Dobogósok vagyunk bérelvonásban

A bérköltség és a nettó bér közötti különbség, azaz az adóék egy fontos mutatója a munkát terhelő elvonásoknak. E tekintetben nemhogy nemhogy az élmezőnybe tartozunk, de egyenesen az elsők vagyunk, hiszen 2006-2007 között egy év alatt Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben az elvonások mértéke. A 2,5 százalékpontos növekedéssel bőven magunk mögé utasítottuk a listán második, 1,4 százalékpontos emelkedést elérő Dél-Koreát, annak ellenére, hogy a távol-keleti országban az 54,4 százalékos magyar elvonás kevesebb mint felét kell befizetni a munkaadóknak és munkavállalóknak.

A rémisztő adatok mellett azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy összességében is egy növekvő tendencia érzékelhető az OECD-tagok körében: 2,4 százalékpontos csökkenésével Svédország kiugrónak számít, míg a harmincból tizenöt országban nőtt a terhelés, négyben pedig stagnált. Magyarország esetében a növekmény a jövedelemadók mellett a munkavállalói járulékterhek jelentős emelkedésére vezethető vissza: a foglalkoztatók által fizetett 25,7 százalékos bérköltségnél csak Franciaország és Csehország tud nagyobbat felmutatni. A munkavállalók 12,6 százalékos befizetése ugyanakkor magas, de nem kiugró, a 16,1 százalékos jövedelemadó-terhelés pedig már a fejlett országok középmezőnyében jogosít helyre.

Az adóék nagyságával kapcsolatos problémát a kormány is érzékeli - legalábbis Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy márciusi prezentációja szerint. A kormányfő által bemutatott számsor szerint a 2008-as magyarországi járulékszint meghaladja a szintén kiugró cseh, francia és lengyel (igaz, 2006-os) adatot is. A bruttó bér százalékában mért összesített járulékteher azon munkavállalók esetében, akik az átlagkereset kétharmadát viszik haza, 49 százalékos lehet idén, amelyre rárakódik még 10 százaléknyi személyi jövedelemadó-terhelés is.

Napi Gazdaság