Csődbe jut-e a csődeljárás?

Az első fél évben mintegy tízszeresére növekedett a cégmentésre irányuló csődök száma a múlt esztendei adatokhoz képest. Ez a szakértők szerint mindenképpen biztató irány, ám a vállalkozások még mindig nem használnak ki minden lehetőséget. Az is igaz: az új szabályozásban sok a pontatlanság, ez nehezíti a hitelezők és az adósok dolgát, gátolja az egyezség megkötését.

A céginformációs szolgáltatók felmérései kisebb-nagyobb eltéréssel ugyan, de egyértelműen a csődök számának emelkedését jelzik. Míg korábban évente mindössze húsz-harminc vagy ennél is kevesebb - akadt esztendő, amikor csak egy-két - csőd indult országszerte, napjainkban megtöbbszöröződtek a reorganizációra törekvő eljárások. Ebben nyilvánvalóan közrejátszik a tavaly szeptembertől hatályos szabályozás, amely arra ösztönzi az átmeneti likviditási gondokkal küszködő cégeket, kérjenek csődvédelmet, mert így elkerülhetik a felszámolást.

Egyelőre kevés, a felszámolandókhoz képest elenyésző számú vállalkozás választja ezt az utat. A Fővárosi Bíróságon például havonta öt-hat csődvédelem iránti kérelmet regisztrálnak, míg a felszámolási kezdeményezések száma folyamatosan ezer fölötti, és várhatóan nem csökken a nyári hónapokban sem - mondja Kiss Gábor, a gazdasági kollégium vezetője, aki szerint a gyakorlatilag azonnali fizetési moratóriumot biztosító csődeljárás szabályozása bonyolult, ez visszatarthatja a cégeket a procedúrától, amelytől főképpen építőipari vállalkozások remélnek kiutat. Ám egyezség nem mindig jön létre, és ilyenkor az eljárás automatikusan átfordul felszámolásba, ez szintén elbizonytalaníthatja az érintetteket. A felszámolás sorsára jutnak akkor is, ha az egyezség megvan ugyan, de az abban foglalt teljesítési kötelezettségeknek erőfeszítéseik ellenére sem képesek eleget tenni.

A bírói észrevételeket alátámasztja a felszámolók tapasztalata. Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke úgy nyilatkozott: a szabályozás hiányos, ellentmondásos. Nem tisztázza például, hogy az árbevétel-engedményezés miként viszonyul a csődeljáráshoz. Esetenként ugyanis az engedményes milliárdos követelést érvényesít a moratórium ellenére. Némely vállalkozás csak időhúzásra használja a csődöt, mert valódi reorganizációs elképzelések nélkül kér védelmet. Kívánatos lenne mielőbb kijavítani a pontalanságokat, módosítani a jogszabályt.

A jogszabály okozta bizonytalanságokon túl a csőd intézményének kihasználatlanságában a fejletlen cégkultúra is közrejátszik Ézsiás Tünde, az Opten Kft. céginformációs vezetője szerint. Sokan büntetlenül hagyják veszni a vállalkozást. Ma Magyarországon azok a cégvezetők, akik adósságokat hátrahagyva felszámolásba döntenek egy vállalatot, csak hosszadalmas per után felelnek magatartásukért. Gyakorlatilag pedig semmilyen következménnyel nem jár, ha valaki adósságokkal bedönt egy céget, majd akár egy órán belül új vállalkozást alapít.

Világgazdaság