Az OÉT megállapodása a 2005. évi jövedelempolitika egyes kérdéseiről
Az Országos Érdekegyeztető Tanács a szeptember 13-i, a szeptember 24-i, az október 8-i, az október 22-i, az október 26-i, az október 29-i, a november 3-i és a november 12-i tárgyalások eredményeként megállapodott a 2005. évi költségvetést, az adó- és járulékrendszert érintő egyes kérdésekről, valamint a 2005. évi minimálbér összegéről és a 2005. évi keresetnövekedés ajánlott mértékéről az alábbiak szerint.
Megállapodás a 2005. évi költségvetést és az adó- és járulékrendszert érintő egyes kérdésekről, a 2005. évi minimálbérről és a 2005. évi keresetnövekedés ajánlott mértékéről
A)
Az adó- és járulékrendszer 2005. évre vonatkozó módosítása tekintetében az OÉT egyetért a következő javaslatokkal:
1) Az adómentesen adható meleg és hideg étkezési hozzájárulás összeghatára emelkedik, melegétkeztetésnél 6 ezer forintról 8 ezer forintra, hidegétkeztetésnél 3,5 ezer forintról 4 ezer forintra.
2) Az adómentesen, legfeljebb évi három alkalommal adható csekély érékű ajándék értékhatára emelkedik, a havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó részig terjed az adómentesség; az e feletti juttatás esetén csak az adómentes határon felüli rész esik adókötelezettség alá, és utalvány formájában is adómentesen adható.
3) A természetbeni juttatásként adómentesen adható iskolakezdési támogatás összeghatára 17.000 Ft-ra emelkedik.
4) A kamatkedvezményből származó jövedelem átmeneti, két éves moratóriumi szabálya meghosszabbodik, azaz a 2003. november 30-a előtt megkötött szerződések alapján nyújtott hitel futamideje alatt keletkező kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót a kifizető fizeti meg, és a magánszemélyt ezzel összefüggésben nem terheli adókötelezettség.
5) Az egyéni vállalkozásoknál az átalányadózás értékhatára emelkedik: az általános bevételi határ esetében 4 millió forintról 8 millió forintra, illetőleg kereskedőnél 22 millió forintról 40 millió forintra.
6) A mezőgazdasági, vad és erdő ágazatba sorolt kis- és középvállalkozások, illetőleg az egyéni vállalkozók esetében a közösségi szabályokból adódó adó- és adóalap-kedvezmények igénybevételének egyes ágazatokra vonatkozó korlátozása megszűnik, így más - a nem mezőgazdasági, vad és erdőgazdasági - tevékenységeik tekintetében igénybe vehetik a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó adó- és adóalap-kedvezményeket.
7) A banki különadó bevezetésével összefüggésben nem terheli adófizetési és adóelőleg-fizetési kötelezettség azt a szövetkezeti hitelintézetet, amely az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 278. § (1) bekezdésének hatálya alá esik, valamint saját tőkéje az adóévet megelőző adóévben nem éri el a kétszázötvenmillió forintot, és az adóévre vonatkozóan tagjainak részesedést nem állapít meg.
B)
1) Az Országos Érdekegyeztető Tanács a 2005. évi keresetnövelési ajánlás elfogadása során a következő feltételekből indult ki:
A bruttó nemzeti termék (GDP) 4 %-kal emelkedik.
A foglalkoztatás 0,5-1 %-kal bővül.
A nemzetgazdasági szintű munkatermelékenység 3-3,5 %-kal emelkedik.
A személyi jövedelemadó csökkenésének hatására az ajánlott bruttó keresetnövekedést átlagosan 2 százalékponttal meghaladó nettó keresetnövekedés valósul meg.
A fogyasztói árszínvonal éves átlagban 4,5 %-kal emelkedik.
2) Az Országos Érdekegyeztető Tanács a reálkeresetek 3-4 %-os növekedésének megvalósulása érdekében megállapodott arról, hogy
2005-ben a bruttó keresetek átlagosan 6 %-os növelését ajánlja a vállalkozási szférának, a kollektív bértárgyalásokat folytató szociális partnereknek;
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2005. január 1-jétől hatályos összege havi 57.000,- forint legyen.
3) Az Országos Érdekegyeztető Tanács a rendelkezésre álló évközi tényadatok és az éves előrejelzések alapján 2005. szeptember 15-ig értékeli a keresetnövelési ajánlás teljesülését, valamint a kiinduló feltételként figyelembe vett makrogazdasági mutatók alakulását. A makrogazdasági feltételrendszernek, illetve a vállalkozási szféra keresetalakulásának a megállapodáskori értékekhez képest eltérő alakulása esetén a szociális partnerek tárgyalást folytatnak a 2. pontban foglalt célok - a gazdaság teljesítőképességével összhangban álló - megvalósulását szolgáló közös javaslatukról.
