Így érzik magukat a munkavállalók 2024-ben - friss Gallup eredmények

Az egyik legnagyobb probléma a munkahelyi stressz, ami az évek folyamán a felmérés eredményei szerint folyamatos növekedést mutatott. Mára a State of the Global Workplace riportból kiderül, hogy a munkavállalók 41%-a számol be jelentős mértékű munkahelyi stresszről. A Gallup CEO-ja, Jon Clifton hangsúlyozza, hogy mindez még inkább igaz azokra a munkahelyekre, ahol rossz vezetési gyakorlatok uralkodnak. Ezeknél a cégeknél 60%-kal magasabb a munkavállalói stressz esélye, mint ott, ahol a menedzsment jól működik. A munkavállalói elkötelezettség állapotáért 70%-ban a menedzsment felelős. Így valószínűleg nem véletlen az sem, hogy globálisan mindössze (!) a dolgozók 23%-a elkötelezett a munkája iránt. Mindez pedig direkt hatással van a vállalatok hatékonyságára. 

Ennek egyik oka lehet, hogy sok esetben a vezetők maguk is kiégtek, negyedük gyakran vagy szinte mindig kiégettnek érzi magát, míg kétharmaduk legalább időnként szembesül a tünetekkel. 

A Gallup kutatói azt találták, hogy az elkötelezettség globálisan, összességében stagnált, a fiatalok körében pedig romlott. Márpedig a munkahelyi elkötelezettségnek, élménynek fontos szerepe van abban is, hogy hogy érzik magukat általában az emberek.  A munkavállalói jóllét világszerte csökkent, ennek egyik faktora a stressz, a mentális egészségi állapot. 

Magány

A megkérdezettek 20%-a számolt be arról, hogy magányosnak érzi magát a munkájában, a probléma a teljes távmunkát végzők körében mutatja a legmagasabb arányt.  Utóbbiak 25%-a mindig magányosnak érzi magát, további 21% időnként. A 35 évnél fiatalabbak gyakrabban érzik magukat magányosnak, mint az idősebbek, de az eltérés nem jelentős. (22% és 19%). A munka önmagában csökkenti a magány érzését, mert míg a munkanélküliek 30%-a számol be róla, addig a munkát vállalóknak 20%-a.

Jóllét

2023-ban 35%-ról 34%-ra romlott globálisan a munkavállalói jóllét. Érdekes a változás abban a tekintetben, hogy a fiatalabb generációk (az Y és a Z) látják sötétebben az életkilátásaikat, míg az idősebb generációknak pozitívabb a percepciója. Ez 10 évvel ezelőtt még éppen fordítva volt. 

Az elkötelezettség és tényezői

Az elkötelezett munkavállalók sokkal kevésbé stresszesek (34%), mint akik nem elkötelezettek (54%). Az előbbiek kevésbé aggódnak (30%), utóbbiaknak több mint a fele (52%) aggodalmaskodik. A nem elkötelezett dolgozók mutatói gyakran rosszabbak, mint a munkanélkülieké, stressztől például a munkanélküliek kevésbé szenvednek (42%), aggódni viszont ugyanannyira aggódnak (52%).

Negatív élmények: összefüggések az elkötelezettség és az érzelmi megélések között Forrás: Gallup State of the Global Workplace

Míg akik pozitív élményként élik meg a munkát és elkötelezettek, azoknak a fele úgy érzi, hogy ki tud teljesedni a munkájában, 88%-uk pedig élvezi is a munkáját. 

A munkavállalók a következőket vallották érzéseikről a felmérés készítőinek: 

„Reggel felkelsz, és azt gondolod: „nem tudok bemenni. Nem tudok szembenézni egy újabb nappal. Elegem van az egészből.”  

„Néha, ha egész nap kiabálnak veled, és hazajössz, akkor nehezebb megbirkózni olyan dolgokkal is, amik általában nem jelentenek otthon nagy gondot.” 

„Összezavarodom, mert a felettem lévők más és más utasítást adnak. Így időnként nem tudom, mit tegyek, elveszítem a motivációm.”

"Mindenki helyettesíthető, nagyon kicsi a lojalitás a munkáltatók részéről. Az elvárás, hogy add életed és véred a munkádért, ugyanakkor nagyon könnyen leépítenek, ha átalakítják a szervezeti struktúrát.”

A felmérésből az is kiderül, hogy azokban az országokban, ahol jobb a munkaerőpiaci helyzet vagyis könnyebb állást váltani, ott kevesebben küzdenek az elkötelezettség problémájával. Gyakran gazdasági okokból esnek csapdába rossz munkahelyen a munkavállalók, akik nem tudnak váltani, viszont nem érzik jól magukat az adott környezetben, így nem dolgoznak elkötelezetten. Míg akiknek adott a lehetőség, hogy váltsanak, azok sokkal elkötelezettebbé válhatnak. 

Nem meglepő az sem, hogy ahol a munkavállalói jogokat jobban védik, erősebb a dolgozói érdekek képviselete ott elkötelezettebbek az alkalmazottak és az érzelmi állapotuk is jobb. Ugyanakkor a kutatók azt találták, hogy a jövőképnek még erősebb a korrelációja az elkötelezettséggel, mint a jogi környezetnek.

A vezetői és munkavállalói elkötelezettség összefüggése

Az elkötelezett vezetőknek elkötelezettebbek a kollégái is. A Gallup azt találta, hogy a csapatok elkötelezettsége 70%-ban a vezetőn múlik. Vagyis egyértelműnek tűnik, hogy bár gazdasági és jogi szempontoknak fontos hatása van a munkavállalók állapotára, a személyes kapcsolatok minősége a vezetővel még ennél is döntőbb tényező. A hatékony menedzser motiválni és inspirálni képes a csapatát. 

A jó vezetők célok kitűzésével ösztönzik az elkötelezettséget, rendszeresen adnak valóban tartalmas visszajelzést és elszámoltathatók. A Gallup több évtizedes kutatásai azt igazolják, hogy a jó vezető folyamatos kapcsolatban van a kollégáival, a kapcsolódásuk pedig a tiszteletre, a munkatárs egyéni adottságainak megbecsülésére és pozitivitásra épül. Ezek a vezetők segítenek az alkalmazottaknak abban, hogy értelmet és jutalmat találjanak a munkájukban. Ezzel a dolgozókat érdekeltté téve, ami nagyobb hatékonysághoz, és elégedett munkavállalóhoz is vezet. Vagyis szervezeti szinten érdemes odafigyelni arra, hogy milyen a vezetés egy vállaltnál.

Nyitókép: Pixabay