Kevesebbet sztrájkol a magyar

Európa többi országában sokkal többet sztrájkolnak a munkavállalók, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a legtöbb esetben az érdekképviselők inkább tárgyalni és megegyezni akarnak, nem pedig beszüntetni a munkát. Ennek fényében nem is meglepő, hogy a múlt évben a 34 meghirdetett akcióból hét elmaradt, mivel időközben sikerült egyezségre jutniuk a feleknek. A meghirdetett sztrájkok közül tíz esetben a bérek és az egyéb juttatások emelését követelték a szakszervezetek, ténylegesen munkaügyet érintő akció (pl. létszámcsökkenés elleni tiltakozás, korkedvezményes nyugdíjazás feltételeinek módosítása) pedig csak öt volt. (Ez utóbbi kategóriába tartozik a péntekre meghirdetett BKV-sztrájk is.) Iskolabezárások és a felsőfokú tanintézetekben fizetendő tandíj ellen ugyancsak öt esetben demonstráltak a diákok, az egészségügyet érintő kérdésekben hét megmozdulást, a vasúti szárnyvonalakért kettőt szerveztek.

A fenti megmozdulások száma ellenére sokan úgy érzik, többet sztrájkoltak idén a munkavállalók, pedig ez nem igaz. Liskáné Pólya Lenke a Világgazdaság érdeklődésére elmondta, tavaly az első negyedévben több akció volt, mint az idén, a 2008-as sztrájkok azonban jóval nagyobb tömegeket érintettek, így sokkolóbbak is voltak.

Sztrájkkörkép a rendszerváltástól

Berki Erzsébet, a munkaügyi tárca munkaügyi kapcsolatok főosztályvezetője kutatása szerint 1989-től tavaly év végéig 547 akciót hirdettek meg a munkavállalói érdekképviseletek. A leghangosabb év a 2003-as volt, amikor 42 esetben fejezték ki elégedetlenségüket a szakszervezetek. Ekkor főleg az egészségügyi dolgozók vettek részt a (figyelmeztető) sztrájkokban és demonstrációkban, a közszférában végrehajtott bérrendezés negatív hatásai miatt. Ezt követi a rangsorban az 1997-es esztendő, amikor 37 esetben volt megmozdulás, elsősorban a Bokros-csomag megszorító intézkedéseinek utóhatásai következtében.

Korántsem csak az idén szerveztek megmozdulásokat a kormány intézkedései ellen: 2006-ban például 36 megmozdulást "szenvedett el" az ország, többnyire a konvergenciaprogram intézkedései ellen léptek fel a résztvevők. Országos méretű sztrájkba csak kétszer torkolltak e megmozdulások, ezeken egyidejűleg több kormányintézkedés ellen fejezték ki nemtetszésüket a szakszervezetek, így például az egészségbiztosítási törvény ellen.

Világgazdaság