Bokros: Magyarország leszakad a többi visegrádi országtól
Bokros Lajos szerint mára egyértelműen látszik, hogy Magyarország a legtöbb mutatót tekintve leszakad Lengyelországtól, Csehországtól és Szlovákiától, ez a tendencia ugyanakkor nem most kezdődött, sok tekintetben már az évezred elején megmutatkozott.
Bokros Lajos szerint ezen a helyzeten csak „szerkezeti reformok kritikus tömegével” lehet változtatni.
A helyzet értékeléséhez fontos, hogy a hitelminősítők hogyan látják Magyarországot. Volt, amikor az ország élenjáró, befektetési minősítést tudott elérni, ez azóta látványosan csökkent, és ebben a mutatóban is a visegrádi országok sereghajtója lett, vagyis „a bóvlikötvény kategóriában vagyunk” – mondta.
A politikus szerint a kormányokat Magyarországon összetételre, világnézetre való tekintet nélkül költségvetési felelőtlenség jellemezte az utóbbi több mint egy évtizedben, de ez nem eredményezett óriási gazdasági növekedést akkor sem, amikor megpróbálták mesterségesen fűteni a gazdaságot. A versenyképesség kapcsán kifejtette: Magyarország jó helyről indult 1995-1996-ban, aztán ez csökkent, majd a válság első szakaszában ismét javult, de ezután ez megtorpant, amikor a gazdaságpolitika „ésszerűtlen és szakszerűtlen lett”.
A volt pénzügyminiszter szerint romlott a helyzet a tulajdonjogok védelme, a „szisztematikusan részrehajló kormányzati döntések”, a kormányzati döntéshozatal átláthatósága, az alapfokú oktatás minősége terén, emellett romlott a pénzügyi szolgáltatások elérhetősége „a bankok ellen folytatott esztelen háború” miatt, és a közlekedési infrastruktúra sem javult.
Bokros Lajos szerint nemcsak a versenyképesség, hanem egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében is leszakadt Magyarország a többi visegrádi országtól, a beruházások pedig „drámai sebességgel” csökkennek, immár az egyszerű pótlás szintjét sem érik el a legtöbb ágazatban. A vállalati beruházások alacsony szinten vannak, és bár a háztartási beruházások magasak, de ez nem fenntartható, mert előbb-utóbb – amiatt, hogy azt hitelből finanszírozzák – beleütközik az adósságkorlátba.
A folyó fizetési mérleg egyenlege negatív volt a válság kitöréséig, ami önmagában nem attól rossz, hogy deficit volt, hanem hogy nem külföldi működő tőke beruházással volt finanszírozva, vagyis adósságot eredményezett – vélekedett Bokros Lajos.
Kitért arra is, hogy 2011-ben Magyarországon az adóbevételek GDP 36,8 százalékát érték el, nagy volt a súlya – 16,7 százalék – a forgalmi típusú adóknak, míg a háztartások jövedelem típusú adói nemzetközi összehasonlításban alacsonyak voltak. Csehországban a GDP százalékában mért összes adóbevétel némileg alacsonyabb volt, Lengyelországban pedig 32,4 százalék az adóbevétel, itt is magas a forgalmi adók súlya, míg Szlovákiában a legalacsonyabb, 28,4 százalék az adóbevételek aránya a GDP százalékában.
Bokros Lajos elmondta: 2011-ben a GDP 49,6 százaléka volt állami kiadás. A kormányzati kiadások 8,7 százalékot tettek ki, vagyis ennyit fordítottak az állam működésére, ami nagyon magas arány, mint ahogyan az állam gazdasági szerepvállalása is, ami 7 százalék a GDP arányában. A többi visegrádi országban alacsonyabb az újraelosztás mértéke – hívta fel a figyelmet.
- 2023.06.06Napi, heti pihenőidő és az új visszaélés-bejelentési törvény A workshop második felében azzal foglalkozunk, hogy az Európai Unió Bírósága 2023. márciusában egy magyar ügy kapcsán kimondta, hogy a heti és a napi pihenőidőt elkülönítve kell kiadni. Ez a magyar „általános munkarend” alapulvételével azt jelenti, hogy a szombati és vasárnapi naptári napokra eső heti két pihenőnap előtt kell kiadni a 11 órás napi pihenőidőt, tehát péntek 13.00 óra után munka már nem végezhető.
Részletek
Jegyek
- 2023.06.27IFRS Halasztott adó képzés Élő, interaktív, online képzés a nemzetközi beszámolókészítési elvek szerint az adózás számviteli kezeléséről. Fő cél: - a halasztott adó fogalmának megismertetése: mitől halasztott? - a halasztott adó elszámolásának célja és jelentősége - a számítás esetei és gyakorlati példákon keresztüli bemutatása.
Részletek
Jegyek
A munkakeresés átlagos időtartama 9,4 hónap volt, a munkanélküliek 33,8 százaléka legalább egy éve keresett állást. Teljes cikk
Egyelőre nem tudni, hogy mi áll a leépítés hátterében. Teljes cikk
2024-ben 126 milliárd forinttal több lesz a költségvetésben tanárbérre, mint idén. Teljes cikk
- Ezek a legnagyobb üzleti szolgáltatóközpontok Magyarországon 2 hete
- Stagnált a munkanélküliség márciusban az OECD-országokban 3 hete
- Vannak orvosok, akik több mint százezer forintot veszítenek az új finanszírozási rendszer miatt 3 hete
- Itt van 33 megbízható munkaadó: eredményt hirdetett a német-magyar kamara 3 hete
- Pénteken kezdődik az érettségi, több mint 110 ezren vizsgáznak 4 hete
- Megszületett az állami óriásbank 500 fiókkal, 9 ezer munkavállalóval 4 hete
- Hoppá! Rendkívüli béremelés a Magyar Telekomnál 4 hete
- Létszámstopot hirdetne a bukaresti kormánykoalíció a közszférában 1 hónapja
- Több mint hetven új munkahelyet teremt a Magyar Posta Zalaegerszegen 1 hónapja
- Végre egyeztetés kezdődött a kormány és az orvosi kamara között 1 hónapja
- Családbarát munkahely lett a Semmelweis Egyetem és a Magyar Suzuki is 1 hónapja