Bokros: Magyarország leszakad a többi visegrádi országtól

A volt pénzügyminiszter, európai parlamenti képviselő a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma szerdai, budapesti konferenciáján kiemelte: a leszakadást elsősorban a felelőtlen, túlköltekező kormányzati politika, valamint a versenyképességet nem megőrző, gazdaságot torzító intézkedések, beavatkozások, és az állami túlfoglalkoztatás, illetve az egyes, államilag finanszírozott ellátórendszerek – egészségügy, oktatás – „silány minősége” okozza.

Bokros Lajos szerint ezen a helyzeten csak „szerkezeti reformok kritikus tömegével” lehet változtatni.

A helyzet értékeléséhez fontos, hogy a hitelminősítők hogyan látják Magyarországot. Volt, amikor az ország élenjáró, befektetési minősítést tudott elérni, ez azóta látványosan csökkent, és ebben a mutatóban is a visegrádi országok sereghajtója lett, vagyis „a bóvlikötvény kategóriában vagyunk” – mondta.

A politikus szerint a kormányokat Magyarországon összetételre, világnézetre való tekintet nélkül költségvetési felelőtlenség jellemezte az utóbbi több mint egy évtizedben, de ez nem eredményezett óriási gazdasági növekedést akkor sem, amikor megpróbálták mesterségesen fűteni a gazdaságot. A versenyképesség kapcsán kifejtette: Magyarország jó helyről indult 1995-1996-ban, aztán ez csökkent, majd a válság első szakaszában ismét javult, de ezután ez megtorpant, amikor a gazdaságpolitika „ésszerűtlen és szakszerűtlen lett”.

A volt pénzügyminiszter szerint romlott a helyzet a tulajdonjogok védelme, a „szisztematikusan részrehajló kormányzati döntések”, a kormányzati döntéshozatal átláthatósága, az alapfokú oktatás minősége terén, emellett romlott a pénzügyi szolgáltatások elérhetősége „a bankok ellen folytatott esztelen háború” miatt, és a közlekedési infrastruktúra sem javult.

Bokros Lajos szerint nemcsak a versenyképesség, hanem egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében is leszakadt Magyarország a többi visegrádi országtól, a beruházások pedig „drámai sebességgel” csökkennek, immár az egyszerű pótlás szintjét sem érik el a legtöbb ágazatban. A vállalati beruházások alacsony szinten vannak, és bár a háztartási beruházások magasak, de ez nem fenntartható, mert előbb-utóbb – amiatt, hogy azt hitelből finanszírozzák – beleütközik az adósságkorlátba.

A folyó fizetési mérleg egyenlege negatív volt a válság kitöréséig, ami önmagában nem attól rossz, hogy deficit volt, hanem hogy nem külföldi működő tőke beruházással volt finanszírozva, vagyis adósságot eredményezett – vélekedett Bokros Lajos.

Kitért arra is, hogy 2011-ben Magyarországon az adóbevételek GDP 36,8 százalékát érték el, nagy volt a súlya – 16,7 százalék – a forgalmi típusú adóknak, míg a háztartások jövedelem típusú adói nemzetközi összehasonlításban alacsonyak voltak. Csehországban a GDP százalékában mért összes adóbevétel némileg alacsonyabb volt, Lengyelországban pedig 32,4 százalék az adóbevétel, itt is magas a forgalmi adók súlya, míg Szlovákiában a legalacsonyabb, 28,4 százalék az adóbevételek aránya a GDP százalékában.

Bokros Lajos elmondta: 2011-ben a GDP 49,6 százaléka volt állami kiadás. A kormányzati kiadások 8,7 százalékot tettek ki, vagyis ennyit fordítottak az állam működésére, ami nagyon magas arány, mint ahogyan az állam gazdasági szerepvállalása is, ami 7 százalék a GDP arányában. A többi visegrádi országban alacsonyabb az újraelosztás mértéke – hívta fel a figyelmet.