Ha nem tárgyal a kormány, sztrájkot hirdetnek a szakszervezetek

A Liga sztrájkot kezd, ha nem születik kompromisszum

Gaskó István, a Liga elnöke hangsúlyozta: a munkamorált, a munka intenzitását, eredményességét, hatékonyságát dönti el a Munka törvénykönyve, de a tervezet, jelenlegi formájában a lehető legrosszabb üzenet ezekre a tényezőkre nézve. Az Mt. minisztériumi tervezete csorbítja a munkavállalói jogokat, beleértve a kollektív jogokat, valamint csökkenti a pótlékokat, a béreket - vélekedett.

Gaskó István hozzátette: a mostani tervezet a Polgári törvénykönyv szabályaihoz próbálja közelíteni a munka világát, ugyanakkor a Ptk. egyenrangú felek jogviszonyát szabályozza, míg a munka világában a munkaadó és a munkavállaló nem egyenrangú partnerekként jelennek meg. Reményét fejezte ki, hogy a tervezet jelenlegi formájában nem kerül a parlament elé. Elmondta azt is, hogy a keddi nemzetközi konferenciára a tervezet készítőit is meghívták, ők azonban "elzárkóztak előle". Hozzáfűzte: Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert is meghívták, aki annyit válaszolt, hogy nem vesz részt, és helyettest sem küld.

A Liga elnöke úgy fogalmazott, hogy a javaslat majdnem "kinyírja" a szakszervezeteket, míg az érdekegyeztetés jövőbeli terepének szánt Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) alkalmatlan a munka világát érintő kérdések érdemi kitárgyalására. Gaskó István kiemelte: a Liga is sztrájkot, tiltakozó akciókat kezd, ha nem születik érdemi kompromisszum az Mt.-ről.

"Tesco gazdaságos" a javaslat

Palkovics Imre, a MOSZ elnöke az Mt. tervezetét "Tesco gazdaságos" javaslatnak nevezte, utalva arra, hogy többek között a Tesco munkajogásza is részt vett annak elkészítésében. Hangsúlyozta: tűrhetetlen, hogy a munka világát, egy "szűk befektetői kör" érdekei szerint alakítsák át. Elmondta: a döntéshozóktól azt kérik, hogy üljenek le az érintettekkel, és vegyék sorra, hogy mely pontokon kell megváltoztatni az Mt.-t az ország versenyképességének érdekében. De nem megengedhető, hogy a szabályok korszerűsítése alatt a Kádár-rendszer, vagy a feudális viszonyok visszahozását értsék - fogalmazott. Az Mt. tervezete jelenlegi formájában embertelen, keresztényietlen, és alattvalóvá teszi a munkavállalót, miközben szerződéses szabadságról beszél - hangsúlyozta Palkovics Imre. Beszélt arról is, hogy mindenkivel együttműködnek, aki tisztességes vitát szeretne, de ha ez nem jön létre, akkor összefognak, és más nyomásgyakorló eszközökhöz folyamodnak.

Demján Sándor szerint szükség van az érdekegyeztetésre

Szükség van az érdekegyeztetésre a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek között a versenyszférában, mert sok közös érdek van, amelyek mentén együtt lehet működni, és közös álláspontot kialakítani - mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke a nemzetközi konferencián. Fontosnak nevezte, hogy az új kódexben rögzítsék a szabadság gyűjtésének, valamint a részmunkaidőnek a lehetőségét. Kiemelte: az érdekegyeztetésnek valamilyen formában általánosságban is működnie kell. "Foglalkoztatásba integráló" állami vállalatokat kell létrehozni Magyarországon, mivel a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-knak) nincs elegendő tőkéjük - mondta Demján. Úgy vélekedett, hogy az európai átlagnál nagyobb ütemben kell növelni a termelést, ehhez kell igazítani a hazai foglalkoztatás szerkezetét.

Rolek Ferenc: Egy mindenki számára megfelelő tervezetet kell kialakítani

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta: ahhoz, hogy a vállalkozások eredményesek lehessenek - különösen a mostani bizonytalan gazdasági környezetben - kulcsfontosságú egy új Munka törvénykönyvének a létrehozása. Kifejtette: a jelenlegi Mt. "egyenszabályozást" kényszerít rá a munka világára, a vállalkozások méretétől, működési területétől függetlenül, és elsősorban a nagyüzemi ipari termelésre van kitalálva. A munkahelyek többsége ma már nem ilyen - hangsúlyozta Rolek.

Az Mt.-nek segítenie kell a versenyképesség fejlődését, meg kell teremtenie a differenciált szabályozást, teret kell adnia a helyi megállapodások megkötésének, meg kell szüntetnie a szakszervezet és üzemi tanács indokolatlan kettőségét, és hozzá kell járulnia a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez ---– emelte ki Rolek. A minisztériumi tervezetet tartalmilag jónak nevezte, és úgy értékelte, hogy az a 21. századra szabja a munkaügyi viszonyokat. Jó kiindulási alap, most azon kell gondolkozni, hogyan lehet egy mindenki számára megfelelő tervezetet kialakítani - mondta.

Rolek szerint az új Mt. tervezete "lényegesen családbarátabb" a jelenleginél, példaként említette, hogy szigorítja a vasárnapi munkavégzés elrendelését, általánossá teszi a vasárnapi pótlékot, emellett kötelezően bevezeti, hogy minden munkáltatónak biztosítania kell a gyermek hároméves koráig az anya részmunkaidős foglalkoztatását. ezenkívül különböző dolgozói csoportoknak - például fogyatékosoknak - pótszabadságot ad.

Hangsúlyozta: a munkáltatók számára nagy változás, hogy a munkaviszonyon kívüli munkavégzési formákra - például beszállítókra - is kiterjesztik a Munka törvénykönyvének egyes intézkedéseit. Megemlítette azt is, hogy 44 napban szeretnék korlátozni a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást a jelenleg 100 nap feletti időszak helyett. Az alelnök is kezdeményezte, hogy a szakszervezetekkel tárgyalják végig a tervezetet, és alakítsanak ki közös álláspontot.

A konferencián részt vesz többek között Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkára, Patrick Istchert, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkár- helyettese, valamint Mark Levin, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) budapesti regionális központjának igazgatója.

Sharan Burrow szerint az új Mt. nem a szociális Európáról, nem a munkavállalói jogokról szól, a munkavállalók pedig elveszítik méltóságukat, biztonságukat és alapvető jogaikat. A kormány "egyoldalúan szétverte" a szociális párbeszéd intézményét, pedig szükség lenne az érdekegyeztetésre - mondta, hozzátéve, hogy ilyen alapokra nem lehet egy demokratikus, szociális jövőt építeni. Elmondta, hogy az ITUC támogatja a négy szakszervezet - Autonómok, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége - által szeptemberre a Parlament elé tervezett demonstrációját is.

Lehoczkyné Kollonay Csilla az ELTE és a CEU egyetemi tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország jelenleg is megsérti a korábban aláírt Szociális Charta 6. cikkelyét, amely előírja, hogy a kormány köteles a munkáltatók és a szakszervezetek konzultációját biztosítani a munkahelyitől az országos szintig.