Hat év alatt 110 milliárd forint K+F infrastruktúrára
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszakban Magyarország 110 milliárd forintot szán a kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztésére, köztük műszervásárlásra – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétfőn a NEKIFUT projekt bővítéséről tartott sajtótájékoztatón, Budapesten.
A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) projekt 2008-ban indult a magyarországi kutatás-fejlesztési infrastruktúra adatbázis kialakítására.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy Magyarország 2012-ben a GDP 1,29 százalékát fordította kutatás-fejlesztés-innovációra, ami az elmúlt húsz év legmagasabb arányszáma.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2014-2020 között az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre, ennek több mint 10 százalékát 767 milliárdot kutatás-fejlesztés-innováció célokra terveznek. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) lesz a finanszírozás központi eleme, amelyben 678 milliárd forint áll majd rendelkezésre kutatás-fejlesztés-innovációra, nagyobb részt vissza nem térítendő, kisebb részben visszatérítendő támogatás formájában.
A magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció területén a másik fontos forrás lesz a Brüsszelből európai versenyben közvetlenül elérhető Horizon 2020 program 70 milliárd eurós kerete, ebből számítások szerint 350 millió eurót szerezhetnek meg magyar pályázók – tette hozzá az államtitkár.
A GINOP-ban kutatás-fejlesztés-innovációra szánt 678 milliárd forintból 145 milliárdot fordítanának a kutató-fejlesztői kiválóságra, nemzetközi együttműködésekre, ezen belül 110 milliárd forintot szánnak a kutatás-fejlesztési infrastruktúrára – mondta Cséfalvay Zoltán.
A 110 milliárd forinton belüli jelentősebb tételeket ismertetve az államtitkár kiemelte: 29 milliárd forintot tesz ki az ELI-program áthúzódó része, a nagy európai projektekhez történő kapcsolódás támogatására 15 milliárdot, újabb 15 milliárdot a stratégiai jellegű kutatások infrastruktúrájára terveznek, 48 milliárd forintra lehet majd pályázni a kutatási infrastruktúra szélesebb fejlesztésére. Erre a célra további 10 milliárd forint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban áll majd rendelkezésre.
A kutatás-fejlesztési infrastruktúrában a 110 milliárd forint felhasználása lehetővé teszi majd, hogy Magyarországon áttörő jellegű kutatások legyenek, és a magasabb hozzáadott értékű termelés előtérbe kerüljön – emelte ki Cséfalvay Zoltán.
Kroó Norbert, a NEKIFUT irányító testületének elnöke elmondta, hogy a projektet nagy érdeklődés mellett mutatatta be Magyarország az EU-elnökség idején is. Megjegyezte: Magyarországon jó kutatók vannak, de az infrastruktúra gyengébb a nyugat-európainál, és ezen változtatni kell.
Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője elmondta, hogy évente bevételük 16-18 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, hamarosan létrehozzák Debrecenben a tudományparkot, és laboratóriumukat nyitottá kívánják tenni mások számára is.
A NEKIFUT projekt 2008-ban indult a magyarországi kutatás-fejlesztési infrastruktúra adatbázis kialakítására, a regiszter 2011 áprilisa óta online elérhető. Az adatbázisba történő bekerüléshez illetve a már abban szereplők az adataik frissítésével március 21-éig lehet jelentkezni. Ezt követően a NEKIFUT irányító testület dönt arról, hogy a jelentkező bekerül-e és milyen kategóriában a regiszterbe – ismertette Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese.
Cséfalvay Zoltán hangsúlyozta, hogy Magyarország 2012-ben a GDP 1,29 százalékát fordította kutatás-fejlesztés-innovációra, ami az elmúlt húsz év legmagasabb arányszáma.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2014-2020 között az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre, ennek több mint 10 százalékát 767 milliárdot kutatás-fejlesztés-innováció célokra terveznek. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) lesz a finanszírozás központi eleme, amelyben 678 milliárd forint áll majd rendelkezésre kutatás-fejlesztés-innovációra, nagyobb részt vissza nem térítendő, kisebb részben visszatérítendő támogatás formájában.
A magyarországi kutatás-fejlesztés és innováció területén a másik fontos forrás lesz a Brüsszelből európai versenyben közvetlenül elérhető Horizon 2020 program 70 milliárd eurós kerete, ebből számítások szerint 350 millió eurót szerezhetnek meg magyar pályázók – tette hozzá az államtitkár.
A GINOP-ban kutatás-fejlesztés-innovációra szánt 678 milliárd forintból 145 milliárdot fordítanának a kutató-fejlesztői kiválóságra, nemzetközi együttműködésekre, ezen belül 110 milliárd forintot szánnak a kutatás-fejlesztési infrastruktúrára – mondta Cséfalvay Zoltán.
A 110 milliárd forinton belüli jelentősebb tételeket ismertetve az államtitkár kiemelte: 29 milliárd forintot tesz ki az ELI-program áthúzódó része, a nagy európai projektekhez történő kapcsolódás támogatására 15 milliárdot, újabb 15 milliárdot a stratégiai jellegű kutatások infrastruktúrájára terveznek, 48 milliárd forintra lehet majd pályázni a kutatási infrastruktúra szélesebb fejlesztésére. Erre a célra további 10 milliárd forint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban áll majd rendelkezésre.
A kutatás-fejlesztési infrastruktúrában a 110 milliárd forint felhasználása lehetővé teszi majd, hogy Magyarországon áttörő jellegű kutatások legyenek, és a magasabb hozzáadott értékű termelés előtérbe kerüljön – emelte ki Cséfalvay Zoltán.
Kroó Norbert, a NEKIFUT irányító testületének elnöke elmondta, hogy a projektet nagy érdeklődés mellett mutatatta be Magyarország az EU-elnökség idején is. Megjegyezte: Magyarországon jó kutatók vannak, de az infrastruktúra gyengébb a nyugat-európainál, és ezen változtatni kell.
Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője elmondta, hogy évente bevételük 16-18 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, hamarosan létrehozzák Debrecenben a tudományparkot, és laboratóriumukat nyitottá kívánják tenni mások számára is.
A NEKIFUT projekt 2008-ban indult a magyarországi kutatás-fejlesztési infrastruktúra adatbázis kialakítására, a regiszter 2011 áprilisa óta online elérhető. Az adatbázisba történő bekerüléshez illetve a már abban szereplők az adataik frissítésével március 21-éig lehet jelentkezni. Ezt követően a NEKIFUT irányító testület dönt arról, hogy a jelentkező bekerül-e és milyen kategóriában a regiszterbe – ismertette Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökhelyettese.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?