Megjelent: 15 éve

Az OÉT megállapodása a 2005. évi jövedelempolitika egyes kérdéseiről

Az Országos Érdekegyeztető Tanács a szeptember 13-i, a szeptember 24-i, az október 8-i, az október 22-i, az október 26-i, az október 29-i, a november 3-i és a november 12-i tárgyalások eredményeként megállapodott a 2005. évi költségvetést, az adó- és járulékrendszert érintő egyes kérdésekről, valamint a 2005. évi minimálbér összegéről és a 2005. évi keresetnövekedés ajánlott mértékéről az alábbiak szerint.

Megállapodás a 2005. évi költségvetést és az adó- és járulékrendszert érintő egyes kérdésekről, a 2005. évi minimálbérről és a 2005. évi keresetnövekedés ajánlott mértékéről


A)

Az adó- és járulékrendszer 2005. évre vonatkozó módosítása tekintetében az OÉT egyetért a következő javaslatokkal:

1) Az adómentesen adható meleg és hideg étkezési hozzájárulás összeghatára emelkedik, melegétkeztetésnél 6 ezer forintról 8 ezer forintra, hidegétkeztetésnél 3,5 ezer forintról 4 ezer forintra.

2) Az adómentesen, legfeljebb évi három alkalommal adható csekély érékű ajándék értékhatára emelkedik, a havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó részig terjed az adómentesség; az e feletti juttatás esetén csak az adómentes határon felüli rész esik adókötelezettség alá, és utalvány formájában is adómentesen adható.

3) A természetbeni juttatásként adómentesen adható iskolakezdési támogatás összeghatára 17.000 Ft-ra emelkedik.

4) A kamatkedvezményből származó jövedelem átmeneti, két éves moratóriumi szabálya meghosszabbodik, azaz a 2003. november 30-a előtt megkötött szerződések alapján nyújtott hitel futamideje alatt keletkező kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót a kifizető fizeti meg, és a magánszemélyt ezzel összefüggésben nem terheli adókötelezettség.

5) Az egyéni vállalkozásoknál az átalányadózás értékhatára emelkedik: az általános bevételi határ esetében 4 millió forintról 8 millió forintra, illetőleg kereskedőnél 22 millió forintról 40 millió forintra.

6) A mezőgazdasági, vad és erdő ágazatba sorolt kis- és középvállalkozások, illetőleg az egyéni vállalkozók esetében a közösségi szabályokból adódó adó- és adóalap-kedvezmények igénybevételének egyes ágazatokra vonatkozó korlátozása megszűnik, így más - a nem mezőgazdasági, vad és erdőgazdasági - tevékenységeik tekintetében igénybe vehetik a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó adó- és adóalap-kedvezményeket.

7) A banki különadó bevezetésével összefüggésben nem terheli adófizetési és adóelőleg-fizetési kötelezettség azt a szövetkezeti hitelintézetet, amely az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 278. § (1) bekezdésének hatálya alá esik, valamint saját tőkéje az adóévet megelőző adóévben nem éri el a kétszázötvenmillió forintot, és az adóévre vonatkozóan tagjainak részesedést nem állapít meg.


B)

1) Az Országos Érdekegyeztető Tanács a 2005. évi keresetnövelési ajánlás elfogadása során a következő feltételekből indult ki:
  • A bruttó nemzeti termék (GDP) 4 %-kal emelkedik.
  • A foglalkoztatás 0,5-1 %-kal bővül.
  • A nemzetgazdasági szintű munkatermelékenység 3-3,5 %-kal emelkedik.
  • A személyi jövedelemadó csökkenésének hatására az ajánlott bruttó keresetnövekedést átlagosan 2 százalékponttal meghaladó nettó keresetnövekedés valósul meg.
  • A fogyasztói árszínvonal éves átlagban 4,5 %-kal emelkedik.

    2) Az Országos Érdekegyeztető Tanács a reálkeresetek 3-4 %-os növekedésének megvalósulása érdekében megállapodott arról, hogy
  • 2005-ben a bruttó keresetek átlagosan 6 %-os növelését ajánlja a vállalkozási szférának, a kollektív bértárgyalásokat folytató szociális partnereknek;
  • a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2005. január 1-jétől hatályos összege havi 57.000,- forint legyen.

    3) Az Országos Érdekegyeztető Tanács a rendelkezésre álló évközi tényadatok és az éves előrejelzések alapján 2005. szeptember 15-ig értékeli a keresetnövelési ajánlás teljesülését, valamint a kiinduló feltételként figyelembe vett makrogazdasági mutatók alakulását. A makrogazdasági feltételrendszernek, illetve a vállalkozási szféra keresetalakulásának a megállapodáskori értékekhez képest eltérő alakulása esetén a szociális partnerek tárgyalást folytatnak a 2. pontban foglalt célok - a gazdaság teljesítőképességével összhangban álló - megvalósulását szolgáló közös javaslatukról.

    4) Az Országos Érdekegyeztető Tanács javasolja, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 2005-ben kiemelten foglalkozzon a minimálbérre vonatkozó előírások betartásának az ellenőrzésével.

    5) Az Országos Érdekegyeztető Tanács a hazai munkapiaci fejleményekre tekintettel kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy a jól képzett, szorgalmas, sokoldalú gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakmunkások bérezési feltételei határozottan javuljanak. Cél, hogy már a pályaválasztás, a munkapiacra lépés során újra vonzó és társadalmilag megbecsült legyen hazánkban a szakmunkás életpálya.
    • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
    • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
    • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
    Follow hrportal_hu on Twitter