Kelet-Közép-Európát is sújtja a képzett munkaerő hiánya
Már nemcsak Nyugat-, hanem Kelet-Közép-Európában is egyre nagyobb gondot okoz a munkaerő - főként a mérnökök és szakmunkások - hiánya. Vélhetőleg csak a bevándorlás fokozása szolgálhat megoldásként a gazdasági növekedést is veszélyeztető jelenségre - írja a Világgazdaság.
A szakképzett munkaerő hiánya már a Samsungnak is problémát jelent, a szlovákiai Vedrődben (Voderady) épült gyárában ugyanis már több hónapos toborzást követően is csupán a 300 fős létszám kisebbik részét sikerült feltöltenie - így könnyedén veszélybe kerülhet a monitorgyártás 2008 elejére tervezett beindítása.
Hasonló a helyzet a többi új EU-tagországban is: az összesített munkanélküliségi ráta alakulásától függetlenül súlyos gondok vannak a növekedés és az export szempontjából kulcsfontosságú műszaki területeken.
A balti országokban jelen lévő vállalatok már régóta külföldi - elsősorban ukrán vendégmunkásokkal végeztetik el a munka java részét, de újabban már ezek sem jelentenek biztos megoldást, tekintve, hogy többségük az első adandó alkalommal továbbáll a skandináv országokba. A lett, litván és észt munkaadók így - dacára a nyelvi problémáknak - kénytelenek kínai, pakisztáni, indiai vagy bangladesi informatikusokat és szakmunkásokat foglalkoztatni.
A szakemberhiány egyik oka, hogy az uniós csatlakozás következtében az új tagországokból tömegesen vándoroltak ki nyugatra a jól képzett fiatalok: Lengyelországból például körülbelül egymillióan mentek ki Nagy-Britanniába és Írországba. A varsói kormány ezért nemrégiben kampányt indított a kivándorolt fiatalok hazacsábításáért: többek közt a cégalapítás megkönnyítésével próbálják megnyerni őket. Csakhogy a kutatások szerint mindez korántsem elegendő, a fiatalok többsége ugyanis egyáltalán nem tervezi, hogy rövid időtávon belül hazatér. Ezért a lengyel vállalatok mind magasabb bérekkel igyekeznek magukhoz édesgetni az egyre csökkenő utánpótlást, sőt, már itt is felütötte a fejét a balti elgondolás, nevezetesen, hogy a kelet-európai vagy távol-keleti bevándorlókkal kell pótolni az egyre súlyosbodó munkaerőhiányt.
Nyugaton a helyzet változatlan, a DWI kutatóintézet felmérése szerint a német cégek kétharmadának nehézséget okoz a műszaki szakemberek toborzása, bár jogászhiányra például csak minden tizedik vállalat panaszkodik. Mindazonáltal több tízezernyi mérnöki és szakmunkásálláshely áll üresen. Az érintett cégek mellett már Annette Schavan oktatási miniszter is azt sürgeti, hogy csökkentsék a 85 ezer eurós éves bérminimumot, így ugyanis több külföldi kaphat munkavállalási engedélyt. Ausztriában Martin Bartenstein gazdasági miniszter szerint rövid távon 6-7 ezer szakmunkás hiányzik, és ezeknek csupán egy apró hányadát lehet a kelet-közép-európai szomszédoktól pótolni - számol be a Világgazdaság.
Hasonló a helyzet a többi új EU-tagországban is: az összesített munkanélküliségi ráta alakulásától függetlenül súlyos gondok vannak a növekedés és az export szempontjából kulcsfontosságú műszaki területeken.
A balti országokban jelen lévő vállalatok már régóta külföldi - elsősorban ukrán vendégmunkásokkal végeztetik el a munka java részét, de újabban már ezek sem jelentenek biztos megoldást, tekintve, hogy többségük az első adandó alkalommal továbbáll a skandináv országokba. A lett, litván és észt munkaadók így - dacára a nyelvi problémáknak - kénytelenek kínai, pakisztáni, indiai vagy bangladesi informatikusokat és szakmunkásokat foglalkoztatni.
A szakemberhiány egyik oka, hogy az uniós csatlakozás következtében az új tagországokból tömegesen vándoroltak ki nyugatra a jól képzett fiatalok: Lengyelországból például körülbelül egymillióan mentek ki Nagy-Britanniába és Írországba. A varsói kormány ezért nemrégiben kampányt indított a kivándorolt fiatalok hazacsábításáért: többek közt a cégalapítás megkönnyítésével próbálják megnyerni őket. Csakhogy a kutatások szerint mindez korántsem elegendő, a fiatalok többsége ugyanis egyáltalán nem tervezi, hogy rövid időtávon belül hazatér. Ezért a lengyel vállalatok mind magasabb bérekkel igyekeznek magukhoz édesgetni az egyre csökkenő utánpótlást, sőt, már itt is felütötte a fejét a balti elgondolás, nevezetesen, hogy a kelet-európai vagy távol-keleti bevándorlókkal kell pótolni az egyre súlyosbodó munkaerőhiányt.
Nyugaton a helyzet változatlan, a DWI kutatóintézet felmérése szerint a német cégek kétharmadának nehézséget okoz a műszaki szakemberek toborzása, bár jogászhiányra például csak minden tizedik vállalat panaszkodik. Mindazonáltal több tízezernyi mérnöki és szakmunkásálláshely áll üresen. Az érintett cégek mellett már Annette Schavan oktatási miniszter is azt sürgeti, hogy csökkentsék a 85 ezer eurós éves bérminimumot, így ugyanis több külföldi kaphat munkavállalási engedélyt. Ausztriában Martin Bartenstein gazdasági miniszter szerint rövid távon 6-7 ezer szakmunkás hiányzik, és ezeknek csupán egy apró hányadát lehet a kelet-közép-európai szomszédoktól pótolni - számol be a Világgazdaság.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról