Egy egész várost magával ránthat egy-egy vállalat bukása

Dunaújváros és a vasmű együtt született. Együtt is megy csődbe?

1949-ben döntött a Magyar Dolgozók Pártja a Dunai Vasmű, és ezzel együtt Dunaújváros megalapításáról. A város az 1950-es években épült fel, a cég és a város a következő években dinamikus fejlődésen ment át. A ma ISD Dunaferrnek nevezett vállalat a 47 ezer fős lakosságú város legnagyobb munkaadója, 7500 embert foglalkoztat. A lakosok nagy rész függ a vasműtől: ők maguk, vagy családtagjaik vállalnak benne munkát, esetleg beszállítóként állnak kapcsolatban a céggel.

A vasmű sorsa még nem dőlt el: az orosz tulajdonos nyilatkozatai szerint szinte szociális alapon tart fenn egyes munkafolyamatokat, és a kormány is elkötelezett a cég megmentése, állami tulajdonba vétele mellett. Az állam részéről szintén lehetségesek stratégiai és szociális megfontolások, például a több ezer munkahely megtartása.

A dunaújvárosi gyár és így az egész város jövője szempontjából azonban még a tulajdonosváltásnál is fontosabb ügy a kohófelújítás. A tavaly januárban leállított 1-es számú kohó még mindig áll, a beruházás még el sem kezdődött, így sokan a folyékony fázis (a nyersvas- és acélgyártás) fennmaradását féltik. Ez pedig további, több száz, akár ezernél is több munkahely megszűnésével járna – írja a Portfolio.

Detroit csődje és az autóipar: General Motors, Ford, Chrysler

Detroit az amerikai autógyártás központjává vált az ötvenes évekre, később azonban leépítették a termelést a városban. A város a huszadik század elején még csak 285 ezer lakost számlált, ami 1930-ra 1,6 millióra növekedett, a felfutás pedig az autógyáraknak és beszállítóiknak volt köszönhető.
A General Motors, a Chrysler és a Ford is hatalmas gyárakat épített. Csak a Fordnál a csúcson 90 ezren dolgoztak. A második világháború alatt a hadiipar látta el megrendeléssel a gyárakat, utána pedig az autóeladás növekedése húzta tovább a vállalatokat. A hanyatlás már az ötvenes években elkezdődött: a gyárak decentralizálták a gyártást és nagy léptékű volt az automatizálás is. A hetvenes években az emelkedő üzemanyagárak és az erősödő verseny miatt mindhárom gyártó csődközelbe került, ezért leépítették a detroiti gyártást.

Újabb pofont a 2007-ben kezdődött válság adott, a GM és a Chrysler is csődvédelmet kért. Tavaly maga Detroit városa is csődbe ment, az ingatlanok eladhatatlanok, az emberek tömegesen hagyják el a várost, a lakosságszám mára 681 ezer főre csökkent, a munkanélküliség 23 százalékos, a közbiztonság katasztofális.

Wolfsburg a Volkswagentől függ

Amikor 1938-ban a településen létrehozták a Volkswagen gyárát, Wolfsburg egy 1200 fős kis falu volt csupán. A náci vezetésnek grandiózus tervei voltak a településsel: Európa legnagyobb autógyárát akarták felépíteni. A második világháború alatt a gyár sok hadiipari megrendelést kapott, a világháború után pedig folytatódott az autógyártás. Mára a wolfsburgi üzem Európa egyik legnagyobb és legmodernebb autógyára, ott készül többek között a Golf, a Tiguan és a Touran.

A gyárban közel 51 ezer ember dolgozik. A város lakossága ugyanakkor még ma is csak 122 ezer fő, így könnyű belátni, hogy a város sorsa mennyire függ az autógyár sikerétől (egyelőre minden rendben megy).

Cupertinot az Apple futtatta fel

A kaliforniai kisváros, Cupertino ad otthont az Apple központjának. A hatvanezres város munkahelyeinek 40 százalékát a technológiai vállalat adja, manapság 16 ezer ember dolgozik ott. Az adókon keresztül a város büdzséjének közel ötödét is az Apple állja. A cég 2016-ig egy újabb központot is létrehoz a városban, ahol a csúcson 13 ezer ember dolgozhat (egyelőre 7400 új munkahely van tervben), és Cupertino költségvetésének 25 százalékát adhatja a vállalat.

Mindezt beárnyékolja, hogy az elmúlt negyedévekben az Apple nem teljesít olyan jól, a részvényárfolyamok is csökkentek valamivel. A városka vezetői ezután kezdtek arról nyilatkozni, hogy nem jó, ha a település ennyire függ egy ilyen dinamikusan változó iparágban tevékenykedő vállalattól.

Walldorfban szinte több az SAP-alkalmazott, mint a helyi lakos

A német városban, Walldorfban 14 600 ember él, az SAP nevű szoftvercég pedig 12 500 embert foglalkoztat. A városban minden az SAP körül forog: külön városrészt építettek fel, több épületet is a cégről neveztek el. Az SAP 1970-es megtelepülése után Európa egyik leggazdagabb városává tette Walldorfot.

A város felett már gyülekeznek a viharfelhők: a vállalat egyik alapítója és a felügyelőbizottság elnöke nyíltan beszélt arról, hogy egy globális szoftvercég központjának nem Németországban, hanem az Egyesült Államokban kellene lennie (ő és a vállalat marketingigazgatója már a kaliforniai Palo Altoban dolgozik), az SAP egyik felügyelőbizottsági tagja pedig nyíltan arról beszélt, hogy öt éven belül az USA-ban lesz a vállalat központja, ebben az esetben pedig több ezer fejlesztői állás is megszűnhet Walldorfban, ami súlyosan érintené a várost is.

Portfolio.hu