Egymilliárd ember dolgozna szívesen külföldön
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA Gallup nemzetközi felmérése szerint többen vállalnának határozott időre szóló külföldi munkát, mint ahányan tartósan költöznének. Az adatok szerint mintegy 1,1 milliárd munkavállaló dolgozna szívesen hazáján kívül - olvasható az ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevelében.
A Gallup kutatói 119 országban mintegy 141 ezer válaszadót kérdeztek meg külföldi munkavállalási hajlandóságukról. Az adatok szerint világszerte a 15 évesnél idősebb lakosság 26 százaléka, vagyis mintegy 1,1 milliárd ember vállalna szívesen határozott időre szóló munkát külföldön. Ez közel duplája azoknak, akik válaszaik szerint tartósan is hajlandóak lennének másik országba költözni.
A lekérdezés szerint a Szahara alatti afrikai országokban élők között a legmagasabb mind azok aránya, akik átmenetileg, mind azoké, akik tartós letelepedéssel külföldre mennének dolgozni. A régióban a megkérdezettek 49 százaléka költözne határozott időre, 33 százaléka pedig tartósan a munkavállalás érdekében. Az amerikai kontinensen 37 százalék az ideiglenes, 17 százalék a tartós külföldi munkavállalási hajlandóságot mutatók aránya. Európában az előbbi érték 32, utóbbi 18 százalék. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában a megkérdezettek 24 százaléka vállalna ideiglenes külföldi munkát és 21 százalék költözne tartósan. Ázsiában a legalacsonyabb mindkét kategória mutatószáma: 19 százalékos az ideiglenes, 9 százalékos a tartósan külföldön dolgozni vágyók aránya. Az ázsiai régió arányszáma azonban csak névleg kevés, a régióra jellemző magas népességszám miatt ugyanis a 19 százalékos arány 505 millió költözni vágyónak felel meg, vagyis a potenciális ideiglenes külföldi munkavállalók felét teszi ki.
Bár az ideiglenesen és tartósan külföldön dolgozni vágyók aránya eltérő, a két csoport demográfiailag számos hasonlóságot mutat. Mindkét kategóriában jellemzően a fiatalabbak, és a magasabban képzettek (közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők) azok, akik nagyobb valószínűséggel lennének hajlandóak a váltásra.
A vizsgálat szerint az alulfoglalkoztatottak (39 százalék) szeretnének leginkább külföldön munkát keresni, de a teljes állásban lévők közül is sokan (27 százalék) vállalnának másik országban munkát. A lekérdezés szerint a férfiak nagyobb hajlandóságot mutatnak az ideiglenes külföldi munkavállalásra, mint a nők, de a kutatók azt tapasztalták, hogy a nemek közötti különbség eltűnik azok között, akik aktív munkavállalóként vagy álláskeresőként jelen vannak a munkaerőpiacon.
A Gallup szakértői kommentárja szerint az ideiglenes külföldi munkavállalás mind a fogadó, mind a küldő ország számára előnyös. A munkavállalók feltöltik azokat az álláshelyeket, amelyekre a fogadó országokban kevés a jelentkező, ugyanakkor, bár az elvándorlás a kibocsátó ország gyenge munkaerő-piaci állapotának jele lehet, a külföldi munkavállalók által hazaküldött juttatásokból ezek is profitálnak. Ráadásul, ha az ideiglenes munkavállaló hazatér, tapasztaltabb és képzettebb munkavállalóként lép be ismét a hazai munkaerőpiacra.
ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
A lekérdezés szerint a Szahara alatti afrikai országokban élők között a legmagasabb mind azok aránya, akik átmenetileg, mind azoké, akik tartós letelepedéssel külföldre mennének dolgozni. A régióban a megkérdezettek 49 százaléka költözne határozott időre, 33 százaléka pedig tartósan a munkavállalás érdekében. Az amerikai kontinensen 37 százalék az ideiglenes, 17 százalék a tartós külföldi munkavállalási hajlandóságot mutatók aránya. Európában az előbbi érték 32, utóbbi 18 százalék. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában a megkérdezettek 24 százaléka vállalna ideiglenes külföldi munkát és 21 százalék költözne tartósan. Ázsiában a legalacsonyabb mindkét kategória mutatószáma: 19 százalékos az ideiglenes, 9 százalékos a tartósan külföldön dolgozni vágyók aránya. Az ázsiai régió arányszáma azonban csak névleg kevés, a régióra jellemző magas népességszám miatt ugyanis a 19 százalékos arány 505 millió költözni vágyónak felel meg, vagyis a potenciális ideiglenes külföldi munkavállalók felét teszi ki.
Bár az ideiglenesen és tartósan külföldön dolgozni vágyók aránya eltérő, a két csoport demográfiailag számos hasonlóságot mutat. Mindkét kategóriában jellemzően a fiatalabbak, és a magasabban képzettek (közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők) azok, akik nagyobb valószínűséggel lennének hajlandóak a váltásra.
A vizsgálat szerint az alulfoglalkoztatottak (39 százalék) szeretnének leginkább külföldön munkát keresni, de a teljes állásban lévők közül is sokan (27 százalék) vállalnának másik országban munkát. A lekérdezés szerint a férfiak nagyobb hajlandóságot mutatnak az ideiglenes külföldi munkavállalásra, mint a nők, de a kutatók azt tapasztalták, hogy a nemek közötti különbség eltűnik azok között, akik aktív munkavállalóként vagy álláskeresőként jelen vannak a munkaerőpiacon.
A Gallup szakértői kommentárja szerint az ideiglenes külföldi munkavállalás mind a fogadó, mind a küldő ország számára előnyös. A munkavállalók feltöltik azokat az álláshelyeket, amelyekre a fogadó országokban kevés a jelentkező, ugyanakkor, bár az elvándorlás a kibocsátó ország gyenge munkaerő-piaci állapotának jele lehet, a külföldi munkavállalók által hazaküldött juttatásokból ezek is profitálnak. Ráadásul, ha az ideiglenes munkavállaló hazatér, tapasztaltabb és képzettebb munkavállalóként lép be ismét a hazai munkaerőpiacra.
ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Ne maradjon le a tréningpiac legjobb napjáról! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?