Tehetségvadászat az egyetemen: online játékkal is csábítanak a cégek

Névjegy
Orova Balázs 33 éves, Békéscsabán nőtt fel, közgazdász diplomáját 2005-ben szerezte a Szegedi Tudományegyetemen. Gyermekkorától vonzották a különféle szimulációs és stratégiai játékok és a tanulmányi versenyek (földrajz, matematika). Egyetemistaként  részt vett az EcoSim által szervezett Diák Menedzsment Bajnokságon, ahol a tizedik helyen végzett. Aztán magához az EcoSimhez került gyakornokként. Először a versenyek szervezésében, a résztvevők toborzásában segédkezett. Mára már operatív és értékesítési vezető. Az EcoSim egy tanévben 15 versenyt rendez főleg multinacionális vállalatok megbízásából informatikai, mérnöki, közgazdasági területeken illetve üzlettámogató központok (ssc) számára. Ezeken összesen 12 ezer diák vesz részt. Az EcoSim az InterSimmel együttműködésben a fejlesztője többek között a MOL nemzetközivé nőtt frissdiplomás szakmai versenyének, a Freshhh-nek, amely évente 6 ezer fiatalt mozgat meg.

- A fiatalok imádnak játszani, versenyezni és vágynak az elismerésre. A játék remek eszköz arra, hogy a cég a fiatalok nyelvén hozza közelebb magát, a szakmát - kezdi a beszélgetést Orova Balázs az online játékokat és versenyeket fejlesztő EcoSim marketingvezetője. (a fenti képen)

Hozzáteszi: ez akkor igazán hatékony, ha további motivációs elemek kapcsolódnak hozzá: például pénzjutalom, díjak, karrierlehetőség, tanulás. Én például azért szerettem versenyeken részt venni, mert sokat lehetett belőle tanulni. Jó buli volt, magabiztosságot adott, hogy kilépve a komfortzónámból is megálltam a helyem és kapcsolatokat is lehetett építeni. Ezek a versenyek tartós élményt jelentenek a fiataloknak: évekkel később is emlékeznek rá és a cégre is, amellyel kapcsolatba kerültek.

+ Megfigyelhető-e valamilyen trend az online diákversenyek piacán?

- Korábban jellemző volt, hogy több cég fogott össze és közösen szervezett versenyt. Mára egyre többen saját márkás eseményt akarnak.

+ ...mert nem akarnak a cégek legjobbakért még a versenyen belül is versenyezni?

- Egy-egy verseny nem csupán a győztesek megszerzéséről szól, hanem kommunikációról, munkaadói márkaépítésről, a róluk élő kép formálásáról is szól. Például a Nokia legutóbbi, CodeJam nevű programozó versenyén hangsúlyos szempont volt a rebranding (az image átformálása, újrapozicionálás -  a szerk.). A közvéleményben élénken élő mobiltelefonos image helyett a hálózatfejlesztési tevékenység hangsúlyozása. Itt az online selejtező versenyt történetbe ágyaztuk, a versenyzők különféle logikai feladatok megoldásával és kódírással juthattak ki a különböző korszakok ízlése szerint berendezett virtuális szobákból, míg végül a Nokia mostani finn központjában nem találták magukat. A legjobbak döntőbe jutottak, ami már egy stratégiai szimulációs játék volt.

A CodeJam első szabadulószobája nyolcvanas évek végi IT-s élményvilággal. Az utolsó szoba kilátása már a Nokia mai finn irodaházára néz.

+ Léteznek még közös versenyek is. Ilyen volt például tavasszal a YoungOffice SSC a BP, a Diageo és a Tata kezdeményezésére. Ennek mi volt a mozgatója? A munkaerőhiány?

- Ez is. Ezen kívül a három SSC (ez a shared service center - üzleti szolgáltatóközpontok rövidítése – a szerk.) azt akarta megmutatni a diákok felé, hogy sokak hiedelmével ellentétben nem csupán egyszerű feladatokat lehet náluk végezni, hanem az iparág egyre inkább a magas hozzáadott értékű munkák felé mozdul. A feladatok között szerepelt pénzügyi tervezés, adatelemzés, idegen nyelvi telefonos feladat. Egyik feladatban a csapatoknak egy koncepciót kellett összeállítani arról, mely országban nyisson egy elképzelt vállalat új ssc-t. A legjobb 10 koncepció a döntőbe jutott.

Így indult a CodeJam játék
A játékokat többnyire történetbe ágyazzák a fejlesztők és ehhez igazítják a vizuális megjelenést. A Nokia szabadulószobás kódfejtő játéka ezzel a felütéssel indult.
„Jó reggelt! Tegnap este régi barátokkal találkoztál. Volt szó mindenről. Walkmanekről és kazettákról, Backstreet Boysról és a rádiós kívánságműsorokól. Action Man-ekről és matchboxokról. Betárcsázós internetről. Az első mobiltelefonról. Neked is NOKIA volt? Persze. 3210-es? Még szép! Mennyi volt a rekordod Snake-ben? Megvan még a csengőhang? Tényleg, mi van most a Nokiával…? Aztán szalagszakadás. És most itt ébredtek egy elhagyatott raktárban és abból valami ősi PC-ből jönne a csipogás. Ott az ajtó, de vajon mi a kód? Hogyan fogtok kijutni?”

