nem lehet elvenni azokat a pénzeket, ingatlanokat, eszközöket, amelyeket az önkormányzatok az elmúlt mintegy másfél évtizedben saját közösségük tűzvédelmére fordítottak, és az a terv, hogy újra az állam működtesse a tűzoltóságokat, nem megtakarítással, hanem igen magas többletköltséggel járna. Dobson Tibor példaként említve a fővárosi tűzoltóságot elmondta, az állami normatív támogatás olyannyira nem elegendő, hogy már május közepétől működésképtelenné válnának, ha az önkormányzat nem járulna hozzá a munkájukhoz évi 650 millió forinttal. Idén, mivel a fővárosnak még nincs elfogadott költségvetése, azonnali, 100 millió forintos finanszírozási előleget biztosítottak nekik, így a nyár elejéig biztonságosan el tudják látni a főváros tűzvédelmét - jegyezte meg.

A hivatásos tűzoltóságok idén 37 milliárdos, a létesítményi tűzoltóságok 300 millió forintos plusz juttatással kétmilliárdos, míg a tűzoltószövetség tagjai 122 millió forintos támogatásból gazdálkodhatnak.

A politikai csatározás, a hatalmi harc az állományra is rányomja bélyegét, de a szakmai felügyelet és a működést finanszírozó önkormányzat között is gyakran vannak nézetkülönbségek. A szakszervezetek és az önkormányzatok azt szeretnék, ha a személyzeti jogkörök a szakmai felügyeletet ellátó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól (OKF) a helyhatósági képviselő-testülethez kerülnének, és mivel ők működtetik az egységeket, ők választhatnának, jelölhetnének tűzoltóparancsnokot, s egyéb vezetőket.

Az önkormányzati és szakmai érdekképviseletek márciusban közös nyilatkozatukban azt javasolták a törvényhozóknak, hogy a személyzeti jogkörök mellett a fejlesztési, beruházási forrásokat is adják át az önkormányzatoknak, egyúttal megtartva az állam szakmai felügyeleti jogkörét. Véleményük szerint ezáltal hatékonyabbá, átláthatóbbá válik a tűzvédelem és benne a tűzoltóságok irányítása.

A gazdasági válság a tűzoltóságra is hatással van. A megszorító intézkedések miatt idén elmaradt a tűzoltómajális, a látványos felvonulásra, a fontos, családi programokkal egybekötött rendezvényre szánt összeget üzemanyagra, karbantartásra kell fordítani.

Bár a tűzoltókat törvény tiltja a sztrájktól, többször kilátásba helyezték a munkabeszüntetés valamilyen "ehhez hasonló" formáját. Részben azért, mert a tűzoltók anyagi elismertsége nincs arányban a társadalmi megbecsültségükkel, emiatt a hivatásos állomány tagjai gyakran túlterheltek, és csak másodállások vállalásával tudják fenntartani családjukat. A magyar tűzoltók fizetése európai viszonylatban az utolsó három hely között ingadozik már két évtizede. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) április elején demonstrációt helyezett kilátásba a kifizetetlen túlórák miatt. Ez a követelés, amely a heti 48 órán felüli munkaidőre vonatkozik, mintegy 10 milliárd forintot jelent. A megszorító intézkedések átgondolása miatt szervezett idei szakszervezeti tüntetéseken a tűzoltók is felvonultak.

A fővárosi szakszervezet azt követeli, a tömeges nyugállományba vonulás megakadályozása miatt bevezetendő szolgálati korpótlékot a tűzoltókra is terjesszék ki, és ne "hűségpénzt" adjanak, ugyanis az az állomány egytized százalékára sem vonatkozna. A gazdasági helyzet, de főként a nyugdíjrendszer átalakítása miatt tűzoltók százai tervezik leszerelésüket, és ez negatívan befolyásolná az utánpótlást, ugyanis a mentési munkát nem tankönyvekből és az iskolapadból, hanem a tapasztalt kollégáktól tudják elsajátítani az újoncok.

Országos viszonylatban ma 250 emberre jut egy tűzoltó, és ebben az önkéntesek, a hivatásososok és a létesítményi tűzoltók is benne vannak, míg például Ausztriában 25 emberre jut egy lánglovag.

Ilyen körülmények között ünnepli 2009-ben a magyar tűzoltóság védőszentje, Szent Flórián napját, aki a hagyomány szerint őrzi őket a bajban. A magyar tűzoltóságok tagjai 1834. május 4-étől kezdve emlékeznek mártírhalált halt védőszentjükről, s 1991-től újra május 4-e az országos tűzoltónap.