Felemás munkaerő-piaci adatok Amerikából
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz Egyesült Államokban pénteken tette közzé a helyi Munkaügyi Minisztérium a 2010. júniusra vonatkozó munkaerő-piaci statisztikát, amely szerint megszakadt az az öt hónapja tartó széria, amelynek során hónapról hónapra nőtt a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban.
A mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak száma májushoz képest 125 ezer fővel csökkent júniusra, ami azonban önmagában torz képet fest az amerikai munkaerőpiacról. Amint arról korábban több alkalommal is beszámoltunk, az USA-ban idén tartják meg a tízévente esedékes népszámlálást, amihez a szövetségi kormányzat több százezer ideiglenes munkavállalót állít munkába.
A népszámlálás kezdetekor ezek a dolgozók még fölfelé torzították a foglalkoztatottsági adatokat, júniusra azonban megkezdődött ezen munkavállalók fokozatos elbocsátása. Erre utal, hogy májusban még hivatalosan 573,779 főt foglalkoztatott az amerikai állam a népszámlálás keretében, míg ugyanez a szám júniusra 344,157 főre olvadt. Vagyis nagyságrendileg 230 ezer fővel csökkent a népszámlálás érdekében foglalkoztatottak száma júniusra, ugyanakkor még mindig 344 ezer olyan munkavállaló van, akiknek az elbocsátása még komoly lefelé mutató nyomást fejthet ki az amerikai munkaerőpiacra.
A torzító hatást kiszűrendő, 2010-ben érdemesebb a magánszektorban foglalkoztatottak számának alakulását nyomon követni, tekintve, hogy az nem tartalmazza a népszámláláshoz felvetteket. A magánszektorban dolgozók száma júniusban 83 ezer fővel nőtt, ami azért nem sokkal jobb a kiábrándító májusi adatnál, amikor egy hónap alatt "csupán" 41 ezer új állás jött létre a világ legnagyobb gazdaságában, ha a mezőgazdaságban és a népszámlálás során felvetteket nem tekintjük.
A várakozások itt meglehetősen széles skálán mozogtak, ahogy azt megszokhattuk: a Bloomberg által készített felmérésben részt vevő 50 elemző 12 ezer és 200 ezer fő közötti várakozást adott meg, ezek középértéke 110 ezer fő volt. A tényadatok fényében a legtöbb piaci vélemény szerint is csak annyi bizonyos, hogy a 2010 eleji munkaerő-piaci adatoknak köszönhetően a befektetők egy "álomvilágban éltek", mivel abba a hitbe ringatták magukat, hogy az amerikai gazdaság stabil, és fenntartható növekedési pályára állt. Ahhoz azonban, hogy ezt lehessen állítani, havi átlagban minimum 150-200 ezer új állásnak kellene létesülnie az USA-ban.
A munkanélküliségi ráta közben 0.2 százalékkal 9.5 százalékra zsugorodott júniusban, ugyanakkor várhatóan 2010 egészében továbbra is magas, 9 százalék fölötti értékeket fogunk látni. Ennek oka, hogy a válság nyomán munkáját elvesztett több mint 8 millió fő egy része kezd visszatérni a munkaerőpiacra és magát munkakeresőként regisztrálva ismételten visszakerül az állami statisztikákba. A munkanélküliség csökkenése júniusban azonban mindenképpen a meglepetés kategóriájába tartozik.
Érdekes, ugyanakkor előre kalkulálható folyamat bontakozik ki a heti munkaórák számát illetően. A munkaerő-piaci válság csúcsán, 2009 őszén 33.7 órát dolgoztak átlagosan az amerikai munkavállalók. Ez idén júniusra 34.1 órára emelkedett - igaz májusban 34.2 óra volt még -, amiből az következik, hogy a munkáltatók előbb a meglévő dolgozóktól követelnek hosszabb munkavégzést, és majd, csak ha biztosabbnak látszik a fogyasztói költekezési hajlandóság, akkor kezdik el új munkavállalók felvételét.
A népszámlálás kezdetekor ezek a dolgozók még fölfelé torzították a foglalkoztatottsági adatokat, júniusra azonban megkezdődött ezen munkavállalók fokozatos elbocsátása. Erre utal, hogy májusban még hivatalosan 573,779 főt foglalkoztatott az amerikai állam a népszámlálás keretében, míg ugyanez a szám júniusra 344,157 főre olvadt. Vagyis nagyságrendileg 230 ezer fővel csökkent a népszámlálás érdekében foglalkoztatottak száma júniusra, ugyanakkor még mindig 344 ezer olyan munkavállaló van, akiknek az elbocsátása még komoly lefelé mutató nyomást fejthet ki az amerikai munkaerőpiacra.
A torzító hatást kiszűrendő, 2010-ben érdemesebb a magánszektorban foglalkoztatottak számának alakulását nyomon követni, tekintve, hogy az nem tartalmazza a népszámláláshoz felvetteket. A magánszektorban dolgozók száma júniusban 83 ezer fővel nőtt, ami azért nem sokkal jobb a kiábrándító májusi adatnál, amikor egy hónap alatt "csupán" 41 ezer új állás jött létre a világ legnagyobb gazdaságában, ha a mezőgazdaságban és a népszámlálás során felvetteket nem tekintjük.
A várakozások itt meglehetősen széles skálán mozogtak, ahogy azt megszokhattuk: a Bloomberg által készített felmérésben részt vevő 50 elemző 12 ezer és 200 ezer fő közötti várakozást adott meg, ezek középértéke 110 ezer fő volt. A tényadatok fényében a legtöbb piaci vélemény szerint is csak annyi bizonyos, hogy a 2010 eleji munkaerő-piaci adatoknak köszönhetően a befektetők egy "álomvilágban éltek", mivel abba a hitbe ringatták magukat, hogy az amerikai gazdaság stabil, és fenntartható növekedési pályára állt. Ahhoz azonban, hogy ezt lehessen állítani, havi átlagban minimum 150-200 ezer új állásnak kellene létesülnie az USA-ban.
A munkanélküliségi ráta közben 0.2 százalékkal 9.5 százalékra zsugorodott júniusban, ugyanakkor várhatóan 2010 egészében továbbra is magas, 9 százalék fölötti értékeket fogunk látni. Ennek oka, hogy a válság nyomán munkáját elvesztett több mint 8 millió fő egy része kezd visszatérni a munkaerőpiacra és magát munkakeresőként regisztrálva ismételten visszakerül az állami statisztikákba. A munkanélküliség csökkenése júniusban azonban mindenképpen a meglepetés kategóriájába tartozik.
Érdekes, ugyanakkor előre kalkulálható folyamat bontakozik ki a heti munkaórák számát illetően. A munkaerő-piaci válság csúcsán, 2009 őszén 33.7 órát dolgoztak átlagosan az amerikai munkavállalók. Ez idén júniusra 34.1 órára emelkedett - igaz májusban 34.2 óra volt még -, amiből az következik, hogy a munkáltatók előbb a meglévő dolgozóktól követelnek hosszabb munkavégzést, és majd, csak ha biztosabbnak látszik a fogyasztói költekezési hajlandóság, akkor kezdik el új munkavállalók felvételét.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?