Így módosulnak az álláskeresési ellátások feltételei

Az álláskeresési járadéknál rövidül a folyósítási idő, módosul a jogosultság számítása, és a járadék összege is, az álláskeresési segély szeptember elsejétől pedig csak nyugdíj előtt jár, két másik fajtája megszűnik.

Álláskeresési járadékra szeptembertől az lesz jogosult, aki álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és nem jogosult rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra, továbbá táppénzben sem részesül, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

A folyósítás ideje minimum 36, maximum pedig 90 nap lehet szemben az eddigi legalább 73, legfeljebb 270 nappal. Szeptembertől minden 10 nap jogosultsági idő felel meg egy nap járadékfolyósítási időnek, míg korábban 5 nap jogosultságot rendeltek egy nap folyósításhoz.

A jövőben a folyósítás nem tagolódik két szakaszra, az álláskeresési járadék összege - a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - munkaerő-piaci járulékalap 60 százaléka, ez azonban nem lehet magasabb az aktuális minimálbérnél.

Az álláskeresési segély szeptember 1-től kizárólag nyugdíj előtt adható azoknak az álláskeresőknek, akiknek maximum 5 éve hiányzik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltétel, hogy 90 napig részesült álláskeresési járadékban, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betöltötte az előbbi életkort - vagyis maximum öt éve hiányzott a nyugdíjig -, továbbá rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem szerez jogosultságot.

Az eddigiekkel ellentétben - a folyósítási idő rövidülésével - nem kaphatnak álláskeresési segélyt azok az álláskeresők, akik legalább 180 napig álláskeresési járadékra voltak jogosult, és a járadék folyósítási idejét kimerítették, valamint azok sem, akik álláskeresési járadékra nem jogosultak, de az álláskeresővé válást megelőző négy évben legalább 200 nap jogosító idővel rendelkeznek.

Az illetékes munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, illetve ha a várható kereset az álláskeresési járadék, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri. Ez a feltétel azonban csak azokra vonatkozik, akik álláskeresési támogatásban részesülnek.

Emellett a munka csak akkor tekinthető megfelelőnek, ha a munkahely és a lakóhely közötti napi - tömegközlekedési eszközzel - oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg, illetve ha az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, ezeken a feltételeken túl a munkahely akkor is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

A törvény rendelkezik arról is, hogy közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében mikor nevezhető megfelelőnek a munkahely. E szerint ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel meghaladja a három órát (illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát), akkor a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról a foglalkoztatónak gondoskodnia kell.

Ha pedig ez az utazási idő több mint négy óra, akkor a munkavégzés helyétől számított 20 kilométeres távolságon belül a foglalkoztatónak gondoskodnia kell a dolgozók térítésmentes elhelyezéséről, valamint tisztálkodási és étkezési lehetőségéről.

Ha a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatásnál a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása) nem jár hátrányos következményekkel.

Az álláskereső részére a fenti feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség is felajánlható. Ez a rövid időtartamú munkalehetőség olyan álláskereső esetén, aki nem részesül álláskeresési ellátásban, közfoglalkoztatás keretében is megvalósulhat.