Kirekesztő a társadalom a munkanélküliekkel szemben
A munkanélküliség nemcsak a munkáltatók szemében bélyegzi meg az embert, az utóbbi években társadalmi szinten is erősebbek az ellenérzések a tartós munkanélküliekkel, mint a bevándorlókkal szemben - állapították meg a bielefeldi egyetem kutatói.
Egyre csökken a társadalmi szolidaritás Németországban, amihez Michael Hartmann professzor szerint az is hozzájárul, hogy a politikusok mellett a mértékadó média is azt sugallja, hogy a munkanélküliek és a szociális segélyen élők túl sok pénzt kapnak és nem elég motiváltak arra, hogy munkát keressenek.
A bielefeldi egyetemen tíz éve kutatják, hogy a társadalom milyen csoportok ellen táplál ellenséges érzéseket, kiket rekeszt ki. Megdöbbentő, hogy az utóbbi években a tartós munkanélküliekkel szembeni ellenérzések már erősebbek, mint a bevándorlókkal szembeniek. Amikor fellendül a gazdaság, akkor némiképp csökkennek, de amikor válság van, ismét megerősödnek - fogalmazott Hartmann.
A professzor szerint nem tükrözik a valóságot azok a híradások, amelyek arról szólnak, hogy milyen jól meg lehet élni a segélyből. A felmérésekből kiderül, hogy az állástalanok mintegy 5-8 százaléka nem akar dolgozni, de a többiek igenis próbálkoznak.
A munkanélküliség a munkáltatók szemében is stigmatizál: ha valaki egyszer elveszíti a munkáját, akkor megtörik a karrierje, és minél tovább munkanélküli, annál inkább leírják a munkaerőpiacon. Jellemző, hogy hiába van például mérnökhiány Németországban, egy 55 évnél idősebb, állástalan mérnöknek szinte semmi esélye arra, hogy munkát kapjon - emlékeztetett a szakember.
Népszabadság
A bielefeldi egyetemen tíz éve kutatják, hogy a társadalom milyen csoportok ellen táplál ellenséges érzéseket, kiket rekeszt ki. Megdöbbentő, hogy az utóbbi években a tartós munkanélküliekkel szembeni ellenérzések már erősebbek, mint a bevándorlókkal szembeniek. Amikor fellendül a gazdaság, akkor némiképp csökkennek, de amikor válság van, ismét megerősödnek - fogalmazott Hartmann.
A professzor szerint nem tükrözik a valóságot azok a híradások, amelyek arról szólnak, hogy milyen jól meg lehet élni a segélyből. A felmérésekből kiderül, hogy az állástalanok mintegy 5-8 százaléka nem akar dolgozni, de a többiek igenis próbálkoznak.
A munkanélküliség a munkáltatók szemében is stigmatizál: ha valaki egyszer elveszíti a munkáját, akkor megtörik a karrierje, és minél tovább munkanélküli, annál inkább leírják a munkaerőpiacon. Jellemző, hogy hiába van például mérnökhiány Németországban, egy 55 évnél idősebb, állástalan mérnöknek szinte semmi esélye arra, hogy munkát kapjon - emlékeztetett a szakember.
Népszabadság
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon