Így kezeld a gyengeségeidet állásinterjún

„Szakirányú diploma, releváns iparági tapasztalat, két felsőfokú nyelvvizsga, kiváló kommunikációs és prezentációs készség, elemzőkészség, proaktivitás, vezetői tapasztalat…” Ismerős szavak álláshirdetésekből. Nem ritkán egyetlen kiírásban sűrűsödik össze ennyi elvárás.

A munkaadók hajlamosak a hirdetésekben a tökéletes jelöltet keresni, a pályázók pedig megpróbálnak ennek megfelelni. Mindkét megközelítés irreális. Egyrészt tökéletes jelölt nincsen, másrészt nem is kell tökéletesnek mutatkozni interjún. Mit lehet azonban tenni a kellemetlen pontokkal? – teszi fel a cikk írója a kérdést.

Beszélj büszkén magadról

Elatia Abate karrier-tanácsadó szerint nem jó úgy felfogni az interjút, hogy „mindenképpen kell az állás, bármit megteszek érte.” Ha az interjú alatt egész végéig arra koncentrálsz, miként tudsz majd a gyengeségekre vonatkozó kérdésre kozmetikázott, „jól hangzó” választ adni, akkor azzal saját esélyeidet csökkented. Saját magad helyett ugyanis az interjúztatóra illetve erre a helyzetre fókuszálsz, mesterkélten kezdesz el viselkedni. Ha úgy állsz neki, hogy bemutatod, mi mindent tanultál az előző szakmai állomásokon, mivel járultál hozzá munkaadód sikeréhez, teljesen más hatást keltesz.

Ne áldozatnak állítsd be magadat

A múltbeli sikertelenség miatt sokan hajlamosak magukat áldozatnak beállítani. Igazságtalan elbocsátás, napi megélhetési problémák, ebből kifolyólag kisebb-nagyobb betegségek, párkapcsolati problémák. Ne tegyétek. Ezzel nem lesztek szimpatikusabbak a munkaadók szemében. Ők arra a tudásra, azokra a képességekre kíváncsiak, amelyeket náluk tudtok kamatoztatni.

Ne hibáztasd az előző munkaadóidat

Bármennyire is igazságtalannak tartod kirúgásodat egy korábbi munkahelyedről, ne teregesd ki a szennyest. A megcélzott cég képviselőjén átfuthat: „Rólam is majd ilyen sztorikat terjeszt, ha nem érzi fairnek, ahogyan bántam vele?” Külső piaci tényekkel azonban már indokolhatod az elbocsátást. Bemutathatod számokkal, mennyit zuhant az adott iparág, milyen piaci folyamatok miatt következett be a visszaesés, mi okozta a leépítést.

Miben lettél több a munkanélküliség alatt?

Látszólag nem mutat jól egy egy-két éves szünet az önéletrajzban. Nem érdemes azonban elhallgatni ezt. Inkább úgy közelíts a kérdéshez, hogy mi mindent csináltál ez idő alatt és milyen képességeid fejlődtek ezáltal. Nagy valószínűséggel nem feküdtél az ágyban egész nap, hanem valamilyen tevékenységet végeztél. Könyvet olvastál, sok emberrel találkoztál, utaztál, tanultál – bármelyik esetből lehet pozitívumot kihozni. Ha behívnak interjúra, biztosan látnak benned potenciált, így nincs értelme lesütött fejjel, szégyenkezve emlékezni erre az időszakra.

Készíts térképet a képességeidről

Segítheti új utak megtalálását, ha az álláskereső elővesz egy papírt és felír minden múltbeli tapasztalatot. Minden tudást, sikert, személyéről kapott visszajelzést, ami eddig érte a szakmában vagy az élet más területén. Ezekből a kulcsszavakból már saját maga vagy egy karrier-tanácsadó segítségével össze tudja rakni azokat a képességeket, amire építhet. Ennek az is az előnye, hogy nem sablonokban gondolkodik. Olyan szakterületek is a látókörbe kerülhetnek, amire nem gondolt eddig.

Keress kreatív utakat

Elatia Abate azt javasolja a hagyományos karrierútban gyenge álláskeresőknek, hogy ha nem hívják be őket állásinterjúra, akkor keressenek kreatív utakat. Kutasd fel a számodra érdekes döntéshozók elérhetőségét, vedd fel velük a kapcsolatot például a LinkedIn-en és írjon nekik. Ő első körben nem javasolja az önéletrajz elküldését, inkább egy rövid üzenetet a motivációról, az erősségekről, a célokról.

Összegezve: Állásinterjún kulcsfontosságú a hitelesség és a hozzáállás. Akkor keltesz jó benyomást, ha önmagadat adod és motivált vagy. Még a beszélgetés előtt gondold át, szakmai múltad mely pontjai tűnhetnek gyengeségnek. Vedd sorra, hogy miben lettél több ezeken a szakmai állomásokon, hogyan lendültél át ezeken a pontokon.