GSZT: összehangolatlanok a foglalkoztatási programok

Ez derült ki többek között a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) szerdai ülésén, amelyen a tanács tagjai áttekintették a 2008-2010-re szóló lisszaboni akcióprogramot, valamint az "Út a munkához" programot.

A hozzászólók elsősorban az országos fejlesztési stratégia hiányát, a különféle programok összehangolatlanságát kérték számon a kormányzati előterjesztőktől. Elhangzott: míg az idén a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) mintegy 100 milliárd forintot tett félre segélyezésre és a foglalkozatásra, amiből 78 milliárd forint jutott segélyezésekre, addig jövőre ez az arány hozzávetőleg 50-50 százalékra módosul.

Az SZMM részéről Korózs Lajos államtitkár elmondta: az "Út a munkához" program alapvető célja, hogy elérje a munkára ösztönzést, egyúttal növelje a leghátrányosabb térségekben is a foglalkoztathatóságot. Az államtitkár szerint intézkedések sorozatát, komplex megoldásokat igényel a program végrehajtása. Fontos az, hogy aki bármilyen munkát végez, az azért ne segélyt, hanem kifejezetten munkabért kapjon. Ebben szerepelhet megoldásként a közfoglalkoztatás is, de ennek alapvető célja kell legyen az, hogy a nyílt munkaerőpiacra visszavezesse az ilyen foglalkoztatási típusban részt vevőket.
"A monoki példával nem lehet megoldani azt a problémát, hogy a szociális segélyen élőket átirányítsák a munkaerőpiacra" - mutatott rá az államtitkár. Nyomatékosította: nem igaz az az állítás, hogy a rendszeresen szociális segélyeket igénylők akár több százezer forintot is kapnak ilyen címen, az SZMM adatai szerint a rendszeres szociális segély átlagos havi összege Magyarországon 27.100 forint.

Korózs Lajos kiemelte: elsőrendűen fontos az, hogy mindenki rendelkezzen a hátrányos helyzetű térségekben is legalább nyolc általános iskolai végzettséggel, mert Magyarországon különösen magas a munkanélküliek aránya az alapfokú végzettséggel sem rendelkező állampolgárok között.

Fazekas Károly, az MTA közgazdasági kutatóintézetének igazgatója úgy vélte: a minimálbér elmúlt évekbeli folyamatos emelése nemhogy rendezte volna a munkaerő-piaci problémákat, hanem hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjen a foglalkoztatás. Például olyan iparágakban, mint a textilipar, a minimálbér emelése kifejezetten hozzájárult a munkanélküliek számának növekedéséhez - mutatott rá.

A foglalkoztatás problematikája a lisszaboni akcióprogram tárgyalása során is felmerült. Az előterjesztés is megállapítja, hogy a magyar gazdaság két legfontosabb problémája közé sorolható a nagyon alacsony foglalkoztatási ráta, illetve a szintén igen mérsékelt beruházási ráta. A kormányzati előterjesztés is megállapítja, hogy a magyarországi beruházási ráta az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.

A hozzászólók közül Szűcs György, az Iposz elnöke felvetette: a foglalkoztatás bővítését szolgálná a távmunka bővítése. Különösen a vidéki kistelepüléseken lehetne fokozni a részmunkaidős foglalkoztatást, vagy a távmunkában részt vevők arányát növelni.

Az anyag egy részletében kitér a magyarországi gazdasági fejlődés vonatkozásaira, illetve az energiaellátásra is.
E téren érdekes vita bontakozott ki az ülésen. Vizi E. Szilveszter, a tanács soros elnöke elmondta: Magyarország egyoldalú energiafüggését jelentős mértékben csökkentené az, ha az országban növekedne az atomenergia szerepe. Hosszabb távon Vizi E. Szilveszter szerint nem lehet elkerülni azt, hogy újabb atomerőmű-blokk ne épüljön Magyarországon.

Ezzel a szemlélettel vitába szállt Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Elmondta: a Levegő Munkacsoport adatai szerint a magyarországi teljes energiafelhasználás 13 százalékát termeli meg az atomenergia. Ha ezt megkétszerezzük, még akkor is csak 26 százalékot érne el ez az arány. Megfelelően működtetett energiatakarékos eszközökkel ezt a 13 százalékos energiafelhasználást meg lehetne takarítani - mondta Lukács András.