+ Mikor és hogyan zajlanak ezek a versenyek?

- Általában a szorgalmi időszakokban, mert a hallgatóknak ekkor van erre idejük. Szeptemberben illetve februárban egy 6 hetes kampányidőszakkal indulnak a kiírások. Ekkor az egyetemeken tanuló márkamenedzsereink – több mint 50-en vannak, minden magyar felsőoktatási intézményben és a határon túli magyar egyetemeken is – népszerűsítik az adott versenyt személyesen és különféle kommunikációs csatornákon. Majd online selejtező következik, ami 3 héten át tart. Ezt követően a legjobbak bejutnak az élő lebonyolítású, többnyire 1-2 napon át tartó döntőbe.  A programozó és mérnök versenyeken 300-400, a közgazdász versenyeken 500-800 fő vesz részt általában, de volt már 1000 fős létszámunk is.

+ A legtöbb versenyük csapatverseny. 3 fős teamek küzdenek meg a díjakért. Miért nem egyéniek a versenyek, amiben könnyebben látható az egyéni képesség?

- Csapatban nagyobb az elköteleződés, a lelkesedés, a különféle tudások jobban kiegészítik egymást. A döntőben azonban már kijönnek az egyéni képességek is, a cégek képviselői látják, hogy egy-egy csapatban ki lehet érdekes.

+ Milyen hibákat követhet el az, aki ilyen online játékot szervez?

- A játéknak kihívást jelentőnek kell lennie és nem túl hosszúnak. A diákoknak heti 2-4 óránál több idejük erre nincsen. Így egy 600 kérdéses kvíz biztosan melléfogás. Emellett fontos, hogy ne legyenek irreálisak a szakmai elvárások, egy harmad-, negyedéves hallgató szintjét ne haladják meg jelentősen. Mindenkinek legyen valamilyen szintű sikerélménye, de a legjobbnak dolgoznia kelljen a sikerért. A Nokia versenyén úgy állítottuk össze a feladatokat, hogy az első szobából például könnyű volt kijutni, az utolsóhoz viszont már átlag feletti tudás kellett és csak a csapatok 10 százalékának sikerült.

+ Mely díjakra buknak leginkább a diákok?

- Népszerű a pénzjutalom, a külföldi út a cég központjába, az informatikai eszköz, a cégen belüli karrierlehetőség.

+ Milyen erőforrások kellenek hozzá?

- Legalább HR-es felsővezetői támogatás mindenképpen. Emellett kell a projektet összefogó munkatárs, valamint egy 2-4 fős feladatalkotó csapat, bár utóbbi a mi erőforrásunkkal is kiváltható.

+ Mennyire kerülnek közel a céghez a jól szereplők? Garantálnak állást?

- Gyakornoki állást több cég is biztosít a győzteseknek. Teljes állású  munkaszerződést nem, mivel a kiválasztást nekik is végig kell csinálniuk, de tapasztalatból mondom, hogy aki a döntőbe jut, fél lábbal már a cégnél van. Ők többnyire nem vesznek részt előszűrésen, hanem egyből interjúlehetőséget kapnak. Itt pedig jó eséllyel indulnak. Más álláspályázatok esetén is jól mutat az önéletrajzban az ilyen versenyeken való jó szereplés. A játékok résztvevőinek elérhetőségét a cég a játék végén megkapja, így később tarthatja velük a kapcsolatot.

+ Mennyibe kerül egy cégnek egy saját márkás online verseny?

- 4 millió forintból már szervezhető verseny, de a pontos ár sok tényezőtől függ. A tapasztalatok azonban azt mutatják, érdemes évente ismétlődő versenyben gondolkodni, és a toborzási célon kívül a munkaadói márkaépítésre és a tehetségbázis kiépítésére is fókuszálni.

Online hallgatói versenyek dióhéjban

- 4 millió forinttól szervezhető online céges verseny
- Kell anyagi motiváció is - például: pénzdíj (1-3 millió forint)
- Eljuttathatóak a céges marketingüzenetek - óvatos adagolással
- Informatikusok logikai játékkal, kódfejtéssel próbára tehetőek
- Többnyire kétkörös lebonyolítás: Online selejtező, döntő személyes jelenléttel
- Személyes élményt ad a döntő a fiataloknak a céggel kapcsolatban
- Aki nem elérhető ezzel: az online játéktól, csapatversenytől ódzkodó fiatal