Kilencvenes évek szintjén a jövedelmi egyenlőtlenségek

Medgyesi Márton az OECD-nek a TÁRKI kutatóintézet közreműködésével készített, a jövedelmi egyenlőtlenségeket vizsgáló tanulmányának tartalmát ismertette.

Medgyesi Márton a 2008 végén megjelent tanulmány alapján kiemelte: míg Magyarországon stagnáltak az egyenlőtlenségek, az OECD-országok háromnegyedében az elmúlt 20 évben nőttek a jövedelmi különbségek. Egy másik jelentős eltérés, hogy az időskori szegénység csökkenése, illetve a fiatalkori szegénység emelkedése erősebb volt Magyarországon, mint az OECD-átlag.

Medgyesi Márton elmondta azt is, hogy 2005 és 2007 között csökkent Magyarországon a leggazdagabb és legszegényebb 10 százalék jövedelme közötti különbség, a szegények (a mediánjövedelem felénél kevesebb jövedelemből élők) aránya pedig 2000 óta csökkenésnek indult.

A TÁRKI kutatója ugyanakkor rámutatott arra is, hogy míg Magyarországon minden negyedik háztartásnak nehézséget okoz az alapvető fogyasztási cikkek, illetve a megfelelő lakáskörülmények biztosítása, addig az OECD-országokban átlagosan csak minden nyolcadik háztartásnak kell hasonló problémákkal megbirkóznia.

Michael Förster, az OECD szociálpolitikai részlegének vezető szakértője beszámolt arról, hogy a leggazdagabb és legszegényebb 10 százalék jövedelmének aránya az OECD-országok közül Dániában és Svédországban a legalacsonyabb (1:5), míg Törökországban és Mexikóban a legmagasabb (1:25). Az OECD átlag 1:8, Magyarország mutatója kevéssel az átlag alatt helyezkedik el - tette hozzá.
Michael Förster megjegyezte, hogy az OECD-országokban a vagyon eloszlása sokkal egyenlőtlenebb, mint a jövedelemé.