4) Az Országos Érdekegyeztető Tanács javasolja, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 2005-ben kiemelten foglalkozzon a minimálbérre vonatkozó előírások betartásának az ellenőrzésével.
5) Az Országos Érdekegyeztető Tanács a hazai munkapiaci fejleményekre tekintettel kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy a jól képzett, szorgalmas, sokoldalú gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakmunkások bérezési feltételei határozottan javuljanak. Cél, hogy már a pályaválasztás, a munkapiacra lépés során újra vonzó és társadalmilag megbecsült legyen hazánkban a szakmunkás életpálya.
A)
Az adó- és járulékrendszer 2005. évre vonatkozó módosítása tekintetében az OÉT egyetért a következő javaslatokkal:
1) Az adómentesen adható meleg és hideg étkezési hozzájárulás összeghatára emelkedik, melegétkeztetésnél 6 ezer forintról 8 ezer forintra, hidegétkeztetésnél 3,5 ezer forintról 4 ezer forintra.
2) Az adómentesen, legfeljebb évi három alkalommal adható csekély érékű ajándék értékhatára emelkedik, a havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó részig terjed az adómentesség; az e feletti juttatás esetén csak az adómentes határon felüli rész esik adókötelezettség alá, és utalvány formájában is adómentesen adható.
3) A természetbeni juttatásként adómentesen adható iskolakezdési támogatás összeghatára 17.000 Ft-ra emelkedik.
4) A kamatkedvezményből származó jövedelem átmeneti, két éves moratóriumi szabálya meghosszabbodik, azaz a 2003. november 30-a előtt megkötött szerződések alapján nyújtott hitel futamideje alatt keletkező kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adót a kifizető fizeti meg, és a magánszemélyt ezzel összefüggésben nem terheli adókötelezettség.
5) Az egyéni vállalkozásoknál az átalányadózás értékhatára emelkedik: az általános bevételi határ esetében 4 millió forintról 8 millió forintra, illetőleg kereskedőnél 22 millió forintról 40 millió forintra.
6) A mezőgazdasági, vad és erdő ágazatba sorolt kis- és középvállalkozások, illetőleg az egyéni vállalkozók esetében a közösségi szabályokból adódó adó- és adóalap-kedvezmények igénybevételének egyes ágazatokra vonatkozó korlátozása megszűnik, így más - a nem mezőgazdasági, vad és erdőgazdasági - tevékenységeik tekintetében igénybe vehetik a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó adó- és adóalap-kedvezményeket.
7) A banki különadó bevezetésével összefüggésben nem terheli adófizetési és adóelőleg-fizetési kötelezettség azt a szövetkezeti hitelintézetet, amely az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 278. § (1) bekezdésének hatálya alá esik, valamint saját tőkéje az adóévet megelőző adóévben nem éri el a kétszázötvenmillió forintot, és az adóévre vonatkozóan tagjainak részesedést nem állapít meg.
B)
1) Az Országos Érdekegyeztető Tanács a 2005. évi keresetnövelési ajánlás elfogadása során a következő feltételekből indult ki:
2) Az Országos Érdekegyeztető Tanács a reálkeresetek 3-4 %-os növekedésének megvalósulása érdekében megállapodott arról, hogy
3) Az Országos Érdekegyeztető Tanács a rendelkezésre álló évközi tényadatok és az éves előrejelzések alapján 2005. szeptember 15-ig értékeli a keresetnövelési ajánlás teljesülését, valamint a kiinduló feltételként figyelembe vett makrogazdasági mutatók alakulását. A makrogazdasági feltételrendszernek, illetve a vállalkozási szféra keresetalakulásának a megállapodáskori értékekhez képest eltérő alakulása esetén a szociális partnerek tárgyalást folytatnak a 2. pontban foglalt célok - a gazdaság teljesítőképességével összhangban álló - megvalósulását szolgáló közös javaslatukról.
4) Az Országos Érdekegyeztető Tanács javasolja, hogy az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 2005-ben kiemelten foglalkozzon a minimálbérre vonatkozó előírások betartásának az ellenőrzésével.
5) Az Országos Érdekegyeztető Tanács a hazai munkapiaci fejleményekre tekintettel kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy a jól képzett, szorgalmas, sokoldalú gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakmunkások bérezési feltételei határozottan javuljanak. Cél, hogy már a pályaválasztás, a munkapiacra lépés során újra vonzó és társadalmilag megbecsült legyen hazánkban a szakmunkás életpálya.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység