Egymilliárd ember dolgozna szívesen külföldön
A Gallup nemzetközi felmérése szerint többen vállalnának határozott időre szóló külföldi munkát, mint ahányan tartósan költöznének. Az adatok szerint mintegy 1,1 milliárd munkavállaló dolgozna szívesen hazáján kívül - olvasható az ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevelében.
A Gallup kutatói 119 országban mintegy 141 ezer válaszadót kérdeztek meg külföldi munkavállalási hajlandóságukról. Az adatok szerint világszerte a 15 évesnél idősebb lakosság 26 százaléka, vagyis mintegy 1,1 milliárd ember vállalna szívesen határozott időre szóló munkát külföldön. Ez közel duplája azoknak, akik válaszaik szerint tartósan is hajlandóak lennének másik országba költözni.
A lekérdezés szerint a Szahara alatti afrikai országokban élők között a legmagasabb mind azok aránya, akik átmenetileg, mind azoké, akik tartós letelepedéssel külföldre mennének dolgozni. A régióban a megkérdezettek 49 százaléka költözne határozott időre, 33 százaléka pedig tartósan a munkavállalás érdekében. Az amerikai kontinensen 37 százalék az ideiglenes, 17 százalék a tartós külföldi munkavállalási hajlandóságot mutatók aránya. Európában az előbbi érték 32, utóbbi 18 százalék. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában a megkérdezettek 24 százaléka vállalna ideiglenes külföldi munkát és 21 százalék költözne tartósan. Ázsiában a legalacsonyabb mindkét kategória mutatószáma: 19 százalékos az ideiglenes, 9 százalékos a tartósan külföldön dolgozni vágyók aránya. Az ázsiai régió arányszáma azonban csak névleg kevés, a régióra jellemző magas népességszám miatt ugyanis a 19 százalékos arány 505 millió költözni vágyónak felel meg, vagyis a potenciális ideiglenes külföldi munkavállalók felét teszi ki.
Bár az ideiglenesen és tartósan külföldön dolgozni vágyók aránya eltérő, a két csoport demográfiailag számos hasonlóságot mutat. Mindkét kategóriában jellemzően a fiatalabbak, és a magasabban képzettek (közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők) azok, akik nagyobb valószínűséggel lennének hajlandóak a váltásra.
A vizsgálat szerint az alulfoglalkoztatottak (39 százalék) szeretnének leginkább külföldön munkát keresni, de a teljes állásban lévők közül is sokan (27 százalék) vállalnának másik országban munkát. A lekérdezés szerint a férfiak nagyobb hajlandóságot mutatnak az ideiglenes külföldi munkavállalásra, mint a nők, de a kutatók azt tapasztalták, hogy a nemek közötti különbség eltűnik azok között, akik aktív munkavállalóként vagy álláskeresőként jelen vannak a munkaerőpiacon.
A Gallup szakértői kommentárja szerint az ideiglenes külföldi munkavállalás mind a fogadó, mind a küldő ország számára előnyös. A munkavállalók feltöltik azokat az álláshelyeket, amelyekre a fogadó országokban kevés a jelentkező, ugyanakkor, bár az elvándorlás a kibocsátó ország gyenge munkaerő-piaci állapotának jele lehet, a külföldi munkavállalók által hazaküldött juttatásokból ezek is profitálnak. Ráadásul, ha az ideiglenes munkavállaló hazatér, tapasztaltabb és képzettebb munkavállalóként lép be ismét a hazai munkaerőpiacra.
ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
A lekérdezés szerint a Szahara alatti afrikai országokban élők között a legmagasabb mind azok aránya, akik átmenetileg, mind azoké, akik tartós letelepedéssel külföldre mennének dolgozni. A régióban a megkérdezettek 49 százaléka költözne határozott időre, 33 százaléka pedig tartósan a munkavállalás érdekében. Az amerikai kontinensen 37 százalék az ideiglenes, 17 százalék a tartós külföldi munkavállalási hajlandóságot mutatók aránya. Európában az előbbi érték 32, utóbbi 18 százalék. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában a megkérdezettek 24 százaléka vállalna ideiglenes külföldi munkát és 21 százalék költözne tartósan. Ázsiában a legalacsonyabb mindkét kategória mutatószáma: 19 százalékos az ideiglenes, 9 százalékos a tartósan külföldön dolgozni vágyók aránya. Az ázsiai régió arányszáma azonban csak névleg kevés, a régióra jellemző magas népességszám miatt ugyanis a 19 százalékos arány 505 millió költözni vágyónak felel meg, vagyis a potenciális ideiglenes külföldi munkavállalók felét teszi ki.
Bár az ideiglenesen és tartósan külföldön dolgozni vágyók aránya eltérő, a két csoport demográfiailag számos hasonlóságot mutat. Mindkét kategóriában jellemzően a fiatalabbak, és a magasabban képzettek (közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők) azok, akik nagyobb valószínűséggel lennének hajlandóak a váltásra.
A vizsgálat szerint az alulfoglalkoztatottak (39 százalék) szeretnének leginkább külföldön munkát keresni, de a teljes állásban lévők közül is sokan (27 százalék) vállalnának másik országban munkát. A lekérdezés szerint a férfiak nagyobb hajlandóságot mutatnak az ideiglenes külföldi munkavállalásra, mint a nők, de a kutatók azt tapasztalták, hogy a nemek közötti különbség eltűnik azok között, akik aktív munkavállalóként vagy álláskeresőként jelen vannak a munkaerőpiacon.
A Gallup szakértői kommentárja szerint az ideiglenes külföldi munkavállalás mind a fogadó, mind a küldő ország számára előnyös. A munkavállalók feltöltik azokat az álláshelyeket, amelyekre a fogadó országokban kevés a jelentkező, ugyanakkor, bár az elvándorlás a kibocsátó ország gyenge munkaerő-piaci állapotának jele lehet, a külföldi munkavállalók által hazaküldött juttatásokból ezek is profitálnak. Ráadásul, ha az ideiglenes munkavállaló hazatér, tapasztaltabb és képzettebb munkavállalóként lép be ismét a hazai munkaerőpiacra.
ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon